Rákosi/Kádár/Rendszerváltás gazdasága Flashcards
II. vh utáni gazdasági intézkedések
Szovjet megszállás–jóvátételi kötelezettségek–a gazdaság katasztrofális helyzetben–Marshall tervből kimaradt Mo
1949: KGST
Állam erőteljes beavatkozása– 1945 földosztás–1946–forint–sikerült stabilizálni– a szovejetek nem tették lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását–
A hidegháborús légkör felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését–államosítás–
Rákos gazdaságpolitikája, ééletszínvonal
Állami terror alkalmazása–társadalom megfélemlítése–koholt vádak–kitelepítették az osztályidegeneket –Recsk
A terror súlyosbította az életszínvonal romlását–A KGST a keleti tömb gazdasági önellátását tűzte ki célul
1950: első öt éves terv— a tervezők nem rendelkeztek megfelelő áttekintéssel a magyar gazdaság teljesítőképességéről
terveket nem a lehetőségekhez–politikai célokhoz
1951–módósítás–hadiipar–koreai háború
vas és acél országa–nyersanyagok hiánya –a magyar ipar ágazati szerkezetének se felelt meg
erőltetett iparosítás–nyersanyag és korszerű gépek import
államosított gazdaság irányítása hatalmas bürokratikus apparátust igényelt
munka hatékonyságát teljesítméníbérezéssel igyekeztek fokozni–példakép sztahanovista
MEZŐGAZDASÁG PARSZTSÁG SORSA
Téeszesítés–1949-től—földdel rendelkező parasztok közösbe kényzserítése–ellenállás
egyéni vállalkozókat—kötelező beszolgáltatás–cél: tééeszekbe kényszerítés, ipari beruházások finanszírozása
vagyonosabb parasztokat üldözték –kuláklisták
agrárpolitika katasztrofális eredményét mutatja—1951-ben újra jegyrendszer
történelmileg mindig is gabonaexportáló Mo importra szorult
Mezőgazdasági beruházások elmaradása–élelmiszer termelés csökkenése
padlássöprés
Kádár-korszak gazdaságpolitikája
Szakaszait erőteljesen befolyásolták a hazai és nemzetközi változások
1963–amnesztia—lerakták a szocializmus alapjait–Kádár alkut ajánlott a magyar társadalomnak–szerény gyarapodásért cserébe a diktatűra elfogadása
megmaradt a tervutasításos rendszer és a szovjet függés–de Kádár tanul Rákosi hibájából—-jólét biztonsága–életszínvonal emelése–nőttek a jövedelmek javult az élelmezés–fogyasztási cikkek—fridzsiderkommunizmus
A modern termelést képtelenség központilag szabályozni
teljes foglalkoztatottság
GAZDASÁG 1956-68 között
a hatalom megszilárdítása után elszánta magát a mezőgazdaság kollektivizálásának véghezviteléhez—1959-től kampány indult a tsz tagság mellett—erőszak/tagság előnyeivel való kecsegtetés (háztáji gaz meghagyása, nyugdíjjogosultság)–1961-re lezárult a téeszesítés
Ipar—cél utolérni és túlszárnyalni a nyugatot—ipar korszerűsítése–szovjet függőség–olcsó nyersanyag cserébe nagy mennyiségű mezőgazdasági cikk és késztermék
Új gazdasági mechanizmus—Nyers Rezső 1968—–állami vállalatok nagyobb gazdasági önállóságot kapnak—nem írták elő mit és mennyit termeljenek–a vállalatok vezetőit és dolgozóit érdekeltté tették a cégek sikerében–kínálhattak magasabb bért jobb munkaerőnek-piacgazdaság egyes elemeit beépítették
1968–prágai tavasz eltiprása megmutatta hogy reformok nem mehetnek el addig hogy veszélyeztessék az állampárt hatalmát–munkásellenzék szerint letértek a szovialista útról–Kádár menesztette Rezsőt
1970-80-as ÉVEK GAZDASÁGPOLITIKÁJA
nyilvánvalóvá vált hogy a gazdaság elhibázott irányt követ—-olajválság–Mo behozatalra szorul—Mo exportcikkei(gabona hús cukor)ára csökkent vagy kis mértékben nőtt–cserearányromlás—nem újították meg a terelési szerkezetet—nem adhatták fel a teljes foglalkoztatottságot
Társadalmi biztosítési kiadások—nyugdíj GYED GYES-
Mo egyre töb hitelt vett fel—hitelek törlesztésére újabb hitelek–adósságspirál—az IMF hiteleit nem modernizálásra fordították hanem lakossági fogyasztásra nehogy kitörjön az elégedetlenség
Gazdasági rendszerváltás– A piacgazdaság
Politikai rendszerváltás gyorsan ment–egypártról többpártra—köztársaság 1989 okt 23–szabad parlamenti választások
Rendszerváltáskor a korábbi gazdasági problémák tovább bővültek–megszűnt a biztos keleti piac –rendszerváltás után a nyugati termékkel is versenyezni kellett
tömeges elbocsátások
nyugati befektetők óvatosan léptek–nem voltak biztosak hogy biztonságos Mo-n begektetni
legnagyobb vesztes a mezőgazdaság volt–tszek megszűnzek az állami gazdaságok nagy részét privatizálták—
recesszió–mélypont 1992-93
tervutasításról piacgazdaságra való áttérés –ehhez a magyar adósság kezeléséhezelengedhetetlen volt az állami tulajdon privatizálása—A privatizáció lehetőséget adott a külföldi tőke gazdasági térnyerésének–elmaradottabb régiókba nem érkezett–korrupció
Külkereskedelem nyugat felé fordult
Antall József—szocpiacgazd–javult a pénzügyi egyensúly
Horn Gyula—Bokros csomag–cél:pénzügyi stabilitás kialalkítása–csökkentették a szoc támogatottságokat és az állami szektorban a béreket—megszűnt az ingyenes felsőoktatás
1998-tól gazdasági növekedés—gaz rendszerváltás lezárult
