A középkor és kora újkor kultúrája Flashcards
Művelődés
476-1492
művelődésre a papságnak nemességnek érett középkortól a polgárságnak volt lehetősége—parasztság soraiból az egyházi pálya jelentette a kiemelkedést (pap szerzetes)
oktatás tudományos tevékenység–egyházi intézményekben zajlott–társadalom többségének a művelődés fóruma—mise prédikációk énekek–szertartás közvetítette a követendő mintát
ALAPKÉPZÉS
kolostorok plébániákban–cél—latin nyelvű szövegek olvasásának elsajátítása—Alkuin–Nagy Károly gyóntatópapja—
pébániákon zajló alapképzést–kolostori iskolákban lehetett továbbfejleszteni—szerzetesrendek is fogalalkoztak oktatással
FELSŐFOKÓKÉPZÉS—EGYETEMEK
születésükben jelentő szerepet játszott a szellemi élet élénkülése és a szakember igény–csak férfiak—1088:Bologna
Párizs Sorbonne
egyáhzi és világi ügyen intézése egyre több szakembert igényelt
egyetem legmagasabb szintű tudást adó oktatási intézmények
minden egyetem önkormányzattal rendelkezett—melyet a tanárok által választott rektor vezetett—-egyházi szervezetként működtek alapításukat a pápa engedélyezte——küzdelmekkel vívták ki önállóságukat–egyházi vagy világi hatalommal szemben
egyetem polgárai tanárok diákok egyetmi törvényszék alá tartoztak–oktatók többsége egyházi személy volt
egységes tananyag közös nyelv a latin
négy fakultás—szabad művészetek—teológia—orvosi és jogi kar—alapok elsajátítása után lehetett doktori címet szerezni
alapozást jelentő hét szabadművész—GRAMMATIKA(ókori latin írók olvasása nyelvtan)RETORIKA(latin beszéd és fogalmazás)DIALEKTIKA(vitatkozás)ARTIMETIKA(számtani)GEOMETRIA(szerkesztések)ASZTRÓNÓMIA(csillagászat)MUZSIKA(egyházi ének)
SKOLASZTIKA
Arisztotelész gondolatai termékenyen hatottak—sokat merített belőle e keresztény középkori filozófia a skolasztika–célja a hitelvek tudományos bizonyítása a világról szerzett tapasztalatok beillesztése a keresztény vallási rendszerbe
hti és tudámy egyeztetése nem volt könnyű—tudományos vizsgálódás a hit megkérdőjelezése
Aquniói Szent Tamás áthidalta a problémát—-a hittel foglalkozó tudományt a teológiát elválsztotta a többi tudománytól
míg a tudományok a természettel foglalkoznak és eszközük a logikus gondolkodás addig a teológia a természetfelettit vizsgálja amire csak a hit adhat választ
VILÁGI MŰVELŐDÉS
Nemesség és lovagi kultúra——nemesi származásúaknka rendszeres oktatás nevelés—–nemesi életvitelhez szükséges katonai harcászati ismeretek
kiskorukban tanultak apródként a neemesi ifajk egy hűbérúr udvarában—magatartásformák elsajátítása–alázat hős harcos segítséfnyújtás
lovag legfőbb erényei a hősiesség és bölcsesség–körükben jelent meg az illedelmes magatartás korunkban is elfogadott elemei—nő iránti tisztelet (Mária-kultusz)–lovagi tornák
lovagi költészet—nyílt vagy burkolt erotikus elem–trubadúrok minnesangerek—lovagregények Rolandének
Román és Gótikus építészet
romanika 11-13. stílusirányzat
A gótika a 12.század derekán Franciaországban fejlődött ki
TÁRSADALMI GAZDASÁGI HÁTTÉR
Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészetben hogy megismerkedtem Bizánc és Iszlám világ kultúrájával
gótikus építészetfeltételeit a 11-12.században elinduló trásadalámi és gazdasági fejlődés teremtette meg—városokban központosuló ipar és kereskedelem gyors fellendülése–polgárság megerősödése és politikai súlyuk növekedése állt
romanikakorában a kőépítkezésaz egyház és társadalom legfelső rétegeinek a privilégiuma volt
székesegyházak több évtizedig épültek—katedrálisok világi célokat is szolgáltak—városi tanács céh gyűlés
román kori építészet—jellegzetes épületfajta templom kolostor vár—súlyos zártság–mintha erődök lennének–hívők biztonságban érezhetik magukatt külső támadások vagy szakrális értelemben vett gonosztól
vaskos falak és támfalak–súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek–dongaboltozat—keresztboltozat–
román jelentése–rómia hagyományok követése
kis lőrésszerű ablakok
középen kiemelkedő főhajó–oldalt alacsonyabb két mellékhajó
gótikus építészet—könyned égbe törő katedrálisok a mennyei dicsőséget a diadalmas egyház hatalmát hirdetik—a templomok térarányai karcsúvá teszik az épületet—eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek keskenybordák tartjáák az egész épületet
egyik legfontosabb újítás a fény beengedése—nagy méretű ablakok szíbes üvegezéssel így a belső tér világos—korábban zárt templomok megnyitása szimbolikus jelentésű—egy új világszemlélet megnyilvánullása
égbetörő tornyok–támpillérek íves magas ablakok—gazdagon díszített kapuzat–szoborgalériák–hatalmas rózsaablakok–kőcsipke—a román szobrokkal szemben a gótikus szobrokon érzelmek jellennek meg az arcokon–jellemvonások szépség csúfság harah—ruhák redőzete még eltakarja de már sejteti az eleven testet
