Az emberi jogok és jogyegyenlőség elve Flashcards
A felvilágosodás
A 17-18.század filozófiai eszmetörténeti mozgalma—kialakulásához hozzájárult Newton munkássága—a vélekedés helyett a racionalizmus és a tapasztalat került előtérbe—matematika hatása–világ leírhatóbb kiszámíthatóbb—Angliából indult ki a 17. század második felében majd a 18. századi Franciaországban teljesedett ki—jelentős hatása volt német terülteken is—
NagybR–a felvilágosodás az alkotmányos monarchia fejlődésén érhető tetten
Német-római Császárságban is megjelent—II.Frigyes porosz király—modernizációhoz jelentett inspirációt—német felvilágosult gondolkodóknál szerepet kapott a vallásellensesség
Felvilágosodás legjelentősebb filozófusa német volt–Immanuel Kant
A felvilágosodás legharciasabb változata franciaországban —példaképük az angol alkotmányos monarchia–egyházellenesség (Voltaire)
felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe került a gondolkodás a ráció—sapere aude—-ne fogadjuk el szolgaian azt amit mások mondanak—kritikai gondolkodás
tekintélyen zsarnokságon alapuló állam helyett—gazdasági kulturális alapokon nyugvó szabad államban hittek—felléptek a vallási dogmák ellen
megfogalmazták—az alapvető emberi jogokat és a boszorkányperek halálbüntetés eltörtlését
fontos szerept játszott az új eszmék terjedésében a megnövekedő könyvkiadás—Enciklopédia—
HATÁSA A KÖZGAZDASÁGTANBAN
szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal—természetes fejlődés hívei
fiziokraták szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia
szabadversenyes kapitalizmus(Adam Smith)—-egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság hajtóereje—államnak a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából(éjjeliőr-állam)—láthatatlan kéz a rendező elv a piaocn—kereslet-kínálat
Állam elméletek és politikai filozófiák a felvilágosodás korában
szerződéselmélet—alapeleme az államot megelőző természeti állapot feltételezése ahol az embereket kiszolgáltatottságuk arra indította a szabad egyenlő és független embereket—hogy biztonságuk és békéjk érdekében összefogjanak és közösséggé egyesüljenek–önként létrehozzák az államot—ezzel lemondva természetes jogaik egy részéről
Locke szerint ennek sorány társadalmi szerződést kötnek—szabad elhatározásukból létrehozzál a politikai közösséget másrészt átruházzák a hatalmat a kormányzatra—-elfogadják hogy saját maguk illetve a közösség megóvása érdekében a társadalom által hozott törvények szabályozzák életüket–állam azonban nem avatkozhat be a gazdasági életbe emberek vagyonukról nem mondanak le
nép engedelmességet a kormányzat pedig jó kormányzást
legfőbb hatalom köteles a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni–erőszakhoz csak a törvényel végrahajtásáhpz nyúlhat
Locke és Montesquieu–társadalmi szerződés értelmében a népnek joga van—a hatalom ellenőrzésére—de az elelnőrzés csak polgárok szűkebb joga(venzusos választó jog)—amenyniban a kormányzat megszegi a szerződést a nép elmozdítja—
Voltaire—egyház népbutítás eszköze—ő maga deista volt—egyszerű embernek szükségesnek tartotta a vallást—nem tagadta isten létét—a vallást személyes ügynek tekintette amibe a társadalomnak és az államnak nics beleszólása
Montesquieu
hatalmi ágak szétválasztása–trövényhozás–végrehajtó–bírói–egymástól független és egymás ellenőrzik hogy egyik se tudjon visszaélni hatalmával—jogok forrása a polgárok csoportja ezt választások útján a képviseleti elvérvényesülésével tudja gyakorolni—népszerű az a felfogás hogy az ellenőrzés a polgárok szűk csoportját érinti (cenzus)
Rousseau
népszuverenitás—társadalmi szerződést nem úgy értelmezi mont Locke és Montesquieu
szerinte a szerződés lényege—hogy a társulás lemond az összes jogáról a közösség javára—–Rosseau tagadja a képviseleti elvet—olyan államot képzelt el ahol az akarata mindenkinek közvetlenül érvényesül—ezzel bírálja az angol rendszert úgy gondolja az angol nép csak addig szabad amíg megválasztja képviselőit—általános akarat biztosítja a közös érdek érvényesülését a magánérdekkel szemben
közvetlen demokráciában hitt közösség tagjainak aktívan részt kell venni a politikába
tagadta a civilizáció pozitív hatását a társadalomra helyette a vadember boldogságát hirdette—magántulajdont lopásnak tekintette
Emberi és polgári jogok nyilatkozata
dokumentum születése
államcsőd közelébe került Franciaország—XVI.Lajos 1789-ben összehívta a rendi gyűlést—rendek radikálisabb változást akartak—nemesség alkotmányos monarchiát a polgárság jogegyenlőséget a parasztság a földesúri szolgáltatások eltörlését
