Mezőgazdasági és ipari termelés kereskedelem középkorban és a kora újkorban Flashcards
Feudális rendszer kialakulása
A nyugat római birodalom bukása együtt járt a gazdasági szétesésével—-mindennapossá váltak az éhínségek járványok—-elpusztultak a városok—visszaszorult az árutermelés—-nyugat önellátó nagybirtokokra esett szét
A 7.századra Európa lakossága a felére csökkent—-népesség növekedés legnagyobb korlátja a mezőgazdasági termelés fejletlensége—-rossz időjárási tényezők
A feudális gazdálkodás azaz a megélhetés és a hatalom alapja a FÖLDbirtok lett—–kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat adományoztak hivatali vagy katonai szolgálatért
Uradalmak létrejötte és működése
hatalmat az uradalom adta—a királyok a megtermelt javakat utazgatva felélték
egy egy uradalom magába foglalta a falvakat és az azokhoz tartozó földeket legelőket erdőket——központja az udvarház volt—földesúr fegyveres kísérettel és egyben raktárként is szolgált
munkaerőt a colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette
uradalom földjei három típusra oszthatók—-majorság jobbágy telek közös területek
majorság—allódium—ezt a parasztok robotban művelték az itt megtermeltek teljes egészében a földesurat illették —-jobbágyok parcellái—ezt kötelezettségek (termény pénz és munkajáradék) fejében magának művelte a paraszt—két részre tagolódott belső telek (házhely +kert)–külső telek(szántó)—ünnepnapokon vitt ajándék—-földesúr rendelkezett ún. banalitásokkal—ő kizárólagos joga volt a mészárszék malom vagy éppen kocsma üzemeltetése—jobbágy felesleggel szabadon rendelkezett—közös használatú területek erdők tavak rétek—lehetőséget adott a jobbágynak hogy legeltessen makkoltasson vadásszon
az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveztek azaz mentesek voltak az állami adók alól—-tehát egyben hatalmi szervezet is volt—uradalom területén épülú templomokat is a földesurak alapították támogatták emiatt beleszólhattak a papok kinevezésébe is
Mezőgazdaság fejlődése az érett feudalizmus idején
9-10. században változások—-termékenység nőtt a földek eltartó képessége javult—csökkent a háború jelentette pusztítás másrészt az éghajlat kedvezően változott a felmelegedés miatt——kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult—élelmiszer mennyiségének növekedése
ókorban vad talajváltó vagy legelőváltó módszer volt—erdőirtással nyert földet 10-30 évig művelték—majd kimerülésük után új földet vontak művelés alá—–VIII.századtól főleg nagyobb kolostorok áttértek a nyomásos földművelésre —előbb kétnyomásos szántó+ugar—-háromnyomásos őszi szántó tavaszi + ugar—nyomásos műveléssel egyre többet és egyre biztonságosabban lehetett termelni nőtt a népesség—–korábban használt szimmetrikus eke kemány talajok megművelésére alkalmatlan—-nehéz fordító eke—-mozgatása már 6-8 ökröt igényelt—szántás után a borona lazította fel a földet—–igaerő szükséglete már nagyállattartást igényelt—nyakhám helyett szügyhám nem fojtogatta
Az így megtermelt felesleget a piacon értékesíteni lehetett—-megnövekedett lakosság számára szűk volt a terület—–vándormozgalmak—-hospesek szervezetten és szervezetlenül érkeztek a megműveletlen területekre
elkezdődött az uradalmak felbomlása—-árutermelés pénzgazdálkodás újbóli kialakulása
Ipar és a kereskedelem kibontakozésa az érett feudalizmus idején
városok kialakulása
