Magyar-török küzdelmek és eggyüttélés a 15-17.században Flashcards
A török Balkáni terjeszkedésének következményei a 15. századig
A balkánon először Nagy Lajos hadakozott——de komoly összecsapásokra még nem került sor
1389—-Szerbia Rigómezőnél vereséget szenvedett—török ellenőrzés alá vonta a területeket—innentől kezdve portyáztak a Délvidéken—Luxemburgi Zsigmond hadjáratot tervezett—1396–Nikápoly vereság
Zsigmond felismerte hogy hadseregreformra van szükség—telekkatonaság—átalakította a magyar védelmi rendszert—-1402-ben leálltak átmenetileg a török támadások—-a határvédelmet ütköző államokra és végvárakra építette–kialakult a végvárrendszer—–Szerbekkel valoó egyezség—magyar kézre Nándorfehérvár—déli védelem kulcsa—megpróbálta megszerezni Galambócot — töröké lett—a törkök határosak lette Mo-val—-1521-ig a végvárvonal megvédte az országot
Hunyadi János törökellenes harcai
Jagelló Ulászló—bárói közé emelte be Hunyadit–tdiztségei révén legvagysonosabb urak közé emelkedett—nagyobb erősebb hadsereg megszervezése—Luxemburgi Zsigmond lovagjaként megismerte a zsoldos huszita harcmodort(szekérvár)—-felismerte a gyalogság és a tüzérség összahangolásának a jelentőségét is
1443—hoszzú hadjárat—-cél elfoglalni Drinápolyt—és hogy a török ősszel ne tudja mozgosítani az erejét
végül a magyar seregnek vissza kellett fordulni—téli időjárásban a hegyek hágói járhatatlanná váltak
1444–drinápolyi béke—török várak átadása és hadisarc fizetése
arra sarkalták Hunyadit hogy újabb támadást indítson—-1444 Várnánál vereséget szenvedtek–uralkodó is meghalt—Hunyadi kormányzó lett—újabb hadjárat—1448-ban a második rigómezei csatában újabb vereség
a török 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt—1456-ban megindult Nándorfehérvár ellen— a vár a magyar védelem legfontosabb láncszeme–hiszen a dunai vár az ország belsejébe vezető vízi utat védte
1456-ban megkezdődött az ostrom—-Szilágyi Mihály Hunyadi sógora védte a várat—török túlerő miatt egyedül nem tudta védeni a várat—ezért Hunyadi saját seregével és a délvidéki nemesség csapataival a vár felmentésére indult—pápa megbízásából hadat szervezett Kapisztrán János olasz ferences szerzetes—-végül sikerült megvédeni a várat—hatalmas jelentőségű mert ezután 70 évig nem próbálkoztak a törökök támadással—-az ostromban kitört járványban meghalt Hunyadi
Hunyadi Mátyás törökellen harcai
Mátyás—rendek elvárásának megfelelően folytatta apja törökellenes politikáját—egyre több török támadás a végvárak ellen—-1463-ban visszafoglalta Jajcát és felosztlatta Boszniát 1464—megerősítette a végvárrendszert—Mátyás idején a végvárvonal mentén alakult ki háború—egyik fél sem kezdeményezett nagyobb hadműveletet a térségben—-Mátyás fő külpolitikai célja a nyugati terjeszkedés volt—-a fekete sereget is erre használta fel—török támadás Erdély felé 1479 Kenyérmezőnél megállították őket—-1483-ban békét kötött a törökkel amit a magyar királyok folyamatosan megújítottak
Jagellók és a mohácsi csata
gazdasági és társadalmi válság—köóülkereskedelmi kapcsolatok meggyengültek–királyi jövedelmek radikálisan csökkentek
II.Ulászló úgy nyerhette el a trónt hogy a rendekkel kormányoz
1514-ben meghirdetett keresztes hadjárat a Dózsa György féle parasztfelkelésbe torkollott ami szintén meggyengítette az országot
II.Lajos nem hosszabította meg a békét a törökkel—-Szulejmán elkezdte a hadsereg szervezését—terve az európai hódítás—152-ben elfoglalták Nándorfehérvárt—magyar hadsereg vezére Tomori Pál—mohács 1526—teljes vereség—meghalt a király 7 főpap—több segédhad nem érkezett meg Szapolyai János—Szulejmán Budára is bevonult a seregével— a csata véglegesn lezárta Magyarország középokri virágzásának korszakát
Magyarország három részre szakadás
király híjján a Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében Habsburg Ferdinánd is jogot formált a trónra—magyar nemesség jelöltje Szapolyai János—1505-ös rákosi végzésre hivatkozva—mindkettőt magyar királlyá koronzáták akik nem ismerték el egymás királyságát—Ferdinánd bátyjától V.Károly-tól kapott segítséget és átmenetileg kiszorította Szapolyait
Szapolyai az európai uralkodók között keresett szövetségest—francia király a törököket ajánlotta–Szulejmán katonai segítséget ígért Szapolyainak—hűbéresévé fogadta–szulejmán átadta neki a visszafoglalt buda várát—-ezután kísérletett tett bécs bevételére–nem sikerült—Szulejmán kivonult—-kiújult a harc Ferdinánd és Szapolyia között—különálló hivatalokat alkottak—az ország kettészakdt
1532.ben a török újra bécs elfoglalása—de úgy döntött végül Kőszegnél nem vonulnak tovább–Jurisics Mikós
1538—törökellenes hangulat elvezetett a váradi békéig—A Magyar Királyság egy ország marad csak átmenetileg két uralkodóval—Szapolyai halála után ha fiú örököse is lesz az ország egésze Ferdinándra száll
János zsigmond—váradi béke ellenére ő legyen a trónörökös így intézte Szapolyai
Három részre szakadás
