Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18.századtól az 1920-as évekig Flashcards
Demográfiai változások a 18.században
17.század—háborúskodás—-terméketlenné váló szántók–éhínség–járványok—főként Alföldön, és a végvári vonal mentén
Várak építése–hadsereg tüzifaigénye—megritkította az erdőket–kultúráj elvadult vidékké változott
Pusztásodás—éghajlati változás—mocsarasodás
Alföldről sokana védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején
Országrészek váltak lakatlanná–csökkent a lélekszám
A 18.SZÁZADI BENÉPESÍTÉS
Török korban visszeesett a népesség—első betelepülési hullám 1720—népességnövekedés—
A belső vándorlás–gazdaság fejlődésében játszott szerepet–bővül a piac
hegyvidéken élők kedvezőtlen mezőgazd adottságok miatt—megindultak a síkvidékek felé (migráció)—földesurak támogatták a hódóltságban fellépő munkaerőhiány miatt
öntevékeny betelepülés—szervezetlen de nem minidg spontán népmozgást jelentett—szabad földterületek sokakat csábítottak Mo-ra—ösztönzői a nemesek voltak a munkaerő miatt—szerepet játszott a török előli meneküles (szerbek)
pusztaságokra áramlottak elsősorban szlovákok és románok–északról csehek lengyelek ruszinok
románok lehúzódtak a völgyekbe–Erdélyben többségbe kerültek a románok
SZERVEZET BETELEPÍTÉS
Földbirtokos és az állam irányításával 1720-tól—sűrűbben lakott német nyelveken toboroztak—svábokat akik fejlettebb technikai és technológia ismeretekkel rendelkeztek—tőlük várták a gazdaság felgyorsítását
III.Károly–elsődlegesen az adóalap miatt—de szerepet játszott hogy udvarhű németeket és katolikusokat telepítsen be
A szervezetten érkezők jelentős kedvezményeket kaptaka földesuraktó,udvartól(adó elengedése)—Bácska Bánat–előre felszereét házak
a 18.századi lakosság megkétszereződött
Demográfiai változások a 19. században
A világ a 19.századben nem látott demográfiai fejlődést élt át–1800-1914 között duplázódott a lélekszám–gazdasági fejlődés—életkörülmények javulása—urbanizáció—szélesebb réteg jutott jobb körülményekhez
Magyarország—intenzív növekedés—ennek a forrása azonban már a javuló életkörülmények –természetes szaporulat
19.század második felében Mo-n
kolerajárvány, kivándorlás visszavette a fejlődést–utána azonban egyenletes növekedés—gyernekhalandósági mutatok csökkentek—ipari forradalom vívmányai—orvostudomány fejlődése—demogréfia robbanaás a fejlettebb területekn hamarabb ment végbe(várososk Dunántúl)–elmaradott térség később(Erdély)
megélni nem tudó mezőgazd népesség megindult a városok és tengerentúl felé–ipar építkezés vasútépítás—alkalmazták a földműveseket
DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK AZ ELSŐ VH KÖVETKEZTÉBEN
Mo halálesteinek a száma 600k–férfi lakosság–ugyanennyi a fogságba esettek száma–háború után spanyolnátha és nélkülözés pusztította az embereket
TRIANON—etnikai elvet(wilsoni pontok) nem vették figyelembe a határok meghúzásánál–18millióból 7millió–elcsatolt területek lakosságának 30% magyar volt
soknemzetiségűMo-ból etnikailag homogén nemzetállam lett
Etnikai változások a 18.században
Mo már az árpádok alatt soknemzetiségűvé vált–18.század végére a magyarok aránya 40%–a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott —ország második legnagyobb etinkumává a románok váltak a bevándorlás következtében —harmadik a szlovák pl Felvidék
németek és horvátok aránya közel azonos—németek (Erdély Buda Határőrvidék)—szászok (Erdély)–szerbek délen határőr feladatokat láttak el