10-11. században bővült a kereskedelem—-piachelyek alakultak ki—–kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól engedélyt kérniük hogy kereskedőállomásokat létesíthessenek ahol zavartalanul megköthetik üzelteiket—ezzel beindult a városiasodás folyamata—-szövetségbe tömörültek —-megszerezték a jogot arra hogy egy összegbe adózzanak és saját bíráik ítéljenek felettük—később még további privilégiumok—maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót vagy polgármestert a plébánost—igazságszolgáltatás feladatot gyakorolhattak—-elnyerték a vásártartási jogot—polgáraik szabadon kereskedhettek —árumehállító jog—-kereskedőkből kézművesekből megalakult polgárság száma nőtt—városi lakosságra nem vonatkoztak a feudális törvények—városi elvegő szabaddá tesz
ipar fejlődése—céhek—mezőgazd növekedése lehetővé tette a mezőgazd és kézművességkülönválását—A 10-12. században—-ugyanazon iparral foglalkozó kézművesek érdekeik védelmére céhekbe tömörültek—pontosan meghatározták a termelés mennyiségét és minőségét—a munkaidőt—az inasok és legények számát—a feldolgozandó nyersanyag minőségét—alkalmazott eszközök számát—céhszabályzat tiltotta a céhen belüli munkamegsoztást—más mester árujának a ócsárolását meghatározták a minimális árakat—kontárokat a céhen kívűli iparosokat üldözték—szabályozták a mesterré válás feltételeit—inasok meghatározott tanult idő után legénnyé válnak—legény egy bizonyos idő után vándorútra kelt–más céheknél tökéletesítették tudásukat—majd hazatérve elksézítették a mesterremeket—ha minősége megfelelt–akkot a legény mesterré vált—céhek lényeges szerep a város védelmében kulturális életében minden céhtagnak szolgálatot kellett teljesíteni a városfalon
Távolsági kereskedelem kibontakozása
legnagyobb kereslet a ruhaanyagra és élelmiszerre mutatkozott—ezek termelésére rendezkedtek be
nemzetközi kereskedelem a 11- század közepén lendült fel—legnagyobb jelentőségű a Földközi tenger keleti medencéjének kereskedelme a levantei útvonal ami a közel keletet kötötteössze európával—-urai kezdetben az arabok voltak—majd a bizánciak—-keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedő államok Velence Genova Pisa—-jelegzetes áruik–selyem fegyverek fűszerek illatszerek ékszerek porcelán a gyapot elefántcson déli gyümölcs–luxuscikkek—-cserébe nemesfémet nyersanyagokat pl fa iparcikkeket vittek Ázsiába aminek következménye hogy az európai arany jelentős része ázsiai kereskedők kezébe került
északi és balti tenger kereskedelem a 12. századtól az észak német városok monopóliuma lett—–Lübeck és Hamburg szövetségéhez 1161 több kereskedőváros csatlakozott hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt és nagyon veszélyes volt—-14.századra alakult ki a Hanza —-heringet gabonát prémet mézet viaszt gyapjút posztót
a levanteii áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba
egyre nagyobb mennyiségű pénz került a forgalomba
Kapitalista gazdaság kialakulása
Világkereskedelem kialakulása—–első gyarmatosítók spanyolok portugálok—17.század franciák hollandok angolok
Európa és Ázsia közötti áruforgalom–Amerikából Európába hozott nemesfémet továbbszállították Keletre—cserébe távolkeleti luxusáruk fűszerek porcelán tea
nagy kereskedelmi háromszög—európa afrika amerika—afrikából amerikába rabszolga—mert szükség volt a munkaerőre az ültetvényeken—rumért és dísztárgyakat kért afrikai törzsfők—-amerikai gyarmatokon ültetvénykeen….cukornád gyapot dohány kakaó kávé—ezt európába–létrejött tehát a világereskedelem—európa kizsákmányolta afrikát és az új világot
16.század folyamán európa gazdaságában jelentős változások zajlottak
