Magyarország a II. világháborúban Flashcards
Magyar külpolitika az 1920-as években és 1930-as években
20-as évek
Mo teljes elszigeteltsége és kölcsönszükségletvéle magyarázható hogy 1922.ben belépett a Népszövetségbe—Bethlen István
A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés másik jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető 1927—Kezdeményezés Mussolinitól indult ki a szövetségest keresett Jugoszláviával szemben és egyúttal a kelet középeurópa francia befolyását szerette volna egyensúlyozni—-Olaszország is nyíltan revizionista
1928 Lengyelországgal kötött megállapodás
Bethlen megújította a gazdasági kapcsolatokat Törökországgal és Bulgáriával
20-as évek legkkínosabb eseménye a frank hamisítási ügy volt—-1925-ben Hágában lebukott egy magyar diplomáciai futár akineél nagymennyiségű hamis francia frankot találtak—az elkövető a hamis pénzzel a francia gazdaságot akarta gyengíteni(Visszavágás trianonért)
1930-as évek
egyre intenzívebbé vált a német piacok megnyitása kelet és közép európa agrártermékei felé—Bethlen miniszterelnöksége idején aláírták a magyar német kereskedelmi egyezményt
Mussolini 1934 olyan egyezményt kezdeményezett ausztria olasz magyar között amely a politikát is zorosabbra fűzi elsősorban az anschluss megakadályozására
Gömbös Gyula azonban mindent megtett hogy a kapcsolatot Németországgal szorosabbra fonja–mezőgazd termékeknek piacot találjon–német magyar gazdasági pótegyezmény 1934
Mo a II vh-ban
A német orientáció erősödése 1936-1939
Darányi Kálmán (1936-1938)miniszterelnöksége idején a legfőbb külpolitikai cél a a magyar revíziós politika megvalósulása volt úgy hogy Mo ne sodródjon háborúba a nyugati hatalmakkal—a német sikerek és az anschluss végett Magyar szélsőjobb egyre erősebb lett–próbáltak nyomást gyakorolni Darányira
Darániy idején Mo fegyverkezési reformba kezdett–győri program
Darányi titokban tárgyalt a szélsőjobboldali vezetőkkel ezért Horthy lemondatta és helyette Imrédy Béla lett a miniszter1938-39—tőle várták a németektől való távolodást de ez sem sikerült—első bécsi döntés–német olasz döntőbíróság Mo-nak ítélte Felvidék egyes területeit—döntés következtébne Mo-nak csatlakoznia kellet az antikomintern paktum—németorientáció erősödése matt Horthy lemondatta Imrédyt
Teleki Pál második miniszeterlnöksége 1939-41
A fegyveres semlegesség és a koncepció kudarca——cél a szélsőséges erők visszaszorítása—1939 március 15-én újabb revíziós lépés történt amikor Hitéer bevonult Csehszlovákiába—magyar katonák pedig bevonultak a többségében ruszinok lakta Kárpátaljára—1939.ben Mo kilépett a Népszövetségből és elfogadta amásodik zisdó törvényt — ami már faji alapon különböztette meg őket
ezek a lépések tovább erősítették a német kapcsolatot—de Teleki mégis igyekezett kívűl maradni a háborún—-nem engedték a németek átvonulását sőt lenygel menekülteket fogadtak be—-Teleki a fegyveres semlegesség elvét valotta aminek lényege hogy a háború utáni időszakra meg kell őrizni Mo erejét mert csak így tudják megtartani a terüeteket—úgy gondolták nincs kizárva No bukása a nyugati hatalmak ellen—nyíltan nem szálltak szembe a németekkel de igyekeztek a nyugati hatalmak jóindulatát biztosítani—újabb fordulat—1940 második bécsi döntés Mo visszakapta északerdélyz és székelyföldet—ezzel Mo újból elkötelezte magát No mellett csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez amivel a fegyver semlegesség feladására készült–Mo hozzájárult hogy a vasútvonalakat a német hadicélok szolgálatába állítsák