kölni dóm remsi székesegyház
Reneszánsz kultúra
újjászületés–antik kultúra—Firenze—15.században korstílusként terjedt el Európában—ott terjedt el ahol gazdaségi és társadalmi fejlődés indult vagy valamely uralkodó vált hívévé(Hunyadi Mátyás)
Társadalmi gazdasági háttér
Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődést járt be mint Európa többi része—sokkal kevésbbé volt feudális–földbirtokos nemesség befolyása kisebb volt a levantei kereskedelemből meggazdagodó városi nagypolgárságnál—a polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technikai fejlesztésre új ismeretek megszerzésének támogatására kényszerítette—kíváncsiságtól hatjva a kor tudósai egyre tökéletesebb eszközök alkotására törekedtek–reneszánsznak köszönhetőe a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a gecentrikus világkép széthullott—renseszánsz ember élménye hogy formálója lehet a maga világának
Petrarca—Boccaccio
HUMANIZMUS
eszmei háttere—emberközpontúság—keresték a harmóniát az emberben és környezetben—jobban meg kell ismerni az embert és környezetet—ez a felfogás tudományos fejlődés alapja—antik hagyományokra épít–de saját koruknak megfelelő új kultúra
evilági valoség és szépség előtérbe—szívesen ábrázolja a tesetet—világias önkifejezés—humanisták szerint az élet örömei élvezete is hozzátartozik a teljességhez—individum tökéletesen kitudja fejezni magát
reneszánszban a műveltség külnvált a vallástól—egyház befolyása foylamatosan csökkent–panteizmus–isteni erő természetben állandóan jelenlévő erő—ettől független ugyanúgy vallásos mindenki csak megváltozott a személyes hit
reneszánsz templomok pápák hatalmának és gazdagságának hirdetői egyben
humanizmus az elit kultúrája vot—azonban hatalmas lendületet adott a könyvnyomtatás
MŰVÉSZETEK
Reneszánsz embereszménye—polihisztor (Leonardo da Vinci)
erős a hírnév evilági dicsőség halhatatlanság utáni vágy—alkotó névtelensége megszűnt—kevesen válhattak megrendelőktöl független alkotóvá—művészetőártolók mecénások–pápák királyok nemesek—Medici család
firenzei-dóm Szent Péter-székesegyház a Vatikánban Boticcelli Michelangelo Rafaello7
ÉPÍTÉSZET
élet teljességét hirdette–kiemelt szerepet játszott a világi építészet nem csak az egyházi
arányosság és a szimmetria–kupolát használtak térelfedésnek–vízszintes tagoltság amit oszlopokkal értek el–gyakran használtak antik épületelemekt
belső tereket márvánnyal burkolták falakt festményekkel díszítették
meztelen gyermekalakok
FESTÉSZET
mozgások,,érzelmek természetességének a visszaadása—arányosság—emberi szépség—élő modell után való rajzolás–bibliai és mitológiai témák mellett a mindennapi élet ábrázolása
porttréfestészet
részletek pontos megfigyelése—ábrázolás valósághűsége
érvényesült a perspektíva—valóságban ugyanakkora ám a szemlélőtől nem egyenlő távolságra lévő tárgyak különböző méretűnek látszanak
SZOBRÁSZAT
visszanyúlt az antik hagyományhoz hiszen a faltól elváló alkotások—újra felfedezték a kontraposztot megjelenítője Michelangelo Dávidja
testek aányossága–anatómiai tanulmányok alapján
A barokk
egyetem művészeti és korstílús eszmetörténeti időszak—1600-1750–egyházi hatalom tekintélyének megerősítésében
főbb jellemzői—monumentalitás—mozgalmasság—pompa—vallásosság—misztikus–katolikus egyház ásvilági urak—reprezentálni akarták hatalmukat és elkáőráztatni az embereket(Versailles)—-templomok kialakításánal a lenyűgözésre mentek hogy megnyerjék az embereket kontrasztot téve a protestán templomok egyszerűségével
dús aranyozás—márvány használata—mozgalmas élénk színű freskók
A barokk világképe szerint a földön káosz Isten világában azonban rend uralkodik—a barokk műalkotás ezért dualitást jelenít meg—ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniát—jellegzetes ellentétek–fény-árnyék—érzékiség-transzcendencia
meghökkenteni lenyűgözni gyönyörködtetni
szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelentek
barokk jellemző eszköze a túlzás
barokk építészek—templomok királyi és fejedelmi kastélyok—pazarul díszített
monumentalitás jelenik meg a Szent Péter tér díszítésén is
barokk templomok a gótikához nyúlnak vissza—azzal hogy ismét égbetörőek homlokzatukon szobrok vannak
barokk szobrászatban a túlzó színpadiasság vált jellemzővé—Bernini–dús aranyozás hatalmas oltár–egyház hatalmát és erejét
barokk festészet—díszes megoldások mozgalmasság—kedveltek a mitológia és vallási témák
katolikus barokk: Caravaggio
festészetben protestáns alkotó is van Rembrandt
zenében is kimutathatók a krostílusra jellemző jegyek—ünnepélyes hangvétel—ellentétek–hirtelen forddulatok–feszültséget teremt—új zenei műfaj jött létre az opera
Bach Handel