az újvilágból beáramló nagy menyniségű nemesfém az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezettett—-ezzel összefüggésben emelkedtek más termékeknek az árai—árforradalom—-iparolló fogalma pedig arra utal hogy a mezőgazdasági termékekért arányosan többet kellett fizetni mint az iparcikkekért—-népesség növekedés felgyorsulásamegnőtt az élelmiszer iránti kereslet
16.században kialakuló világgazdaság kapcsán terjedt el a centrum félperiféria periféria—mely régiók lettek a változás fő nyertesei és vesztesei—Atlanti óceán vált a gyarmatokkal folyó kereskedelem fő útvonalává ezzel nyugat európa lett a centrum—amszterdam párizs—-félperiféria észak itália spanyolország portugália—perifériának tekinthető keletközép európa valamint a gyarmatok
részvénytársasáok létrejötte a 17.században—-társaságba fektetet tőkéjüknek megfelelő számú tulajdonosává válnak—tulajdoni hényad arányában részesednek a tulajdonosok—kormánytól széleskörű felhatalmazást kértek és kaptak hódításokra háborúkra—kormányok a társaságok fellett ellenőrzést gyakorolak
kontinentális munkamegosztés angliában és hollandiában
I.Erzsébet felismerte a gyarmatosításban rejlő lehetőségeket—támogatta gyarmatok szerzését és a kereskedelmi társaságok működését—Kelet indiai társaásg kereskedelmi előjogokat monpóliumokat biztosított nekik
felfedezések fonzos hatésa a kapitalista azaz üzleti szellem megerősödése
Hollandia a fejlett ipar mellett a mezőgazdasági fejlődés központja volt zöldsgé gyümölcs virágtermesztés
Élelmiszer iránti kereslet nő–nagy haszon–keletközép európa növeli a majorsági földeket—nem lazulnak a feudális viszonyok—nyugat ipar kelet mezőgazd—kontinentális munkamegosztás
A manufaktúrák kialakulésa
a földrajzi felfedezések által beindított gyarmatosítás olyan mennyiségű készterméket igényelt hogy azok kielégítésére a céhes keretek már nem feleltek meg—vállalkozók kezén több tőke halmozódott fel és erre támaszkodva új munkamegosztáson alapuló üzemszervezeti formát alakítottak manufaktúrákat—-kéziszerzsámmal dolgozó bérmunkásokat foglalkoztattak akiknek nem kellett komoly szaktudással rendelkezniük—csak egy részfolyamatot csinált—olcsó munkaerő—munkamegosztás lehetővé tette a tömegesebb gyártást—nem minőség hanem mennyiségi termelés–olcsó emiatt jól értékesíthető—-munkamegosztás miatt a tevékenyésgek specializálódtak –kereslet kínálat
textilipar fejlődése angliában összefüggött a bekerítésekkel—megnőtt a gyapjú iránti kereslet—földbirtokosok egy része áttrét juhtenyésztésre—addig közös és műveletlen földeket bekerítették—földet eddig bérlő parasztot elűzték—városokba költöztek bérmunkásokként igyekeztek elhelyezkedni a manufaktúrékban—-nemesség is bekapcsolódott az árutermelésbe—ők lettek a gentryk
Kontinántális munkamegosztás hatása kelet közép európában
már a hanza kereskedelemnél is létezett hiszen nyugateurópából tectília és fémáru keletközép európa élelmiszerrel és nyersanyaggal látta el a nyugati területeket—kedvező külkereskedelmi helyzet–iparolló—a majorsági gazdálkodást erősítette—ebben a térségben nem jelent meg a kapitalizálódó mezőgazdaság feudális jellegű termelési struktúrák erősödtek meg—élőállat exportban a három részre szakadt Mo is jelentős szerepet vállalt—szarvasmarha német piac—fontos magyar kiviteli cikk volt még a bor tokaji aszú
Mezőgazd átalakulása
háromnyomásos gazdálkodást nyugateurópai területekn a 16.században felváltotta a vetésforgó—ami azt jelentette hogy nem hagytak ugart hanem növényi kultúrák váltogatásával és trágyázással érték el hogy a föld termelékenysége pihentetése nélkül is megmaradjon
