Magyarország az első világháborúban Flashcards
A háború kitörése
Az osztrákok és a németek is a háború megindítását javasolta—-Tisza István azonban kezdetben nem támogatta ezt—-nem tartotta felkészültnek az országot és a nagyhatalmi erőviszonyok sem voltak kedvezőek—Németország meggyőzte Tiszát–és a német diplomácia elérte hogy Románia semleges marad
A magyar kormánypárt és az ellenzék támogatta a háborút–jogosnak tartották a szerbe elleni fellépést hiszen azok támogatták a merénylpket
Katonai események
A császári és királyi hadsereg a K.u.K a háború során 4-5 millióra duzzadt—ebből 3,4 millió volt magyar és horvát
A hadvezetéssel ellentétben a monrachia a háború elejétől kétfrontos harcra készült—-a galíciai harcokban hatalmas veszteségeket szenvedtek—világossá vált hogy nem lesz villámháború
1915
Szerb fronton nem történt változás—Bulgária 1915-ös belépése után sikerült a szerbeket legyőzni
Keleten—gorlicei áttörés sikerült visszaszorítani az oroszokat
1915-ben a sikerek ellenére frontok megmerevedtek és hosszú háborúra kellett berendezkedni
1915 május végén az olaszok az antant oldalán léptek be—-Isonzó folyó
1916
Mivel nyugati fronton zajló verduni csata jelentős német erőket kötöttek le ezért az oroszok kihasználták a helyzetet megindították a Bruszilov offenzívát—1916-os év orosz sikereket hozott
Ebben az évben Románia is belépett a háborúba és a román csapatok betörtek Erdélybe—-a lakosság is elkezdte érezni a háború hatásait–pénzromlás árdrágulás
1917—ebben az évben már nyilvánvalóvá vált hogy a központi hatalmaknak egyetlen remény maradt az ha az oroszok kilépnek a háborúból
1917-es feburári polgári forradalom—-Kerenszkij offenzíva összeomlott—-októberbe a bolsevikok átvették a hatalmat—háborúból való kilépést sürgették
Az OMM lehetőségeit meghatározták az orosz események mivel kilépésükkel jelentős erőket tudtak áttcsoportosítani az olasz frontra
ugyanakkor a polgári forradalom félelmet is keltett IV Károlyban nehogy a monarchiában is kitörjön egy—az itthoni ellenzék azt várta hoyg az uralkodó hajlandó lesz reformokat bevezetni
IV.KÁROLY megpróbált békét kötni az antanttal és elkezdett tárgyalni a nemzetiségekkel is akik azonban az antant támogatását élvezve önálló államok kialakítását tervezték
1918—-a felszabaduló haderő ellenére sem tudtak eredményes offenzívát indítani a nyugati és a déli frontokon
padova
Politikai változások és a hátország
kezdetben a kormány és az ellenzék is támogatta a háborút—de 1914 végére már egyértelművé vált hogy hosszabb konfliktusra lehet számítani–nőttek a feszültségek
1915-ben Károlyi Mihály felvetette a háborúból való kilépést–szocdemokraták és Jászi Oszkár vezette polgári radikális párt kormány elleni kritikája is meghatározóvá lett
1916-ban Károlyi megszervezte az Egyesült Függetlenségi és 48-as pártot melynek programja—perszonálunió–általános egyenlő titkos választójog—birtokrefrom—háború befejzése az ország területi integritásának megtartásával
ekkorra az antant fölénye már nyilvánvaló Mo ellátása pedig egyre romlott—-FERENC JÓZSEF halála után IV Károllyal szembekerült többször—-Tisza 1917-ben lemondott
négy politikai irányzat körvonalazódott ki
Tisza István és a Nemzeti Munkapárt—németbarát politika—-a háború folytatása a végsőkig
A mérsékelt ellenzék—-ifj Andrássy Gyula Apponyi Albert—ugyancsak németbarát de mérsékel reformokat(frontkatonák földhözjutás)javasolt
Radikális ellenzék—-a háború annexiómentes befejezése—földosztást és az általános és titkos választójog bevezetését
