A/12. tétel Flashcards
A tulajdonjog tartalma (jogok, kötelezettségek, korlátok) és korlátok. A birtok és a birtokvédelem
Tulajdonjog fogalma
- a tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
- a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.
- a tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására
abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony
Tulajdoni triász
- birtoklás joga
- használat és hasznok szedésének joga
- rendelkezési jog
Birtokláshoz való jog
- birtoklás joga és a birtokvédelem
- tulajdonost a birtokvédelem akkor is megilleti, ha a dolog időlegesen más személy birtokába került, vagy ha azon más személynek használati joga van
Használat és hasznok szedésének a joga
- Haszon mindaz az előny, amely a dologból származik; a haszon (gyümölcs) a tulajdonost illeti meg
- Haszon fajtái: természetes és jogi gyümölcs
- Kötelessége: viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azon kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni
-
Szomszédjog: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna; A szomszédjog nevesített esetei (egyes szomszédjogok)
o Földtámasz joga
o Szomszédos telek igénybevétele - Használat különös esetei: szükséghelyzet; közérdekű használat; (tűrési kötelezettség)
- Túlépítés: a tulajdonos telkének határain túl építkezett (lehet jó- és rosszhiszemű)
Rendelkezési jog
A tulajdonosnak azon jogát értjük alatta, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesítsen, illetve a tulajdonjogot megszüntesse; tulajdonost megilleti az a jog, hogy
* a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja
* vagy más módon megterhelje
* továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon
Közjogi korlátozások (mögöttük a közérdek húzódik meg)
- Tulajdonszerzési korlátozások
- A birtoklás korlátozása
- Hasznosítás, használat jogának korlátozása
- A rendelkezési jog korlátozása
- A kisajátítás
Közérdekű használat:
- ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák
- az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg
Magánjogi korlátok (más meghatározott személyek érdekeit szolgáló korlátozások)
- Szomszédjogok
- Túlépítés
- Elidegenítési és terhelési tilalom
Szükségtelen zavarás tilalma (generálklauzula)
tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné
„Jogági jogellenesség függetlenségének” elve
Ami az egyik jogág szabályai szerint jogszerű, a másik jogág szempontja szerint lehet jogellenes
Az érdekek összemérésének kiindulópontja az, hogy
- a szomszédos ingatlanon építkezővel szemben a szomszédjog általános szabálya nem azt a követelményt támasztja, hogy a saját tulajdonosi érdekeinek sérelmével a szomszéd érdekeit előtérbe helyezve építkezzen, hanem azt,
- hogy az épület helyének kijelölése, a beépítés megtervezése során olyan építési módot válasszon, amely figyelemmel van az épített környezet helyi sajátosságaira, és a szomszédnak elkerülhetetlen, szükségtelen hátrányt nem okoz
Egyes szomszédjogok a Ptk.-ban
- Földtámasz joga
- A szomszédos telek igénybevétele
Egyes szomszédjogok a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól 2013. évi CLXXIV. törvényben
- Tilosban talált állat
- Kirepült méhraj
- Áthullott termény, közterületre hullott termény
- Határvonalon álló növény terménye és gyümölcse
- Kerítés
- Áthajló ágak és gyökerek
Túlépítés
ha a tulajdonos földjének határain túl építkezett
A jóhiszemű túlépítés jogkövetkezményei: szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
- a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást
- a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
- az egész földet vásárolja meg, akkor ha
a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik
A rosszhiszemű túlépítés jogkövetkezményei: ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
* az épületet bontsa le; vagy
* a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.
birtok
ténykérdés, hogy kinek a birtokában van a dolog adott időben
birtokos
aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja
Birtok fajtái
- Saját birtokos: aki a dolgot sajátjaként tartja birtokában (pl.: tulajdonos)
- Idegen (használati) birtokos: ha a dolog feletti hatalom más engedélyén, mással kötött megállapodáson vagy gazdálkodó, illetve más szervezeti státusból eredő jogon alapszik
- Elsődleges birtokos: aki a dolgot ténylegesen hatalmában tartja (főbirtok)
- Másodlagos birtokos: aki ezt a lehetőséget neki átengedte (albirtok)
- Jogcímen alapuló birtok: amely a birtoklásra feljogosító érvényes jogcímen alapszik
- Jogalap nélküli birtokos: akinek a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme
- Jóhiszemű birtokos: aki alaposan feltételezi, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van
- Rosszhiszemű birtokos: aki tudja, vagy kellő körültekintés mellett tudni kell, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme nincs
Birtok megszerzése
dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut
Birtokátruházás
a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedése
Birtok elvesztése
birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg
Birtokvédelem
birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják
Birtokvédelmi eszközök
Önhatalom:
- tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet
- elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná
Birtokper (bírói úton – jogkérdés):
- tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól
- bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt
Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján (igazgatási úton – jegyző – ténykérdés)
- A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését
- A jegyző rendszerint csak a birtoklás ténye alapján határoz