Mo háborúba lpésének okai—-No lekötelezte Mo-t a revízió sikerek miatt—ideológia okos is zerepeltek az Szu elleni hadüzenet mellett Horthy korszak antikommunista retorikájához jól illett a vörös veszedelem elleni fellépés—háborúba lépés belpolitkai oka a szélsőségek megerősödése—-gazdasági okok is szerepeltek hiszen No lett Mo elsőszámú külkereskedelmi partnere—a magyar hadsereg vezértkara a kormányt németbarát politikára akarta sarkallni
Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni háborúban——-Teleki a Jugoszláviával való szerződéssel próbálta meggyőzni a briteket hogy lépes Mo függetleníteni magát a németektől—Hitler azonban már az Szu megtámadására készült és maga mellé állította a környező államokat—ebben a helyzetben félő volt hogy Mo nem őrízheti meg eddigi területeit ha nem témogatja a német törekvéseket—Hitler bizonytalan szövetségesének megszállásá mellett döntött és ebbe kérte a magyarok együttműködését cserébe a déli országrésze vonatkozó revíziós törekvések teljesítését—brit kormány figyelmeztette Telekit hogy részvétel esetén számíthat a hadüzenetre—Teleki ezt nem tudta felvállalni–öngyilkos lett— aminiszter Bárdossy László lett és a magyarok mint német szövetséges átlépték a határt—következményképp Anglia megszüntette a diplomáciai kapcsolatot Moval—Jugoszlávia megtámadása még nem jelentette a vh-ba való belépést
Hadüzenet az Szu-nak és a szövetségeseknek
No megtámadta az Szu-t —Bethlen továbbra is a háborúból való kilépést szorgalmazta—politikusok és a vezérkar többségét megszédítették a gyros sikerek–mindenki gyors német győzelmeket várt—1941 június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták kassát—Horthy és Bárdossy ezt szovjet támadásnak ítélték meg—Horthy hadatüzent a szovjeunnak és elindították az első magyar egységeket a frontra ezt a németek nem kérték–magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége nem felelt meg a követelményeknek—ezért a súlyos vereséget szenvedő hadtestet visszavonták a téli harcra való alkalmatlansága miatt—-Mo vasútjainak használatával és az utánpótlás biztosításában segítette a németeket—Mo Usanak is hadat üzent
Kállay Miklós miniszterelnüksége
a 2. magyar hadsereg sorsa—-mivel a német haditervek nem az elképzelések szerint alakultak—németek fokozottabb katonai támogatást követeltek—Kállay Miklós(1942-44) kezdetben elutasította de az egyre erősödő német nyomásnak engedve vállalták 200 wzwr magyar katonát és 50 ezer munkaszolgálatost küldenek a Don mneti frontra—2.magyar hadsereg
Don folyó kanyarulatában állásokat kellett kiépíteni—magyar katonák nem kaptak korszerű fegyvereket a németektől—Jány Gusztáv irányította magyar hadvezetés végső kitartásra vonatkozó parancsai értelmetlen áldozatokat követeltek—két hét alatt fogságba esett vagy meghalt a magyar haderő többsége—Don kanyar sokak számára világossá vált hgoy mo érdeke a háborúból való kilépés
Hintapolitika
Horthy elvárásai szeirnt Kállay-nak egy óvatos külpolitikai fordulatot kellet előkészítenie—-hintapolitika lényege hogy nyilvánoos beszédeiben németbarát politikát hirdetett de igyekezett távolodni a németektőlmés angolszász kapcsolatokat keresett—don katasztrófa után intenzívebbé vált a kapcsoaltkeresés a nyugatiakkal1943–fordulat–sztálingrád kusrzk—rájöttek hogy a németeknek egyre kevesebb az esélyük—szicíliai partraszállás nagyot lendített a magyak béketapogatozáson–1943 előzetes fegyverszünet a britekkel–aminek értelmében Mo leteszi a fegyvert és szembefordul a németekkel–Szu-val azonban nem tárgyaltak mert úgy hitték ha a honvédség elég elszántan védi a kárpátok vonalát akor a szovjetek kitérnek a magyarok elől harcról