Szélsőséges antiliberalista antiszemita csoportok—elleneztek minden olyan reformot amely a demokratizálás irányába mutat
Az új kormány Esterházy Móric vezetsével alkult meg—élelmezés és gazdaság szempontjából nem volt előrelépés—utódja a korábban már miniszterelnökként tevékenykedő Wekerle Sándor lett—német barát volt de vállalta egy mérsékelt választójogi reformot jelentő törvényjavaslat benyújtását
a bolsevik békeszándékot követően kedvező volt a hangulat azonban ez nem tartott sokáig—osztrák magyar hadsereg a felbomlás jeleit mutatta—magyar gazdaság teljesítménye rendkívűli módon szétesett—tömegek süllyedtek mély szegénységbe
A háború elvesztését Tisza István ismerte el egy parlamenti beszédében
A hátország —gyárak egy részének termelédét a hadiipar szolgálatába állították—mezőgazdaságra is kiterjesztetták—fedezet nélküli pénzkibocsátás növelte az inflációt—unkaerő hiány és a ledvezőtlen időjátás miatt mezőgazdasági termelés csökkent—nehézségek jelentkeztek a lakosság és a hadsereg ellátására—bevezették a jegyrendszert
OMM szétesése
antant céljai között nem szerepelt az új nemzetállamok létrehozása—azonnban az újállamok létrehozásának igéretével próbálta a maguk oldalára állítani őket
Monarchia már nem képes betölteni a kiegyensúlyozó szereppet Közép európában—létrejöttek az új államok– IV.Károly még tette egy kísérletet állama megmentésére–államszövetsége vázolt fel ez azonban már nem volt reális alternatíva
Az őszirózsás forradalom
A Károlyi Mihály által megszervezett Függetlenségi 48-as párt és Jászi Oszkát vezette Polgári Radikális Párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot—az általuk meghirdetett programm—azonnali béke —általános választójog—földosztás–területi autonómia anemzetiségeknek
Budapesten tömegek követelték a Nemzeti Tanács programjának megvalósítását— a forradalmi hanuglatú demonstrációkon szakszervezetek által mozgosított munkások polgárok egeytemi diákok vettek részt
A megmozdulások 1918 október 30-31-én az őszirózsás forradalommal értek véget—-A forradaloma nevét onnan kapta hogy a katonák a kitépett K.u.K jelvény heylére őszirózsát tűztek a sapkájukra
a tüntetések következtében Károlyi MIhályt kinevezték miniszterelnöknek—ezen a napon ismeretlen katonák Tisza Istvánt agyonlőtték
A Károlyi Mihály vezette koalíciós kormány szinte megoldhatatlan bel- és külpolitikai problémákkal szembesült
A Nemztei Tanács kihirdette a népköztársaság létrejöttét
A kormányok törvényeket hoztak az emberi szabadságjogokról és kiterjesztették a nőkre is a titkos választójogot
A gazdasági és politikai válsághelyzetben felerősödtek a szélsőséges politikai csoportok—-köztársaaság védelméről szóló törvényt amivel illegalitásba kényszerítették a szélsőségeket
Gazdasági helyzet—még tarott az antant blokádja–emiatt mind nyersanyagból mind élelmiszerből mind munkaerőből hiány volt—-a háború végére felerősdő inféólációt sem tudták kezelni—-a földosztás kérdése hónapokig megosztotta a koalíciót—1919 februárjában végül Károlyi saját birtokain megkezdte a földosztást de példáját már senki sem követte
Külpolitika—antantbarátsággal remélte hogy eltudja hárítani a közeledő katasztrófát—Károlyi Mihély feltétlenül bízott a Wilsoni elvekben(nemzeti önrendelkezés etniaki elvek)—úgy gondolta figyelembe veszik a magyar elképzeléseket—-Károlyi ragaszkodott Mo területi integritásához és Jászai Oszkár elképzelései alapján területi autonómiát ajánlott fel a kisebbségeknek—nemzetisági politikusok ismerve az antant terveit elutasították az ajánlatot
