A/6. Flashcards
A szerzői jog alanya, tárgya, tartalma, a szerzői jogbitorlás és jogkövetkezményei
A szerzői jog fogalma
A szerzői jog a szellemi tevékenységből származó egyéni, eredeti, tudományos, művészeti vagy irodalomi alkotás védelmét jelenti.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben
Abszolút szerkezetű negatív tartalmú jogviszony
Szerzői alkotás
szerzői alkotásnak minősül az irodalom, a tudomány vagy a művészet körébe eső, rendszerint valamilyen formában rögzített, egyéni, eredeti gondolat.
- bizonyos minimális szellemi színvonalat el kell érnie az alkotásnak
- sajátos, egyéni-eredeti jellege kell, hogy legyen
- valamilyen módon rögzítettnek kell lennie
A szerzői jogvédelem tárgya
A szellemi alkotás, amely az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső minden alkotás lehet (irodalmi mű, színmű, zenemű, filmalkotás, fotóművészeti alkotás). A törvényi felsorolás nem taxatív jellegű, csupán a leggyakrabban előforduló szerzői alkotások kerülnek felsorolásra.
Nem lehet szerzői jogi védelem tárgya: jogszabály, nyilvános határozat, sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek, matematikai művelet
A szerzői jogviszony alanya
A szerző, illetőleg az, akit a szerző jogutódjaként a szerzői jog megillet.
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Azt a természetes személyt kell szerzőnek tekinteni:
- elsődlegesen, akinek a nevét szerzőként a művön a szokásos módon feltüntették;
- másodlagosan, aki a művet sajátjaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja;
- harmadlagosan, aki szerzői minőségét közös jogkezelő szervezet által közokirattal igazolja
- végül, aki a művet először nyilvánosságra hozta
Szerzőtárs
több szerző, ha mű részei nem használhatók fel önállóan
- szerzői jog együttesen és egyenlő arányban
- szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet
Társszerző
a közös mű részei önállóan is felhasználhatók
- a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók
Szerzői jog gyűjteményes mű esetén
Gyűjteményes mű egészére vonatkozóan a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg. A gyűjteményes művek újfajta, modern típusa a számítástechnikai eszközökkel, vagy bármely más módon működtetett adatbázis.
Név nélkül vagy felvett névvel alkotott mű szerzője
Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerző személyhez fűződő jogai
A szerzői jogviszony tartalma
I. Nyilvánosságra hozatal joga: a szerző jogosult eldönteni, hogy a művét titokban tartja-e vagy azt nyilvánosságra hozza.
II. Visszavonás joga: a szerző már nyilvánosságra hozott művét a továbbiakban ne használhassák fel. Több feltétel együttes fennállása szükséges:
- a szerzőnek erre alapos oka legyen
- a visszavonást írásban közölje
- a nyilatkozat időpontjáig a felmerült kárt a felhasználónak megtérítse
III. Név feltüntetésének joga: a szerzői névjog a szerzőt pozitív és negatív értelemben is megilleti:
- Pozitív értelemben a szerzőnek (szerkesztőnek) joga van arra, hogy nevét a művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék
- Negatív értelemben azt jelenti, hogy a szerző jogosult művét név nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.
IV. Integritáshoz való jog (a mű egységének védelme): a szerző követelheti, hogy művének bármely módon történő felhasználása esetén a mű lényegét megóvják, azt torzításmentesen közöljék.
- időben korlátlanok
- forgalomképtelenek
- szerző nem mondhat le róluk
Védelmi idő: 70 év
A szerző vagyoni jogai
A szerzői jogviszony tartalma
A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
- Ez főszabályként felhasználási szerződés keretében adható.
A szerzőt továbbá megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának, illetve a hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
A vagyoni jogok főszabályként nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
Törvényi kivételek:
- a vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet,
- a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek,
- a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak.
A mű felhasználása
A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében – ha a törvény másként nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
A felhasználásának minősül különösen:
- a többszörözés
- a terjesztés
- a nyilvános előadás
- nyilvánossághoz közvetítés
- az átdolgozás
- a kiállítás
A szabad felhasználás esetei
nem szükséges a szerző engedélye és nincs díjazás:
- iskolai oktatás, tudományos kutatás
- magáncélra másolat készítése
- tény és híranyagot tartalmazó közlemények átvehetők
- díszletként felhasználhatók
- előadás iskolai oktatás céljára és ünnepélyeken
Szomszédos jogok védelme
A védelem arra vonatkozik, akiknek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználására szolgáló gyártásra, forgalmazásra és közvetítésére irányul. Oltalmi idő 50 év
- Előadóművészek védelme: hozzájárulás ahhoz, hogy pl. a rögzítetlen előadást rögzítsék, vagy a rögzített előadást nyilvános sugárzással hozzáférhetővé tegyék.
- Hangfelvétel előállítóinak védelme: hozzájárulás ahhoz, hogy pl. a felvételt többszörözzék vagy terjesszék
- Rádió és televízió-szervezetek védelme: hozzájárulás ahhoz, hogy pl. műsorát más szervezet sugározza, rögzítse
- Film előállítóinak védelme: hozzájárulás ahhoz, hogy pl. a filmet többszörözzék, terjesszék
Közös jogkezelés
- Főszabály: a felhasználás engedélyhez kötött
- Kivétel: ha egyedileg nem gyakorolható a tömeges felhasználások miatt, akkor a szerzők egyesületbe tömörülnek és az minden évben időszakonként megállapítja a jogdíjakat, nyilvánosságra hozzák és ezt kell befizetni az egyesület számlájára, majd ezt meghatározott mechanizmus keretében szétosztják a szerzők között
A szerzői jogbitorlás
- objektív (jogsértés tényének bírói megállapítása, abbahagyás, eltiltás, elégtétel adása, a jogsértő szolgáltasson adatokat a résztvevőkről, elért gazdagodás visszatérítése, sérelmes helyzet megszüntetése) és
- szubjektív (kártérítés és sérelemdíj) védelmi eszközök
Felhasználási szerződés
- a szerző engedélyt ad a műve felhasználására, a felhasználó pedig köteles díjat fizetni;
- a tartalmat a felek szabadon állapítják meg;
- főszabály szerint írásba kell foglalni;
- ha a tartalom nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára legkedvezőbb értelmezést kell elfogadni;
- csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot a felhasználásra;
- főszabály szerint a felhasználás Magyarország területére terjed ki;
- ha a mű iránti igény a szerződéskötés után jelentősen növekszik, a bíróság módosíthatja a szerződést
Kiadói szerződés
a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani a kiadó pedig jogosult azt kiadni, forgalomba hozni, köteles díjat fizetni
Megfilmesítési szerződés
a szerző átruházza az előállítóra a film felhasználására és az engedélyezésre való jogot. Minden felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg:
- Versenytilalmi klauzula: a szerző az előállítás befejezésétől számított 10 éven belül csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb szerződést