Ferdinánd igyekezett fegyverrel érvényt szerezni a váradi béke pontjainak ezért Buda ellen vonult—mindeközben Szulejmán is Mo ellen vonult—1541—ezzel a török állandósította a jelenlétüket az országban és az ország három részre szakadt
Várháborúk kora
1541—után Fráter György célja az ország egyesítése—török kiűzése—-igyekezett megynerni Habsburg Ferdinándot
Fráter György a csecsemő király helyett kormányzott——Törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni—-1541 gyalui egyezmény—János zsiga lemond a trónról cserébe a Ferdinán visszafoglalja budát—-1542-ben Ferdinánd BUFA ellen vonult d enem sikerült—a Habsburg vereséggel párhuzamosan a török is hadjáratot indított (1541-46)—-aminek következtében sorra estek el magyar várak–1547-ben Ferdinánd békét kötött—1551-ben mégis megkezdte a keleti országrészek elfoglalását—Fráter Györgyöz meggyilkolták—-ezen események miatt indítoták meg az 1552-es nagy hadjáratot–Temesvár–Drégely—Szolnok
1565-ben II-Miksa megtámadta Erdélyt ezért 1566-ban szulejmán támadást indított szigetvár ellen—-ostrom közben meghalt a szultán—Zrínyi kitört a várból és hősi halált halt
1568–drinápolyi béke—rögzült az ország 3 részre szakadása
végvárrendszer megújítása—–törökök magyarországi jelenléte miatt —-végváraknál jelentős erődítési munkákat kellett elintézni—elbontották a keskeny magas falakat—modern fülesbástyákból álló megerősített várfalakat építettek
élet a végvárakban—földjüket vesztett és török elől megszokott jobbágyok voltak—magyarok horvátok szerbek—ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend—melynek feladata katonai szolgálat ország védelme
végváriak zsoldosok voltak—de az udvar nem mindig tudta kifizetni–se pénz se posztó—-ezért egyéb munkákat is elvállaltak
Hódoltság kialakulása
Mo földrajzi elhelyezkedéséből adódoan két egymással vetélkedő világbirodalom ütközőzónájába került—várháborúk következtében a Hódoltság egyre növekedett—kiterjesztették saját közigazgatásukat
legnagypbb területi egységek a villajetek—–élükön beglerbég(pasa)—-és ezek kisebb egységekre szandzsékokra oszlottak élüköna bégekkel—hódóltásg élén a budai villajet vezetője a pasa állt
a pasa mellett az adószedő defterdár is tevékenykedett
oszmánok által meghódított területek elvileg a szultán tulajdonát képezték–de ezekből adományozott is—magyar nemességet elűzve szpáhi birtokokat hoztak létre—Alföld gazdag mezővárosai khász birtokként a szultán tualjdonába kerültek
megmaradt az egységes jogrend—mivel a törökök csak a közigazgatás és adóztatás területén tudták felügyeletük alá vonni a Hódoltságot—-magyar nemesség ha el is menekült de megpróbálta működtetni a rendi intézményeket ha tudta besezedte a jobbágyaitól az adót vagy bíráskodott—–mindez kettős uralmi helyzetet (kondomíniumot) eredményezett amely kettős néha hármas adóztatásba fordult
megmaradt a katolikus egyház szervezete az egész országban—kultúra is egységes maradt—hódítók és hódítottak elkülönülve éltek—-nem volt erőszakos iszlamizáció a törökök közömbösek voltak—török hatés—jövevényszavak –pasa bogrács turbán—–magyar viselet törökös jellege—-dolmány–csizma——növények—-kávé—dohány—-ételek pörköltes jellegű tarhonya—dzsámik minaretek fürdők
tizenötéves háború—I.Rudolf a várak átadását követelte—nem történt meg—nem fizette a drinápolyi békében leírt adót—1600-as évekre mindkét fél felélte tartalékait —1606-ban megkötötték a zsitvatoroki békét—a felek megtarthatták az éppen akkor birtokolt területeket—háború súlyos következményekkel járt—-falvak lakossága elmenekült elpusztult–munkaerőhiány miatt pusztásodás
Török kiűzése
1683-as török hadjárat—-Bécs ellen–új modern védművekkel látták el a várost—-gyors győzelem—a fővezír Budára tette át a központját—-
első szakasz 1683-1689—–1684-ben XI.Ince pápa szervezésében megalakult a törökellenes szent lifa—1686-ban visszafoglalták budát—győzelem után a keresztény hadak folytatták előrenyomulásukat—–1688-ban elfoglalták Belgrádot majd jelentős balkáni területeket—magyar rendek buda vissazvétele utánhálából l a pozsonyi országgyűlésen lemondtak a szabad királyi választási jogukról és az aranybulla elenállási záradékáról
második szakasz 1689-99—-XIV.Lajos félve a Habsburgok megerősődésétől hátba támadta a birodalmat—meggyengítette a balkáni fronton harcoló császári haderőket és a töröknek sikerült kivédenie az ostromot—-1697 a zentai csatában Savoyai Jenő legyőzte a Tiszán átkelő törököket—karlócia béke–1699—Temesköz kivételévelMohács előtti Mo területén véget ért a hódóltásg
Erdélyi fejedelemség végnapjai—Apafi Mihály Erdély utolsó fejedelme—–Erdélyt Lotharingiai Károly csapatai a nagyharsányi csata után szállták meg 1687-ben—kezdetben azt ígérték hogy Erdély megőrízheti különállását——1691 Diploma Leopoldinum—-szabályozta Erdély közjogi helyzetét—az önálló fejedelemséget megszüntette—-Erdélyt nem Mo-hoz csatolta vissza hanem külön tartományként kezelte—bécs központi kormányzat alá rendelte