Károlyi nem ismerte fel hogy a wilsoni elvek nem érvényesülnek a tárgyalások során hanem inkább a francia nagyhatalmi politika
November elején megkezdődött Mo egyes területeinek katonai megszállása—Károlyi belátta hogy az antant nem veszi figyelembe a magyar érdekekt
megérkezett a Vix-jegyzék amely a magyar csapatok visszavonását követelte Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad tól 50 km-re nyugatra—-kormány nem vállalta a jegyzék visszautasítását de elfogadását sem ezért lemondott
A Tanácsköztársaság
1919 március 21-én a szociáldemokraták képviselői és Kun Béla a kommunisták nevében megállapodtak a két párt fuziójáról és kikiálltották a tanácsköztársaságot
Intézkedések—Kun Béláék szovjet mintájú állam, proletárdiktatúra kialakítására törekedtek—A kormány a Forradalmi Kormányzótanács lett elnöke szociáldemokrata Garbai Sándo—de a legbefolyásosabb politikus külügyi népbiztosként Kun Béla lett–Kormányzótanács tagjai népbiztosok voltak
Tartottak tanácsválasztásokat ahol csak egy párt indulhatott kiterjesztették a szavazati jogot 18 év feletti nőkre is
helyi szinten a direktóriumok irányítottak
A Forradalmi Kormányzótanács diktatórikusan gyakorolta a hatalmat vörös terrort alkalmazott a politikai ellenfelekkel szemben
gazdaségpolitika szovjet mintára—kártérítés nélkül államosították a bankokat gyárakat—termelési egységek élére biztosokat neveztek ki akik gyakran nem értettek a rájuk bízott feladathoz ezért csökkent a termelé—-kisajátították a 75 hold feletti birtokokat de megtiltották a foldosztást helyette termelőszövetkezetek kialakításába kezdtek
szociálpolitika——fedezet nélküli nagyvonalú szociális intézkedések——–béremelés–órabér bevezetése—ingyenes orvosi kezelés—-nyugdíjbiztosítás
üdülési lehetőségek–Balaton—elkobzott villákba munkáscsaládok költöztek
vallás- és kultúrpolitika—egyházi vagyonok és iskolák államosítása—felfüggesztették az MTA működését–Nagy ünnepségek–május 1
ellenállás–a földbirtokosok a középosztály a polgárság csak a honvédelem miatt támogatták a tanácsköztársaság programját elutasították—megmozdulások felkelések indultak
ellenforradalmi központok alakultak Bécsben Bethlen István és köre: Antibolsevista Komité (ABC)
Szegeden Károlyi Gyula vezetésével elleenforradalmi kormány
Külpolitika—Kun Béla visszautasította a Vix jegyzék végrehatjását—-az antant beleegyezsésével a román hadsereg elfoglalta a tiszántúlt—-Csehek megszállták Kárpátalját—-Tanácsköztársaság hadsereg toborzásba kezdett—-A Vörös Hadsereghez sok olya tiszt csatlakozott aki nem értett egyet a politikai rendszerrel de a haza területének védelméért hajlandóak voltak harcolni
Az északi hafjárat a román és cseh haderő elválasztására irányult—-látványos eredményyeket értek el—Felviddék keleti részét visszafoglalták—- a magyar katonai sikerekre a békekonferencia diplomáciai nyomással válaszolt
az ellátási nehézségek aláásták a proletárdikatúra támogatását–kiváltották a parasztság ellenszenvét—ezek ellen fegyveres különítmények–Lenin fiúk
2.Clemenceau jegyzék—a déli zóna kivételével közölte Mo új határait megkívanta a magyar csapatok ezek mogé visszavonulását ugyanakkor ígéretet tett a román haderő visszaovnására—románok nem kezdték meg a kivonást—A vörös hadsereg támadást indított a románok ellen azonban összeomlott—a románok megindultak Budapest felé
augusztus elsején a Kormányzótanács lemondott és emigráltak
A trianoni békediktátum és következményei
A győztes hatlamak érdekei Mo kapcsán
