A/2. tétel Flashcards
A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, szerkezete. A jogi tények rendszere
A polgári jogi jogviszony fogalma
A jogalkotó által szelektált, jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok
- emberek, illetve ember alkotta szervezetek között jön létre
- személyi és vagyoni viszonyokat rendez
- a felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak
- az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek tipikusan szabad akaratukból kapcsolódnak össze
- a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik
A polgári jogi jogviszony elemei
A) Alanyok
B) Tárgy
C) Tartalom
D) Szerkezet
A polgári jogi jogviszonyok osztályozása
- személyi polgári jogi jogviszonyok
- vagyoni polgári jogi jogviszonyok
- komplex polgári jogi jogviszonyok (polgári jog és más magánjogi, illetve közjogi jogágazatok egyes elemeit egy jogviszonyon belül)
- alanyok száma szerint: egyszemélyes v. kétpólusú v. többpólusú
- szerkezet szerint: abszolút szerkezetű v. relatív szerkezetű
A polgári jogi jogviszonyok alanyai
Azok a személyek, akik jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek:
- természetes személyek
- jogi személyek
- jogi személyiség nélküli jogalanyok
Jogalanyok érdekállás alapján:
- kétpólusú
- többpólusú
- egy érdekállású
Egyidejű többalanyúság: a jogviszony egyazon pólusán egyidőben, egyszerre többen is szerepelnek. Lehet:
a. Osztott: az egyes jogosult csak a ráeső részt követelheti, kötelezettség esetén pedig csak a ráeső részért tartozik teljesíteni
b. Együttesség: a jogosultságot valamennyi jogosult követelheti egyidejűleg, de osztottan, a kötelezettségért pedig valamennyien arányosan, de egyszerre tartoznak helyt állni
c. Egyetemlegesség: bármelyik jogosult az egész jogosultságot gyakorolhatja; bármelyik kötelezettől az egész kötelezettség teljesítése követelhető
Egymást követő többalanyúság: a jogviszonyban alanyváltozás történik, melynek során a korábbi jogalanyt jogelődnek, a helyébe lépő későbbi jogalanyt jogutódnak nevezzük. Történhet törvény erejénél fogva és ügyleti úton is.
a) Egyetemes: jogelőd vagyona, mint egész átszáll a jogtudóra (pl.: öröklés)
b) Különös: a jogutód csak meghatározott jogok tekintetében lép a jogelőd helyébe (pl.: engedményezés, hagyomány)
A polgári jogi jogviszony tárgya
Közvetlen tárgy: azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymással szemben tanúsítania kell
- Tevőleges magatartás: adás (dare); tevékenység kifejtése (facere); rendelkezésre állás, helytállás (praestare)
- Nemleges magatartás: ilyenek az abszolút szerkezetű jogviszonyok, mint a tulajdonjogviszonyok, személyhez fűződő jogok (jogosulttal szemben mindenki tűrésre, tartózkodásra köteles); non facere típusú szolgáltatások, használati kötelmek (pl.: bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön)
Közvetett tárgy: az a dolog, amelyre az emberi magatartás irányul
A polgári jogi jogviszony tartalma
A jogviszony alanyait megillető jogok (alanyi jogok) és őket terhelő kötelezettségek együttese
Alanyi jogok:
az ember vagy ember alkotta szervezet jogilag elismert lehetséges magatartása
- jogosultság, amely a jogalanyokat a jogrend alapján megillet, s melyet a tárgyi jog véd
Az igényérvényesítésre akkor kerül sor, ha az alanyi jogot valamely sérelem érte; kivéve
- Naturalis obligatio: olyan helyzet, amelyben a jogosult alanyi joga fennáll, s az önkéntes teljesítés lehetősége ekkor is adott, önkéntes teljesítés hiányában a jogosult az alanyi joga kikényszerítéséhez nem kap állami segítséget pl.: szerencsejátékból adódó követelés
- Elévülés: az elévült követelés az időmúlás miatt, kifogás hatására elveszíti igény jellegét
Váromány: jogi helyzet, a későbbi jogszerzés reményét hordozza magában; önmagában még nem alanyi jog, de azzá válhat
Kötelezettségek:
- a tárgyi jog által előírt, jogalanyok által követendő és tanúsítandó, meg nem kerülhető magatartások
- a jogosultnak is lehetnek kötelezettségei (pl.: tulajdonos viseli a dolgával kapcsolatos közterheket)
Alakító jogok: főszabály szerint egyoldalú nyilatkozattal senki sem róhat kötelezettséget más személyre, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszünteti, mindezt oly módon, hogy a másik félre keletkeztet kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot (ezek a hatalmasságok):
- egyoldalú jogosultság (felmondás, elállás)
- kifogások (jogszüntető, igényérvényesítést kizáró)
A dolog fogalma és csoportosítása
Jogi értelemben dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy, pénz, értékpapír és dolog módjára hasznosítható természeti erő.
Forgalomképesség szerint:
- forgalomképes
- forgalomképtelen
- korlátozottan forgalomképes
Természeti tulajdonság szerint:
- ingó – ingatlan
- helyettesíthető – helyettesíthetetlen
- osztható – oszthatatlan
Egymáshoz való kapcsolat szerint:
- alkotórész – tartozék
- dologösszesség
- vagyon
- dolog hasznai
- dolog fenntartásához szükséges költségek (szükséges, hasznos fényűző)
A polgári jogi jogviszony szerkezete
Abszolút szerkezetű jogviszonyok
- csak a jogosult személye ismert, név szerint meghatározott, vele szemben mindenki kötelezett
- kívülállók kötelezettsége negatív
- a jogosultnak is kötelessége betartani a törvényeket, polgári jogi alapelveket és tiszteletben tartani más személyek abszolút jogait
- dologi és személyiségi jogok körében fordulnak elő
Relatív szerkezetű jogviszonyok
- mindkét fél név szerint meghatározott és csak egymással szemben jogosultak és kötelezettek
- tipikusan pozitív tartalmú jogviszonyok
- főleg a kötelmi jog területén fordul elő, fő jellemzői
o a felek összekapcsolódása
o a felek kibontakozása (dinamika)
o cselekvési szabadságot biztosító, diszpozitív szabályozás
o elvállalástól függően keletkező jogviszonyok
o kötelezettségek a jogosultságot ellentételezik, azokkal egyenértékűek
Jogi tények fogalma
Azok az emberi, társadalmi és természeti jelenségek, tevékenységek vagy körülmények, amelyek egy jogviszonyban jogi értékelést nyernek, tehát jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek.
Összefüggő tényeket tényállásnak, az azt alkotó egyes jogi tényeket pedig tényálláselemeknek nevezzük
Jogi tények csoportosítása
Eredmény szerint:
- jogkeletkeztető (eredeti, származékos szerzés)
- jogviszonyt módosító
- jogviszonyt megszüntető
Jellemzők szerint:
I. Emberi magatartások:
- jogos magatartások (jogügyletek; nem jogügyleti megengedett cselekmények)
- jogilag nem védett magatartások (pl.: naturalis obligation)
- jogellenes magatartások
II. Emberi és társadalmi körülmények
III. Közhatalmi aktusok
IV. Embertől független külső körülmények