Mindennapi életviszonyok a II.vh idején
első években kevésbbé befolyásolta–1940-től a jegyrendszer bevezetése—az állam a hadsereg utánpótlására és az egyre növekvő német igények kielégítésére szabályozta az élelmiszer és energiahordozók fogyasztását–kezdetben csak kávé tea később azonban alapvető élelmiszerek is sorra kerültek hús kenyér—heti két hústalan napot hirdettek
Német megszállás
A balkáni partraszállás elvetése érintette közvetlenül Mo-t is hiszen ezzel egyértelművé vált hogy várhatóan nem angolszász csapatok érkeznek majd Mora hanem a vörös hadsereg
német hírszerzés tudott a magyar kiugrási kísérlet tervezéséről—Hitler tárgyalásra hívta Horthyt márc 18-án ahol elmondta neki hogy parancsba adta Mo megszállását—kompromisszum született—Horthy nem ad parancsot az ellenállásra és németbarát komrányt nevez ki és Hitler megígéri hogy a megszállás csak átmeneti lesz—új miniszter sztójaí döme
Hitler magyarországi megbízottja Edmund Veesenmayer aki jól ismerte az Mo-i viszonoykat—a megbízottnak alárendelt kormány kezében maradt a közigazgatás irányítása ami végig kiszolgálta a német igényeket—az ország megamardt gazdasági potenciálját a német hadicélokra használhatták—a zsidóság megsemmisítésére irányuló lépéseket Adolf Eichmann fogta össze
megszálló csapatokkal együtt érkező német titkosrendőrség azonnal hozzálátott a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához–Sztójay feslzámolta a nemnémet barátpártokat–újabb magyar katonák indultak a keleti frontra—kiszolgálták a német hadiigényt–megszállás után ugrásszerűen nőtt az olaj szén gabona Noba szállítása amiért semmit sem fizettek—német bevonulással megkezdődtek a szövetséges bombázások—-sárga csillag zsidók ellen—gettósítás–deportálás—majd német koncentráció stáborba szállításuk
Kiugrási kísérlet—Horthy kihsználta a normandiai partraszállás jelentette fordulatot ezért leállítatta a deportálásokat—-leváltotta Sztójayit–Lakatos Géza kinevezése feladata a háborúból való kiugrás megszervezése—–1944 október 15-én rádióbbeszédben jelentette be a kiugrást—–a kormányzó ügyetlen rosszul előkészített kísérlete még a hozzá hű minisztereket is váratlanul érte—–németek Horthyt letartóztatták és elrabolták Horty fiát—ezért kénytelen volt kinevezni Szálasiz
Nyilas uralom és a háború végnapjaii Mon
fasiszta diktatúra vette kezdetét—államfői jogkör nemzetvezető Szálasi—minden minisztériumba pártmegbizottakat küldtek—a kormány az egész országot hadműveleti területté nyilvánította–elrendelte a totális mozgosítást—a anyilasoktól a németek azt várták hogy Mo az utolsó pillanatig No mellett marad és hogy véglegesen megoldják a magyar zsidó kérdést—pesti gettó létrehzozása—szálasi a végsőkig elkötelezte magát No és a háború folytatása mellett—nyilasellenes felkelés Bajcsy zsilinszki endre—vezetőit letartóztatták és kivégezték—megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása
hamarosan menekülnie kellett a kormányak—-A vörös hadsereg elfoglalta az ország keleti részét—Sztálin budapest elfoglalására adott parancsot —második vh eseményei hét hónapon keresztül zajlottak Mon–nemztei vagyon 40 % százaléka elpusztult