A franciák Németország visszaszorítására a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép Európában—Britek bíztak abban hogy visszatudják állítani a hatalmi egyensúlyt és egyben konszolidálni tudja a brit birodalmat—USA-t az európai hatalmi villongások nem érdekelték–saját gazdasáfógi előretörését valamint nagyhatalmi státuszát igyekezett megerősíteni
Wilson amerikai elnök–tiszteséges béke
Oroszországot elakarták szigetelni ezért kellett volna egy erős közép európai hatalom de az OMM feldarabolásáról már a háború alatt megszülettek az elképzelések ezért francia érdekek mentén létrehoztak egy ütkozőállamok közötti szövetséget ez a kisantant
Károlyi MIhály demokratikus fordlatra hivatkozva igyekezet egyértelművé tenni hogy az új magyar vezetés elhatárolódik a háborús politkától—ez a törekvés nem volt sikeres
A béke rendelkezései és következményei
A magyar békedelegáció(Apponyi Albert, Teleki Pál, Bethlen István) már 1920 januárjában kiutaztak PÁRIZSBA—–hogy geográfiai gazdasági és etnikai érvekkel bizonyítsák a Kárpát Medence feloszthatatlanságát
A DELEGÁCIÓT apponyi vezette—elutasította a békefeltételeket—a többi vesztes országhoz képest túl szigorú területi vonatkozásai
A földrajztudó Teleki Pál készített egy etnikai térképet–vörös térkép—vörös színnel jelölte a többségbe magyar lakta területeket—franciák javasolták hogy ne változtassanak míg a brit és olasz kormányfő újra akarták tárgyalni de végül az eredeti elképzelések maradtak
1920.június 4-én írták alá a békediktátumot Nagy Trianon palotában
Franciaország az új államokat támogatta hogy ezzel azok lekötelezettjeivé váljanak—Franica enged a gyarmati követeléseiből anglia javára cserébe britek engednek a középeurópai kérdésekben
A trianoni békeszerződés következtében az ország elvesztette területének több mint kétharmadát és népességének közel harmadát—legtöbb elcsatolt területet Románia kapta meg(ERDÉLY )Csehszlovákia (Kárpátalja, Felvidék) Szerb-Horvát-Szlovén Királyság(Bácska Bánat nyugati fele) Ausztria(Burgenand)
3,2 millió magyar anyanyelvű személy a szomszédos államokhoz került—Mo etnikailag homogén nemzetállam lett—döntéshozók az etnikai elvet teljes mértékben figyelmen kívűl hagyták
A békeszerződés megszüntette az OMM és Mo gazdASÁGI EGYSÉGÉT—jelentősen megváltoztt az ország és a régió gazdasági szerkezete—Az egész Kárpátok vonulata(Felvidék Kárpátalja Erdély) a bányákkal együtt az alföld jelentős része külföldre került
Mivel a nyersanyagforrások(Szén, fa , vasérc) kerültek hatéron kívűlre—feldolgozására szakosodott magyar városok nyersanyag nélkül maradtak—-Torzította a településszerkezetet hogy az iparvidéken található városokat (Pozsony Brassó) elcsatolták
Az egészország Budapest vonzáskörzetévé vált
A mezőgazdaság is átalakult mert elcsatolt területeken volt az erdők és legelők zöme emiatt MOn hiány alakult ki fából és állati termékből—az új határon belül maradt viszont a szőlők nagy része
megszűnt az egységes piac a munkaerő az áru éd a tőke szabad áramlása
vasúthálózat vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz az összekötő(transzverzális) vonalak egy részét elcsatolták
Monak nem maradt tengerparti kikötője
megszűntették az általános hadkötelezettséget a magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximalizálták–cél Mo hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék hogy az alkalmatlan legyen akármilyen katonai visszavágásra
200 millió aranykorona jóvátétel olaszoknak románoknak jugoszlávoknak görögöknek
a kortársak nemzeti tragádiaként súlyos igazságtalanságként élték meg
revízió
