Világgazdasági válság

Question 1

A válság előzményei,kitörése

Answer 1

1924: Dawes-terv–USA magas kamatú hiteleket folyósított a vesztes országoknak—A stabilitás az usa gazdaságától függött

első vh után USA–gazdasági növekedés—Optimista hangulat befektetési láz–vállalatok részvényeket bocsátottak ki—egyre többen fektetnek részvénybe–a fogyasztás me, bővült a befektetésekkel azonos mértékben–vállalatok nyeresége elmaraddt–részvényárak csökkeni kezdtek—többen akartak megszabadulni a befektetéseiktől–tőzsdepánik 1929.október 29-én fekete kedd

részvényárak zuhanása–betétesek kiakarták venni megtakarításaikat a bankból–bankok visszafizetni nem tudták–fizetésképtelenné váltak

Megoldási kísáreletek: vámok emelése–külfüldi termék kiszorítása –egyre több ország csinálja–világkereskedelem összeomlik

termelés hitelezés leállása—elbocsátások–nő a munkanélküliek száma–csökken a vásárlóerő
amerikai piac bezárulása miatt Európában is túltermelés alakult ki—leállt a nemzetközi hitelezés—a német bankrendzser is összeomlott

A legsúlyosabb válság a mezőgazdaságot sújtotta–agráországok a csőd szélére kerültek

Válságkezelés az állami beavatkozás erődsödésével járt–Johny Keynes javaslata:fogyasztásélénkítő állami beavatkozások–állami beruházások amelyek munkahelyet teremtenek,de nem növelik a mezőgazdaségi és ipari termelést

Roosevelt:NEW DEAL—gazdasági folyamatokba jelentősen beavatkazó állami gazdaság politika

Munkahelyteremtés–van munka—beindul a fogyasztás–fogyasztás növelés szociális intézkedésekkel –bérminimum, gyermekmunka betiltása
Az elnök támogatói táborát azzal is növelte hogy rádióadásban magyarázta el a lakosságnak a rendelkezések éretelmét

MEGOLDÁSI KÍSÉRLET NÉMETORSZÁGBAN: Államosították a nagyobb üzemeket–Hitler gazdaságpolitikáját a háborús célok határozták meg–diktatórikus jellegű volt

A totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésével megoldotta a munkanélküliséget

Question 2

Trianoni béke gazdasági hatásai

Answer 2

a békeszerződés megszüntette az OMM és Mo gazdaségi egységét

áterndeződött a gazdasági szerkezet

az egész kárpátok vonulta a bányákkal alföldek jelentős részével együtt elcsatolták

Nyersanyagforrások (szén fa vasérc) határon kívülre—magyar városok nyersanyag nékül maradtak

Az iparvidéken található nagy városokat elcsatolták (Pozsony Nahyvárad)

Budapesten koncentrálódó iparágak túlméretezetté váltak

Az új államok Magyarországgal protekcionista politikát folytattak

Erdők legelők zöme az elcsatolt területeken szőlők nagyobb része viszont itt maradt

faexport helyett faimport

jelentős útvonalak kerültek a szomszédos országba transzverzális(összekötő) vonalakat elcsatolták

nem maradt tengerparti kikötő
kiszolgáltatottá vált az ország

Question 3

Gazdasági konszolidáció és a gazdasági válság(Magyarország)

Answer 3

Ellenforradalmi rendszer–Teleki Pál elnökségével kezdődött–Nagyatádi Szabó István földreform—némileg módusult a birtokstruktúra–de nagy változás nem történt

Bethlen István 1921-31–reformok kulcs a astabil parlamenti többség–keresztény nemzeti értékrend

háború után–forradalmak–román megszállás–visszaesés a gazdaságban–hiperinfláció—21-24 között inflációs politika –fogyasztás drasztikusan visszaeesett

stabilizálás önerőből nem ment

1922-jelentős külpolitikai siker-felvették Mo-t a népszövetségbe

1923–bejelenti a népszövetségi kölcsönre való igényt –1924–250 millió aranykorona–kölcsön kötvény volt–sikerült megállítani az inflációt
1924–Magyar Nemzeti Bank

1927–új pénz bevezetése-pengő

a hitelek egy részéből a termelést bővítették, infrastrukturát fejlesztettek–támogatták a mezőgazdaság gépíesítését
társadalombiztosítás

Magyar mezőgazdasági termékeknek piacot kell keresni—Olaszország–Németország

A gazdasági válság hatásai a 30-as évek elején jelentkeztek
mezőgazdasági árak zuhanása–megszűnt a nemzetküzi hitelezés—-nem bolt újabb fedezet a gazdaságot segítő újabb beruházásokra

Bethlen-bankzárlat-nem oldja meg–lemond–Károlyi Gyula egy évig

elbocsátások fizetések csökkentése

válság hatására min a szélsőjobb és szélsőbal aktivizálódótt

1932–Horthy Gömböst nevezte ki–jelentős reformokat ígért–95 pontból álló NEMZETI MUNKATERV–demagóg ígéretek

Mussolini féle megoldásokat vette alapul

aktív külpolitika–Németországban és Olaszországban piacot talált–mezőgazdaségi termelőknek állami csődvédelmet nyújtottak–lehetővé tette adósságiak visszafizetését a válság után