Társadalmi kérdések a mai Magyarországon Flashcards
Társadalmi rétegződés
társadalmi rétegek—emberek olyan csoportjai akik hasonló jellemzőkkel bírnak a jövedelem hatalom befolyás vagy kulturális szint vagy iskolázottság szempontjából
vagyoni különbségek—alapvetően befolyásolják a társadalmi rétegeket—-életstílus várható élettartam—
a rétegződést meghatározhatják—politikai kulturális szociális tényezők is—tehát a társadalmi szerkzet több dimenziós—egy személy több rétegbe is tartozhat—
társadalmi helyzet meghatározza az egyén értékrendjét–életmódját–társadalmi kapcsolatait—kikkel barátkozik kivel házasodik össze—kulturális ifényei—olvas ha igen mit milyen zenét hallgat
Magyar társadalom átalakulása a rendszerváltás után
Kádár korszak végére már egyre nagyobb a jövedelem különbség—rendszerváltás után fokozódott—–hátterében a nyolcvanas évek gazdasági válsága állt—azonban történtek gazdasági átalakítást segítő programok— személyi jövedelem adó–1989-ben elfogadták a társasági törvényt—lehetővé tette a szabad vállalkozás alapítást
gazdasági rendszerváltás jelentős időtt vett igényb
A MUNKAERŐ PIAC ÁTALAKULÁSA
rendszerváltás újabb gazdasági problémákkal bővült—megszűnt a biztos keleti piac KGST—–Kádár korszakban az állami vállalatok nem a piaci logika szerint működtek —kis hatékonysággal működtek
privatizáció—befektető már őiaci versenyben kellett helyt álljon—-feleslegesnek ítélt munkaerőt elbocsátották
hagyományos iparágak—bányászat–kohászat—gépgyártás—tömeges elbocsátások a versenyképtelen szakképzetlen munkásokat
az új gazdasági szisztéma szakképzett munkaerőt követelt
fejlesztést a tőkehiány is nehezítette—alacsony szintűek voltak a lakossági megtakarítások—nyufati befektetők óvatosan léptek nem voltak biztosak befektetésük biztonságában az új politikai rendszerben
1989 után területi egyenlőtlenségek mutatkoztak Mo-n—Közép Mo fejlettebb hozzá képest mindenhol alacsonyabb a jövedelem—-Északkelet-és Kelet Mo a legrosszabb
növekvő munkanélküliség miatt kialakult a kényszervállalkozói kör akik egzisztenciális okokból vállalkozová lettek de ehhez nem voltak meg személyi és gazdasági feltételeik
termelőágazatokban dolgozók aránya csökkent—nőtt a közigazgatásban egészségügyben oktatásban dolgozóké—nőtt a szellemi foglalkozásúak aránya is—csökkent a fizikai munkát végzők és a mezőgazdaságból élő száma
1996-ig csökkentek a reáljövedelmek utána növekedésnek indult—középréteg jövedelmei az ezredofrulóg romlottak—megjelent jelentős számú elszegényedett réteg—rendszerváltás utáni munkanélküliség—változások nyertesei azok voltak akik a privatizáció során jelentős jövedelemhez jutottak—Euhoz csatlakozás utáni támogatások elosztása szinténn hozzájárult a vagyoni különbségek növekedéséhez
OKTATÁS
megszűnt a központilag előírt tanterv—szabad tankkönyválasztás—1995 Nemzeti Alaptanterv—általános elveket és fejlesztési célokat rögzít—egyetemi főiskolai hallgatók száma nőtt
Demográfiai változások—-születések száma csökkent—hagyományos családmodell átalakult—később kötnek házasságot—gyerek is később——gyermektelen és egygyermekes családok száma nő—90-es évektől a születéskor várható élettartam nőtt—csökkent a csecsemőhalandóság és az öngyilkosok száma—egézségtelen életmódbeli problémák
Nemzetiségek a mai Magyarországon
I vh után számuk jelentősen csökkent—homogén nemzetállam lett
két vh között felerősödött az antiszemitizmus—zsidóságot etnikumnak tekinitk
revíziós sikerek 1938-41 között—trianoni területeket szerzett vissza—5 millió nemzetiségi—-a területeken nemzetiségellenes politikát folytattak—kölcsönös menkülési hullám
Nemzetiségek a II.vh után
még tovább erősödött a nemzetállam jelleg—holokauszt során kiirtották a zsidóság felét—németek kitelepítése—-szlovák kitelepülés lakosságcsere egyezmény alapján zajlott–kisebbségek száma olyan kicsi volt hogy felgyorsult az asszimiláció—Rákosi korszakban a nemzetiségek egyházi intézményeit felszámolták
a rendszerváltás megváltoztatta a nemzetiségek gondolkodását–erősödöt tidentitásuk—lehetőség nyílt kisebbségi önkormányzatok megalakítására—ezek a szervezetek képviselik a kissebségek érdekeit—nem rendelkeznek komoly költségvetéssel—kisebbségeket ért jogsérelmeket az alapvető jogok országgyűlési biztosa jogosult kivizsgálni—ogy-ben képviselőjük szószólojuk van—nemzetiségi listára szavazhatnak
2001 óta igényelhetnek magyar igazolványt a magyar nemzetiséggűnek valló személy—nem kell Mo-n letelepedni a határon túli magyaroknak
romák helyzete
két vh között is jelentős népcsoportnak számított—letelepülve falun élt napszámosként vagy hagyományos cigány szakmák—vályogvetés üstfoltozás
kisebb részük vándorló életmód
20.század második felében a legnagyobb kisebbséggé váltak a romák—legnagyobb csoportjuk a magyar nyelvű romungro—bőrszín életmód lakóhyel alapján döntik el egyesek ki a cigány
oláh cigányok—romani nyelv valamelyik dialektusát beszélik
beások régies román nyelvváltozat
szocialista korszakban a vezetés tagadta hogy a cigányság nemzetiség lenne—ezért legfőbb célja az asszimiláció—hagyományos cigánymesterségek visszaszorulása–cigányok többsége a nehéziparban helyezkedett el betanított munkásként
1970-80 évekre a régi cigánytelepek megszűntek—helyette több helyen CS csökkentett komforzatú lakosákkoat építettek—életszínvonaluk átmenteileg javult
rendszerváltás után—tömeges munkanélküliség—cigányság főként északkelet délnyugaton élt itt a legrosszabb a helyzet—mélyszegénység melynek oka–több generáció óta munkanélküliség–iskolázatlanság
