A/10. tétel Flashcards
Szülői felügyelet. Gyámság és örökbefogadás
Szülői felügyelet fogalma
azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a szülőt gyermeke kiskorúságára tekintettel illeti meg, és terheli
Szülői felügyelet gyakorlásának elvei
- A szülők együttműködési kötelezettsége
- A szülők egyenjogúságának elve
- A gyermek bevonása a döntésekbe
- A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége
Szülői felügyelet tartalma
- gyermek nevének meghatározása
- a gyermek gondozása, nevelése
- tartózkodási helyének meghatározása
- a gyermek vagyonának kezelése
- a gyermek törvényes képviselete
- gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga
A gyermek gondozása, nevelése, lakóhelye
- szülőnek nemcsak joga, hanem kötelezettsége is, hogy gyermekét gondozza, megélhetését, nevelkedését biztosítsa
- szülőknek nevelési kötelezettségük van: a gyermek testi, erkölcsi, szellemi fejlődését kell biztosítani
- szülők saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani
- a gyermek lakóhelye: a szülei lakása, akkor is, ha átmenetileg máshol tartózkodik
- a 16. életévét betöltött gyermek a gyámhatóság jóváhagyásával elhagyhatja lakóhelyét a szülők beleegyezése nélkül, ha az az érdekeivel nem ellentétes
- gyermek kiadása iránti per: a szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását kérheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál
- gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele a gyermek gondozásában, nevelésében
A gyermek külföldre vitele
Eseti néhány napos, hetes külföldi nyaralás: másik szülő hozzájárulása nem kell
Huzamosabb idejű külföldi tartózkodás
* mindkét szülő egyetértésével
* akár önállóan, akár szülővel utazik
* munkavállalás, ösztöndíj, tanulás vagy más hasonló célból
Véglegesen, letelepedési szándékkal külföldre költözés
- másik szülő engedélye, beleegyezése kell
Utóbbi két eset: gyermek sorsát érintő lényeges kérdés, vita esetén gyámhatóság dönt
A gyermek vagyonának kezelése
- TÁRGYA: minden olyan vagyonra kiterjed, ami kezelésük alól nincs kivéve
- Nem terjed ki:
o a gyermek munkával szerzett jövedelmére
o arra a vagyonra, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy szülei nem kezelhetik (gyh. vagyonkezelő gyámot rendel ki) - szülök együttesen kezelik a vagyont, de meghatalmazást adhatnak egymásnak (alakisághoz kötött)
A gyermek törvényes képviselete
Gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviselik
Kizárt:
* ha a szülőnek nincs vagyonkezelői joga,
* ha jogszabály a kk. személyes nyilatkozatát követeli meg (házasságkötés)
* érdekellentét áll fenn (ha ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona, vagy a tv.-es képv. alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél) – GYH eseti gyámot rendel ki
A szülői felügyeleti jog szünetelése
- kizárólag bíróság jogosult,
- tv.-ben meghatározott esetben,
- ha az ok megszűnik visszaállításnak van helye
- a szülő cselekvőképtelen
- a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét
- a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott
- a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában
- a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult
- a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá
- a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg
- a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; vagy
- a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll
- az életközösség fennállása alatt szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel
A szülői felügyeleti jog megszűnése
- kizárólag bíróság jogosult,
- tv.-ben meghatározott esetben,
- ha az ok megszűnik visszaállításnak van helye
- a gyermek nagykorúvá válásával
- a gyermek örökbefogadásával, kivéve, ha a gyermeket a szülő házastársa fogadja örökbe
- a szülőnek a gyermek örökbefogadásához adott hozzájárulásával, vagy ha a gyermek örökbefogadásához a szülő a gyermek hathetes korát megelőzően járult hozzá, a gyermek hathetes korának elérésekor, kivéve, ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonta
- ha a szülő a gyermeket annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik
- szülő halála
A szülői felügyeleti jog megszűntetése és visszaállítása
Bíróság hatáskörébe tartozó per mind a megszüntetés mind a visszaállítás
A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet
- a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, - KÖTELEZŐ
- a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat – KÖTELEZŐ
- ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti – MÉRLEGELÉS
bírósági visszaállítása: ha az az ok megszűnt
Jogkövetkezménye: nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el és - a bíróság vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában - nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson
Szülői felügyelet gyakorlásának módja
Együtt élő szülők: Közösen gyakorolják, jogaik, kötelezettségeik egyenlők
Különélő szülők: Közösen gyakorolják mindaddig, amíg ellentétesen nem állapodnak meg, vagy gyámhatóság, bíróság eltérően nem határoz
Szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése
A különélő szülők peren kívüli megállapodása
- szóban
- írásban
- ráutaló magatartással
- ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik
- ha a gyermek huzamosabb ideje, mindkét szülő egyetértésével egyikük háztartásában nevelkedik
Bírósági rendezés
- a szülők bíróság előtti megállapodása, egyezsége - „híd szabály”
- bíróság dönt – ítélettel
A közös szülői felügyelet bíróság előtti rendezése
A szülők közös kérelmére, hivatalból nincsen helye
A gyermek érdekeit mérlegelni kell
Csak egyezségben, ítéletben nem lehet
Gyermek lakóhelyét rögzíteni kell
Kapcsolattartást szabályozása lehetséges
Speciális formája: a „váltott elhelyezés”
* a szülők alkalmassága és képessége
* a szülők lakóhelyének közelsége
* szülők közötti megfelelő kommunikáció