vallási sokszínűség—magyarok többségben katolikus de jelentős arány a református—horvátok katolikus–szerbek ortodox–szlovákok evangélikusok–ruszinok katolikus–románok ortodox
etnikai tömbök létrejöttek az országon belül
magyar horvát teljes társadalom—többi nemzetiség csonka társadalom–mert a nemesség magyarnak vallotta magát
Nemzeteszme a 18.században és a reformkoeban
középkori nemzettudat–nemesség –18.században megváltozott az etnikai összetétel azonban ez akkor még nem jelentett konfliktust–országgal való azonosulás hungarus tudat
nemzettudat a 19.század liberalizmus nacionalizmus hatására született meg—
magyar nyelv ügye–felvilágosodás–minél szélesebb csoportok része lehessenek a kulturális felemelkedésnek –II.József nyelvrendelet–nyelvújítók Kazincy—Széchenyi István–MTA—1844 államnyelv a magyar—siker azzal magyarázható hogy egyetértés volt a politikai oldalak között
egy politikai nemzet koncepciója–a magyar állam nyelv a nemzetiséggek feszültségeket szült–ENCIKLOPÉDIA államnemzet–AZ ÁLLAM TÖRTÉNELMI, JOGI KATEGÓRIA, A NEMZET ELISMERÉSÉHEZ ÁLLAMI LÉTTEL KELL RENDELKEZNI–ennek alapján csak két nemzet létezett magyar horvát–a nemzetiségek e koncepció alapján nyelvi-kulturális jogokra igényt tarthattak de területi autonómiára nem
arra számítottak hogy asszimilálódnak–nagyon korlátozott maradt
nemzetiségek nemzetté válását a magyar nemzettéválás ösztönözte–anyanyelv haszbálatának joga területi autonómia követelése–őstörténeti kutatások (Kőrösi Csoma Sándor–románok a rómaiaktól–illírizmus délszlávok
áprilisi törvények–jobbágyfelszabadítás–nemzetiségek–pozitív várakozás–liberális politikusok az egyéni szabadságjogok biztosítását elegendőnek ítélték–nemzetiségi vezetőrtéteg területi autonómiát kért–az áprilisi törvények nem tartalamazta a zsidó emancipációt a zsidóellenesség miatt
nemzetiségiek szembekerültek a magyarokkal–bécs felé húztak
szlovákok körében nem okozott gondott a jobbágyfelszab—paraszti többségű szlovákok között nem volt erős nemzettudat–szűk értelmiségi réteg fogalmazott meg követeléseket
románok—jobbágyfelszab–nehezebb volt Erdélyben—mert nem volt úrbérrendezés–indulatokat váltott ki nemes jobbágy között—románok elutasították Erdély és Magyaroország unióját
Szerbek—egyházi autonómiával rendelkeztek–áprilisi törvények csökkentette a szerb egyház kiemeelt szerepét–megfogalmazták autonómiára követelésüket—nagy szerb állam létrehozása–szerb felkelés–véres harcok—magyaroknak felkészülés a későbbi harcokra—felkelés után a szerbel bécshez csatlakoztak
Horvátok–egyetlen nemzetiség akik rendelkeztek rendi tartománnyal–felelős kormányt akartak–Jellasics támadást indított
németek—szászok nem támogatták erdély és mo unióját–alkotmányos átalakulás miatt elvesztették privilégiumait–bécshű
németek a szabadságharc támogatói
Nemzetiségi törvény és a zsidóság emancipációja a szabadságharc idején
olmützi alkotmány–nemzetiségek csalódás—-megbékélési tárgyalások a magyarokkal–1849 nemzetiségi törvény—magyar az államnyelv de széleskörű nyelvhasználat a közigazgatásban és oktatásban–területi autonómia nincs
A kiegyezés hatása a nemzetiségi kérdésre
1867—magyar államrészek–Erdély Határőrvidék egyesült a nemzetiségi kérdés belüggyé vált
1868 horvát-magyar kiegyezás–Horvátország széleskörű önkörmányzatot kapott–Horvátban horvát lett az államnyelv–saját országgyűlés(szabor)–magyar miniszter kinevezésével bán a kormány– élén— horvát parlament lépviselőket küldött a magyar ogy-be–Fiumét nem csatolták horváthoz—a horvátok a magyarokkal egyenlő jogú státuszt akartak
