Közjogi rendszer Magyarország Alaptörvénye Flashcards
Választójog szabályozása
1989-ben elfogadott szabályok—1989-ben az MSZMP a parlament elé terjsztette az alkotmánymódosítést—októberbe az ogy el is fogadta az ún sarkalatos törvényeket—átírták az alkotmányt—-kiírták belőle a szocializmusra és a párt uralmára vonatkozó részeket—az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi dzabadságjogok és a hatalmi ágak szétválasztása–az új alkotmány értelmében a választójog általános (minden magyara kiterjed) egyenlő (mert minden szavazat ugyanannyit ér)–szavazás közvetlen és titkos—1989–választás kétfordulós—kétszavvazatos—töredékszavazat–visszaszámláló
választójogi törvény szabályozzak kik választhatók (passzív szavazati jog) és ki választhat aktiív—-Mo-n szavazhat minden 18. évét betöltött–közügyektől el nem tiltott—cselekvőképességében nem korlátozott—kényszer gyógykezelés alatt nem álló —állandó lakhellyel rendelkező magyar polgárű
egy párt akkor indíthatott egyéni jelöltet ha képes volt összegyűjteni a meghatározott számú ajánló szelvényt—kopogtatócédula
ha egy párt egy megyében fővárosban vagy az egyéni körzetek egynegyedében képes volt összegyűjteni akkor a párt összeállíthatott egy területi listát—-és ha egy párt legalább hét területen képes volt területi listát állítani akkor állíthatott országos listát—egyéni körzetben indulhat föggetlen de listán csak pártok—két szavazatot adot–egyet körzet egyéni jelöltjére egyet pedig területi listára—ez a vegyes választási rendszer
386mandátimból 176 egyéniben—ha egy adott körzetben volt olyan aki megszerezte a szavazatok ötven százalékát plussz még egyet akkor nem volt második forduló—ha senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét második forduló ahol már elég volt csak többséget szerezni—pártoknak lehetőségük volt visszaléptetni egyéni jelöltjeiket egymás javára
parlament bejutásához 5%-ot kellet elérni
58 mandátumot osztottak ki töredékszavazatok alapján–amit a pártok a parlamentbe be nem jutó egyéni jelöltekért kaptak
töredékszavazat—azok a leadott de mandátumot nem eredményező szavazatok amelyeket az országosan 5 % több szavazatot megszerző pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak
rendzserváltáskor 4% volt a küszöb következőn 5%—megakadályozák a sok kis párt bejutását és a szélsőséges MIÉP bejutását
kormányt az a párt alakíthat aki maga mögött tudja a képviselők többségét
minden választást kampány előz meg—program ismertetés—elnyerjék a szimpátiát
Önkormányzti választások a rendszerváltáskor életbe lépett alkotmány szerint
önkorományzat—a helyi közösség életét irányító annak közvetlen érdekeit kifejező független szervezet—választott vezetője a polgármester—négy évenként vannak választva—aktiív és passzív választójog ugyanaz mint az országoson—de ezen szavazhat országban lakhellyel rendelkező EU-s polgár is
ogy-i és önkormányzati képviselpk választása egy évben történik—ogy tavasasz önkor ősszel
egyfordulós—nincs érvényességi küszöb
10000 lakosú vagy annál kisebb—-abécésorrendben szerepelnek a szavazólapn——-a képviselők azok lesznek akik a legtöbb szavazatot kapják
10000-nél nagyobb és a fővárosi kerületben vegyes választási rendszert alkalmaznak—képvielők 60%-át egyénibe választják meg—az egyéni választókerület képiselője az lesz aki a legtöbb szavazatot kapta—képviselők másik része pedig a pártok és társadalmi szervezetek áltaál állított listáról juthat mandátumhoz
polgármester választása közvetlenül történik az lesz a polgi aki a legtöbb szavazott kapja
EP képviselpk választásának rendszere—pártok állíthatnak listát amennyiben 20k választópolgár ajánlását megszerzik—-csak azok a listák részesülhetnek mandátumból akik 5% felett teljesítenek
Magyarország alaptörvénye
államforma köztársaság—felépítését az Alaptörvény szabályozza amit 2011-ben fogadott el az ogy—Alaptörvény a legmagasabb szintű jogszabály
törvényhozás–ogy
végrehajtás–kormány
igazságszolgáltatás–bíróság
hatlami ágak felett áll köztársagi elnök
hatalmi ágak rendszerén kívűl áll—-Alkotmánybíróság ombudsman
