A/1 tétel Flashcards
A polgári jog általános alapelvei. A dologi jog és a szerződési és a társasági jog speciális alapelvei
A polgári jog általános alapelvei
- Autonóm mozgástér védelmének elve
- Észszerűség, igazságosság és jogbiztonság elve
- Jogfejlesztő értelmezés
- Jóhiszeműség és tisztesség elve
- Joggal való visszaélés tilalma
- Együttműködési kötelezettség elve
- Elvárható magatartás elve
Alapelvek fogalma
Olyan elvi tételek, irányító eszmék, amelyek áthatják a polgári jog egészét, illetve jogviták eldöntésében nyújtanak segítséget.
Alapelvek funkciói
- értelmező: segítséget nyújtanak a jogszabályok értelmezésében
- hézagpótló: adott életbeli tényállásra nincs törvényi tényállás
Alapelvek csoportosítása
a. deklaratív alapelvek: segítheti a jogalkalmazó munkáját, de konkrét eset kapcsán nem lehet hivatkozni rá
b. operatív alapelvek: konkrét eset kapcsán lehet rájuk hivatkozni
Autonóm mozgástér védelmének elve
- E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
- Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bírói útra tartozik.
Észszerűség, igazságosság és jogbiztonság elve
- Észszerűség követelménye (Alaptörvény alapján): a polgári jog intézményrendszere a társadalom ésszerű berendezésére, társadalmi viszonyok ésszerű elrendelésére törekszik
- Igazságosság elve: polgári jogvitákat lehetőleg úgy kell elrendezni, hogy ne csak formálisan jogszerű, hanem igazságos is legyen
- Jogbiztonság elve: alapvető követelménye, hogy a jogszabályok kiszámíthatóak, áttekinthetőek, megismerhetőek legyenek; megismerésükhöz megfelelő időt kell biztosítani
Jogfejlesztő értelmezés
A hatályos jog lépést tartson az alkotmányos renddel, gazdasági – társadalmi fejlődéssel, de ne sértse a jogbiztonság elvét
Jóhiszeműség és tisztesség elve
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
Az alapelv mindenkitől megfelelő tájékozódást, körültekintést, előrelátást és a valóságos tények és körülmények ismeretét várja el
- jóhiszemű: aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról
- rosszhiszemű: aki tud vagy kellő körültekintés mellet tudnia kellene a látszattal ellentétes jogi helyzetről
Joggal való visszaélés tilalma
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
Együttműködési kötelezettség elve
A polgári jog tevőleges magatartást vár el a felektől annak érdekében, azok egymás érdekeit előmozdítsák
Elvárható magatartás elve
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.
(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
Dologi jog speciális elvei
- Zártkörűség
- Tartalmi kötöttség
- Abszolút hatály
- Nyilvánosság
- Egyediség
Zártkörűség elve
A dologi jog zárt rendszer, ahol új dologi jogot csak a törvény létesíthet; vagyis a felek csak a törvény által meghatározott dologi jogi fajták, típusok között válogathatnak (típuskényszer
Ptk. által meghatározott dologi jogok:
- tulajdonjog
- korlátolt dologi jog
- birtokjog
Tartalmi kötöttség elve
A felek nemcsak új dologi jogot nem hozhatnak létre, hanem a már meglévőek tartalmán sem változtathatnak
Abszolút hatály elve
Abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszonyok: a tulajdonossal szemben mindenki negatív magatartás tanúsítására kötelezett; három eleme:
- elismerés
- tűrés
- tartózkodás
Nyilvánosság elve
- a dologi jogban főszabály szerint a nyilvánosság elve érvényesül a nyomós magánérdekek és a közérdek, a dolog természete, a dologi jogok abszolút jellege és szerkezete miatt
- jogosult érdeke, hogy a dologi jogi jogosultságát mindenki ismerje és tiszteletben tartsa
- a közérdek szempontjából sem közömbös, hogy a jogosult egy meghatározott személytől követelhet egy adott magatartást (kötelmi viszony) vagy mindenkitől (dologi viszony)
- érvényesülésére nyilvántartások vezetése
Egyediség elve
Dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet
A kötelmi jog speciális elvei
- Szerződési szabadság elve
- Visszterhesség vélelme
- Pacta sunt servanda
- Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
Szerződési szabadság elve
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
Visszterhesség vélelme
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
Pacta sunt servanda
A szerződések tiszteletben tartásának az elve
clausula rebus sic stantibus (a körülmények lényeges változása): a pacta sunt servanda elv alóli kivételt jelenti
Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.
Társasági jog speciális elvei
- Társult tagok egyenlőségének elve
- Cégnyilvánosság elve
- Bírósági kontroll elve
- Társulási szabadság elve
Társult tagok egyenlőségének elve
+ a felelősséghalmozás tilalma
- külföldi és belföldi magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany egyaránt alapíthat társaságot, abban részesedést szerezhet
- korlát: egy személy csak egy társaságban vállalhat korlátlan felelősséget (felelősséghalmozás tilalma)
Cégnyilvánosság elve
Gazdasági társaság létrehozása cégbíróságok bejegyzéséhez kötött, ahol a cégre vonatkozó adatokat mindenki számára elérhető, nyilvános cégnyilvántartás tartalmazza
Bírósági kontroll elve
- a társaságok működése felett általánosan a cégbíróság gyakorol törvényességi felügyeletet
- társasági jogviták elsősorban a törvényszék hatáskörébe tartoznak (másodfokú fórum az ítélőtábla)
Társulási szabadság elve
Egyrészt jelenti az alapítás elhatározásának és e körben a partnerválasztás szabadságának jogát és a tartalom megválasztásának szabadságát. Másrészt korlátokat:
- tagként azok jöhetnek számításba, akik a polgári jog szerint jogalanyisággal rendelkeznek
- csak a Ptk-ban meghatározott gazdasági társaságok alakíthatóak (típuskényszer): közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság)