* a gyermek alkalmassága és bevonása a döntésbe
Gyermek meghallgatása:
- indokolt esetben vagy ha a gyermek maga kéri (előzetesen tájékoztatni kell)
- közvetlenül vagy szakértő útján
- 14. életévét betöltött gyermek szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható kiv.: ha választása fejlődését veszélyezteti
Bizonyítási eszközök a szülői felügyeleti jog bíróság általi rendezése iránti perben
- a szülők nyilatkozata
- tanúvallomások
- okirati bizonyítékok
- videó- és hangfelvételek
- szakértői vélemény
- gyermek meghallgatása
Gyermekelhelyezés harmadik személynél
Feltételei:
- ha a szülői felügyeleti jognak a szülők általi gyakorlása a kiskorú gyermek érdekét veszélyezteti ÉS
- a harmadik személy (pl.: nagymama) a gyermek nála történő elhelyezését maga is kéri
A harmadik személyt gyámul kell kirendelni
A szülők SZÜF-je szünetel
Olyan személynél kell elhelyezni, aki a gyermek gondozásában, nevelésében a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett
A különélő szülő jogai és kötelezettségei
- szülőknek együttműködési kötelezettségük van
- tájékoztatási kötelezettség: SZÜF-öt gyakorló szülő tájékoztatni köteles a különélő szülőt a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól
- gyermek sorsát érintő lényeges kérésekben közösen gyakorolják a SZÜF-öt:
- vita esetén a gyámhatóság dönt
Kapcsolattartás
- gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn
- különélő szülőnek joga és kötelezettsége
- gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani
- ha a SZÜF szünetel van kapcsolattartás kiv.: távoltartás
- ha a SZÜF-öt megszüntették nincs kapcsolattartás
- járulékos kérdés a házasság közös megegyezéssel történő felbontása során
- formái: folyamatos, időszakos, felügyelt
- költségei: a gyermek elvitelével kapcsolatos költségek főszabály szerint a jogosultat terhelik
Az örökbefogadás feltételei
Örökbefogadó oldalán
- cselekvőképes
- a 25. életévét betöltötte (elég az egyik házastársnak)
- a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb (kiv.: rokoni vagy házastársi örökbefogadás)
- személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására
- nem fogadhat örökbe ha:
o szülői felügyeletet megszüntető vagy
o közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll
o akinek gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben áll
Örökbefogadott oldalán
- kiskorúnak kell lennie
- ha szülei nem élnek vagy nem képesek megfelelően nevelni
- cél: teljes családba kerülés, de egyedülállók is fogadhatnak örökbe, azonban a közös gyermekké fogadást csak házasságban élőknek engedi meg a Csjk.
- hatodik életévüket betöltött vagy egészségileg károsodott kiskorú titkos örökbefogadásához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges
Nyílt örökbefogadás
- az örökbe fogadni szándékozó személy és a vér szerinti szülő ismeri egymást
- a vér szerinti szülő e meghatározott személy tekintetében járul hozzá gyermeke örökbefogadásához
- pl. házastársi, rokoni örökbefogadás vagy gyermekvédelmi szakszolgálat illetve civil szervezetek közvetítésével jön létre
Titkos örökbefogadás
- a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri
- a szülő hozzájárulására a törvény értelmében nincsen szükség
o SZÜF megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll
o gyermekét gyh. örökbefogadhatónak nyilvánította
o szülő ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik
o a szülő gyermekét inkubátorban hagyta és hat héten belül nem jelentkezik érte - örökbefogadásról nem kap értesítést és jogorvoslati joga sincs
Az örökbefogadás joghatásai
- A gyermek a vér szerinti gyermek családi jogállásába lép
- Szülői felügyeleti jog, tartási kötelezettség, jogosultság, kapcsolattartás biztosítása
- Örökbefogadott névviselése
- Öröklési joghatás
- Házassági akadály
Az örökbefogadás hatálytalanná válásának esetei
- az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magának ismeri el,
- az örökebfogadót jogerős ítélet alapján a gyermek apjának vagy anyjának kell tekinteni
- ex tunc hatályú, azaz úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadásra nem került volna sor
- ex lege, törvény alapján áll be, külön határozat nem kell hozza
Az örökbefogadás felbontása
Gyámhatóság:
- Kölcsönös kérelem
- a kiskorú gyermek érdekében
- a kiskorú gyermeknek eseti gyámot rendelnek, ha már korlátozottan cselekvőképes, vagy nagykorú akkor maga teszi a meg nyilatkozatot
- határozat jogerőre emelkedésével, ex nunc hatállyal szűnik meg az örökbefogadás
- vér szerinti szülő meghallgatása
- indokolt esetben családi név további viselésére való feljogosítása
Bíróság:
- Bármelyik fél egyoldalú kérelmére
- ha a felek valamelyikének magatartása miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlen
- ha az örökbefogadott kiskorú felbontásra kivételesen indokolt esetben kerülhet sor
- kiskorú gyermek érdekében a gyámhatóság indít pert,
- vér szerinti szülő meghallgatása
- örökbefogadó halála esetén is helye van, ilyenkor a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani
- határozat jogerőre emelkedésével, ex nunc hatállyal szűnik meg az örökbefogadás
- indokolt esetben családi név további viselésére való feljogosítása
A gyermek vérségi származás megismeréséhez való joga
Az örökbefogadott bármikor saját maga (törvényes képviselő hozzájárulása nélkül) felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy
* őt örökbefogadták-e,
* él-e a vér szerinti szülője,
* van-e testvére
Az örökbefogadott 14. életévének betöltését követően (törvényes képviselő hozzájárulása nélkül) felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól (nem adható ki, ha nem járulnak hozzá)
Az 14. életévét be nem töltött esetén törvényes képviselője, 14. évet betöltött gyermek, vagy törvényes képviselője, vagy nagykorú örökbefogadott kérelmére a gyámhatóság tájékoztatást ad anonímizáltan a vér szerinti szülőre vonatkozó egészségügyi adatokról