Országgyűlés—-legfelsőbb államhatalmi és képviseleti szerve—amelynek a sónépszuverenitásból erednek a jogai—négy évre szól a felhatalmazás—ttörvényhozás—vannak feles és kétharmados törvények—-ellenőrzés–kormány ellenőrzése kérdések—személyi döntések—köztársasági elnök választása—alkotmánybíróság tagjainak választása—ombudsman választása Állami Számvevőszék elnökének választása—működését a házszabály szabályozza—vezetői házelnökök alelnökök jegyzők—mindegyiket a pártok delegálják mandátumarányosan
Kormány—felhatalmazása 4 évre szól—-vezetője a miniszterelnök a kormány tagjai a miniszterek—akik részt vesznek a döntéshozatalban—Mo-n erős a miniszterelnöki hatalom ő képviseli a kormányt és felelős a kormány tevékenységéért
feladatai–törvények végrehajtása—rendeletek alkotása—határozatok kiadása—közigazgatás—állami szervek(rendőrség adóigazgatás)
a jogszabályok értelmében benyújtható a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány—kérhet bizalmi szavazást maga és a kormánya ellen a kormányfő és ha nincs töbésge a szavazáson akkor kötelessége lemondani—konstruktív bizalmatlansági indítvání—képviselők 1/5-e nyújthatja be
Bírói szervezet
független a többi hatalmi ágtól—két ága a büntető bíráskodás és a polgári bíráskodás—bírokat a köztársaásgi elnök nevezi ki és menti fel—-mentelmi jog—Kúria (legfelsőbb bíróság)elnökét—a stabilitás és függetlenség fokozottabbérvényesítése érdekében kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az ogy a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg
ügyészség—önálló állami szerv—állampolgári jogok védelme—-alkotmányos rendet veszélyeztető cselekményeket üldözi—böntető bírósági eljárásban vádemelés a feladata
Köztársasági elnök—-nemzet egységét képviselő személy—-kívüláll a hatalmi ágakon de mindegyikre befolyást gyakorol—öt évre választja az ogy—feladatköre–választások kiírása–ogy ülések kiírása felosztlatása—hadsereg főparancsnoka—–ogy által elfogadott törvényeket aláírja vagy megvátózza
Alkotmánybíróság—-nem igazságszolgáltatás része–feladata alkotmány értelmezése—alkotmányjogi panaszok elbírálására—nemzetközi és hazai jog harmonizációja
Ombudsman—-országgyűlési biztos—-az alapvető jogok biztosa—-feladatai—alapjogokkal kapcsolatos visszaságok kivizsgálása—nemzetiségek és a nemzedékek érdekeinek védelmét látja el
Helyi önkormányzatok—típusok—1-települési:község város megyei jogú város_(szeged) főváros +kerületek–2-járási–3megyei
önk feladatai—-helyi ügyek intézése—rendalkotási jog de a törvényeknek ez nem mondhat ellent—minden helyi lakosra kötelező érvényű—helyi adók kivetése
önk intézmények—közgyűlés—-polgármester—jegyző(polg hivatalok közigazgatási irányítása)
Népszavazás/referendum
közvetlen demokrácia egyik alapintézménye
típusai
szintje szerint—országos helyi
jogalap szerint—kötelező a népszavazás ha azt legalább 200 ezer állampolgár követelte—-fakultatív népszavazás ogy mérlegeli hogy ki írja e
kötőerő szerint—ügydöntő—ogy-re nézve kötelező érvényű a népszavazás
véleményező—jogilag nem köti az ogy-t
népszavazás célja hoogy érvényesüljön a népfelség elve—népszavazás akkor érvényes ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott—érévényes ha a szavazó polgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott
A választójog szabályozása
2014-es új választójogi törvény által bevezetett legfontosabb változások—-Mo parlamentje 2014-től majdnem a felére csökkent—386 képviselő helyett 199 képviselőül—-választókerületek száma is csökkent—megmaradt a vegyes választás azaz egyéni képviselőre és pártra is lehet szavazni—-de csak országos pártlista létezik a területi lista megszűnt
az új választójogi törvény szerint 199 képviselő 53%-a kerülhet be egyéni választó kerületből és 47 pártlistáról
egyfordulós a választás—nincs eredményességi küszöb—az szerzi a mandátumot aki a legtöbb szavazatot kapja
területi pártlisták megszűntek így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületben képződhetnek és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához
listát állíthat az a párt aki kilenc megyében és Budapesten minimum 27 egyéni választókerületben önállóan tud jelöltet állítani—pralamenti küszöb marad 5%ű
határontúli magyarok szavazati jogot kaptak—de Mo lakóhellyel nem rendelkező magyarok csak pártlistára szavaztak
önkormányzati választások 2014-tól öt évente vannak