1868-nemzetiségi törvény—Eötvös József egyetlen nemzet a magyar–népiskolai törvény—megteremtik az anyanyeévhasználatát a népoktatás keretében—nemzetiségieknek alsó szintű–közigazgatást és igazságszolgáltatást anyanyelven történehetett–megkapták a szervezetek és egyesületek alapítási jogát
A nemzetiségi törvény liberális volt–gyakorlat nem minidg követte ezt–toleranciát egyre kevésbbé érvényesítették–magyar nyelvű oktatás kiterjesztése—magyarosítás–Trefort Ágoston 1879—magyar nyelv tanítása kötelező–1890-es években felerősödött az asszimilációs politika—nemzetiségi iskolahálózat nm fejlődött–nőtt a feszültség—Lex Apponyi (1907)—újra fogalmazta az 1879-es törvényt—olyan mértékben kell tanítani a magyar nyelvet hogy a nemzetiségi diák negyedik osztály végére szóban és írásban ki tudja fejezni magát
Nemzetiségi törekvések a 19-20.század fordulóján
románok németek szlovákok horvátok szerbek ezek a legtöbben zsidóságot vallási alapon számolták
19.század második felében a magyarok abszolút többségbe kerültek–életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat—kivándorlás a magyarság arányát növelte 100ból csak 30 volt kivándorló magyar—asszimiláció felgyorsult a német és zsidó lakosság körében
a nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak–korlátozott lehetőség–nyílt szavazás miatt alig lehetett képviselőjük–passzív ellenállásba folytak
autonómia követelése—román szerb mozgalom a legerősebb
nemzetiségi egyesületek és szervezetek működésének szabadságát korlátozták a magyarok—helyi önkormányzatokban asszimilációs követelések(minden település magyar nevet kapott)
Memorandum per(1894)–román vezetők–sérelmeik listája Ferenc Józsefhez–ő továbította a dokumentumot a magyar kormányhoz–pert indítottak
Nemzetiségi törekvések a 19-20.század fordulóján
románok németek szlovákok horvátok szerbek ezek a legtöbben zsidóságot vallási alapon számolták
19.század második felében a magyarok abszolút többségbe kerültek–életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat—kivándorlás a magyarság arányát növelte 100ból csak 30 volt kivándorló magyar—asszimiláció felgyorsult a német és zsidó lakosság körében
a nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak–korlátozott lehetőség–nyílt szavazás miatt alig lehetett képviselőjük–passzív ellenállásba folytak
autonómia követelése—román szerb mozgalom a legerősebb
nemzetiségi egyesületek és szervezetek működésének szabadságát korlátozták a magyarok—helyi önkormányzatokban asszimilációs követelések(minden település magyar nevet kapott)
Memorandum per(1894)–román vezetők–sérelmeik listája Ferenc Józsefhez–ő továbította a dokumentumot a magyar kormányhoz–pert indítottak–megerősödött a román magyarellenes propaganda
magyarok és németek voltak a legelőrehaladottabbak—románok szerbek ruszinok többsége mezőgazdaságból élt–cigányok kúttisztítás üstfoltozás—zenélés
nemzetiségek körében magasabb az analfabétizmus
pozitív előítélet a németekkel szemben— YBL Miklós Liszt Ferenc
a magyarországi nemzetiségek elnyomva voltak abban a tekintetben hogy önrendelkezési joggal nem rendelkeztek de nem voltak terrorban tartva mint pl Oroszországban
I-vh után az antant támogazza az önálló nemzetállamok megalakulását—A Monarchia már nem lesz képes betölteni a kiegyensúlyozó szerepet
1920 június 4