A Bastille ostroma után a régi hatalom összeomlott–megalakult a nemzetőrség—parasztok nemesek ellen fordultak –ennek hatására a Nemzetgyűlés elfogadta a feudális előjogok eltörlését kimondta a közteherviselést majd 1789 augusztus 26-án elfogadta az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát—-forradalom jelszava Szabadság Egyenlőség Testvériség
Felvilágosodás alapeszméinek megjelenése a dokumentumban
A felvilágosodás híve hittek abban hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető
Locke Montesquieu
Rosseau
általuk megfogalmazott liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában–La Fayette munkája—az emberek szabadnak jogilag egyenlőnke születnek–ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg mindenkit–joguk van arra hogy közösségé egyesüljenek és létrehozzák az államot–társadalmi szerződés a nyilatkozat egyik alapgondolata—hatalmat a néptől származtatja ezért megjelnik benne a népszuverenitás—-rögzíti a hatalommegosztást
egyénre vonatkozó szabadságjogok sérthetetlenségét az állam biztosítja–gondolat szólás és sajtószabadság vallás tulajdon szabadsága—-mindent szabad ami másnak nem árt
ALKOTMÁNYOS MONARCHIA
királyi jogkör szabályozása–XVI Lajos elsimerte a forradalom eredményei
Emberi és polgári jogok nyilatkozata az egész emberiséghez szól—az alkotmány megerősítette a rendi társadalom megszűntetését felszámolta az ezzel járó külön jogokat egyenéő kötelességet rótt ki állampolgáraira—közteherviselés
törvényhozás a Nemzetgyűlés feladata végrehajtás feje pedig a király
megreformálták az igazságszolgáltatást—ártatlanság védelme—nyilatkozat nem értekezett a nők jogairól és a rabszolgaságról
Az angol alkotmányos monarchia
kialakulását az angol forradalom/polgárháború tette lehetővé—visszahívták a Stuartok annak függvényében hogy érvényben maradnak a király jogkörét korlátozó parlamenti jogok—gyakorlatban azonban az uralkodók folyamtaosan növelték saját jogkörüket—végül Hollandia helytartóját Orániai VIlmost hívták meg a trónra1689–hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát szabályózó Jognyilatkozatot 1689-ben—dicsőséges forradalom—hatalomváltás vér nélkül zajlott
JOGNYILATKOZAT
megerősítette a parlament jogait–nem vethet ki adót nem állíthat hadsereget a parlament jóváhagyása nélkül—parlament összehívása felosztlatása kizárólag az uralkodó joga maradt—az uralkodó nem függeszthetett fl törvényt a parlament jóváhagyása nélkül–alapevető szabadságjogok közé tartozó szólás vitatkozás szabadságát csak a pralament korlátozhatta—A jognyilatkozat magában még nem tette önmagában alkotmányos monarchiává angliát
Az angol alkotmányos monarchia a 18.században
parlament jogkörének nvelését a háborúk tették lehetővé amelyek megterhelték a kincstáart—adók megszavazásáért a parlament elérte jögkorei bővvítését pl beleszólást kapott a külpolitikába
angol választások nyílt szavazással zajlottak–jognyilatozat kimondta hogy a képviselők nem vonhatók felelőségre a parlamentben elmondottakért–mentelmi jog előzménye
ű
az alkotmányos monarchia a három hatalmi ág szétválasztására épült—trövényhozás parlament—végrehajtás kormány—bíráskodás a bíróság
a parlament nem változott—kétkamarás alsóház képviseleti elven—felsőház születési jogon—király csak szentesíti a törvényeket—választás cenzusos és mivel magas a cenzus csak szűk kör szólhatott bele—–a kormány gondoskodik a törvények végrehajtásáról—kormány a parlamentnek felelős—kormány tagjai a miniszterek—élén a kormányfő amelyet a király nevez ki a választáson többséget szerzett pártból
igazságszolgáltatás független
király a hadsereg főparancsnoka—törvényeket szentesít—parlamentet összehívja feloszlatja—választásokat kiírja
17.századtól politikai pártok működtek—toryk és a whigek
whig—szabadságjogok király korlátozása népfelség elvén alapuló(liberálisnak mondható)
tory—-örökletes hatalom tekintélytisztelet—társadalmi hierarchia elfogadásán alapuló(konezrvatívnak mondható)
alkotmányossági alapelvek a 19. század elejére alakultak ki
népfelség elve–hatalom forrása a nép
népképviselet elve—képviseleti demokrácia intézményeinek működése
hatalmi ágak szétválasztása
jogegyenlőség elve—törvény előtti egyenlőség
jogállamiság elve azaz csak az tilos amit a törvény tilt és csak az kötelező amit a törvény ír elő–hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett–betartja az emberi jogokat
