A polgári átalakulás programja és megvalósítása Magyarországon a reformkorban és 1848-ban Flashcards
A reformkor fő kérdései
1830–Széchenyi Hitel—
politikai viták fő témája—örökváltság—közteherviselés—jogi egyenlőség—népképviseleti országgyűlés—-kultúra efjlődése és a magyar nyelv államnyelvvé tétele—-gazdasági reformok —közlekedés fejlesztése ipar fejlesztése
Jobbágykérdés
a jobbágyság helyzetét két rendelet szabályozta—-urbárium—jobbágyrendelet—-érdemi változás nem történt
jobbágyság is diferenciálódott—legjobb helyzetbena mezővárosok paraszt polgárai—csak a gazdagabb réteg volt képes piacra termelni—középréteg önmagát és családját tartotta el—szegények pedig többletmunkára folyamodtak—-cselédség a legkiszolgáltatottabb réteg—felgyorsult a zselléresedés 1/8-ad teleknél kissebb területtel rendelkezők
Jobbágyság terhei
1767–alapján szabályozták a jobbágytelek nagyságát—jobbágyi terheket a teleknagysággal arányosan szabták meg—robot–kilenced és egyébb ajándékok—tized az egyháznak—jobbágyokból verbuváltak katonai szolgálatra férfiakat
Jobbágyfelszabadítás gazdasági és társdalmi háttere
jobbágyság léte társadalmi és gazdasági akadállyá vált—jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben mint a bérmunkás—-elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre szabad munkaerő ami az iparosításnak a feltétele volt
nemesség egyre nagyobb részének nyilvánvalóváv vált hogy a jobbágyság nem korszerű—-a hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell—egyik sem volt meg—nem voltak bankok nem létezett szabad tőkéáramlás–Széchenyi a robot eltörlését szorgalmazta—bérmunka bevezetését támogatta—ezt a nemesség csak akkor tudta volna meglépni ha rendelkezett volna tőkével
jobbágyfelszabadítás alternatívái
érdekegyesítés gondolata került előtrébe a reformkorban—-jobbágyság és nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás jegyében
önkéntes örökváltság—paraszt és a nemes között megállapodás jön létre–paraszt megfizeti a kárpótlást
kötelező örökváltság—törvény írja elő—az állam kárpótol
jobbágyfelszabadítás támogatók—a reformkori nemesség többsége úgy vélte igazságtalanul ozslik meg a szabadág és tulajdonhoz való hozzájutás—ha ezeket a nemesség nem adja meg önként jogairól lemondva akkor parasztlázadás lesz
Szécheniy úgy vélte hogy Mo gazdasága azért elmaradott mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára—mivel nem bért kapnak
liberális nemesség azt vallotta hogy a nemzeti felemelkedés elképzelhetetlen a polgári átalakulás nélkül—1847-től a reform ellenzék kötelező örökváltságot követelt és közteherviselést
Táncsics Mihály úgy gondolta hogy azé a föld aki műveli—nemeseknek nem kell kárpótlás–ez veszélyeztette az érdekegyesítést
jobbágyfelszabafítást ellenzők—rossz piaci adottságú területek nemessége a jobbágyrendszer fenntartásában volt érdekelt
konzervatív álláspont–megakart őrizni kiváltságaikat az arisztokraták–szabadság kiterjesztésével az ők jogaik inflálódnak—fontólva haladók az önkéntes örökváltságot elfogadtak viszont a kötelezőt elutasították
jobbágyfelszabadítás elfogadása
32-36os ogy—önkéntes elfogadása—nem lépett érvénybe–39-40—törvénybe iktatták—1% tudta kihasználni
jobbágyfelszabadítás az áprilisi törvényekkel valósult meg
Gazdasági változások a reformkorban
napóleoni háborúk—agrárkonjunktúra—ez a középbirtokoks nemességet is arra ösztönözte hogy térjen át a majorsági gazfálkodásra hiszen jelentős jövedelemre tehet szert a robot által—Habsburgok fedezetlenül bocsáttottak ki papírpénzt—infláció következett be—kormányzat hogy elkerülje a gazdasági összeomlást 1811—devalvációt rendelt el—papírpénz értékét 1/5-ére szállították le —-napóleoni háborúk után–kereslett visszaesett emiatt az árak csökkentek—-ipar fejlődés a cseh és osztrák állományokban—-munkásokat el kell látni élelemmel–újboli növekedés—elterjedtek az őj növénykultúrák— kapásnövények (kukorica burgonya)
fejlesztések csak nagy birtokokon történtek–
ipar lemaradása—céhek domináltak—18.századba megjelentek a manufaktúrák–nyugaton ekkor már az ipari forradalom vette kezdetét
Mezőgazdaság
ország exportját döntően mezőgazdasági termékek tették ki bor gyapjú búza szarvasmarha—istállózás egyre gyakoribb—lótenyésztés is megújult nagyrészt Széchenyinek köszönhetően—ősiség megléte miatt a nemesség nem képes hitelfelvtéelre
IPAR
reformellenzék felismerte hogy iparfejéesztés nélkül nem lehetséges az ország megerősítése—Szécheniy támogatta a vállalkozások beindítását(folyószabályozs hengermalom)
39-40-es ogy–gyárak és gazdasági társaságok alapítása–hitelfelvételt segítő váltótörvény—zsidók gyáralapítási joga—1842 magyar kereskedelmi bank—megugrott az országba érkező külföldi tőke
élelmiszeripar és porcelánipar fejlődött
céhek eltörlésére nem került sor
Kereskedelem—Kossuth—védvámrendszer–43-44-es ogy elfogadta ám az uralkodó későbbre halasztotta mivel az felborította volna a vámrendeletet—ebben a helyzetben hozták létre a Védegyletet (1844)—csak magyar árut vásárolnak
gazdasági fejlődés egyik legfőbb akadálya a közlekedési nehézségek—folyószabályozás–Szécheniy–v-asútépítés—Pest és Vác között 1846—Pest és Szolnok között 1847-ben
Társadalom a reformkorban
Nemesség elvileg jogilag egységes 1351 óta—gyakorlatban több csoportra lehet osztani
főnemesség—legfontosabb állami hivatalokat ők töltöttékbe—arisztokrácia–Bécsben éltek magyarul nem vagy alig tudtak—nyugati országrészen a katolikus habsburg hű nemesség éltá—keleti református–
19.század elején körükben is érvényesült a felvilágosodás hatása—Széchenyi Ferenc Nemzeti Múzeum
Köznemesség–vármegyei tisztségeket ők töltötték be—kúriák építésébe fogtak—konjunktúra idején szerzett jövedelmük nem volt elegendő a fejlesztésekre—érdeketltek voltak a gazdasági reformokban
Kisnemesség—bocskorosok–megyegyűlésen szvazatuk volta—áruba bocsájtották
polgárság—gyorsan nőtt a városi lakosok száma—főleg idegenek németek—Pesten ag yáralapítások miatt nőtt a munkásság száma—-terménykereskedelem—felhalmozódott tőke—vállalkozásokba fektették—hazai iparosításban nélkülözhetetlen szerept játszottak—állami hivatalok egyre jobban igényelte az értelmiséget
Rendi országgyűlés/megyerendszer működése
ogy legfontosabb jögkore a törvényhozás–rendek jogköre a z adó ás újoncsavazás—székhely Pozsonyban munkanyelv 1844-ig latin—kétkamarás szerkezetű—felsőtáblán—felsőpapság—arisztokrácia személyesen vett rsézt—alsó tűnlűn 52 vármegye két-két követe—szabadkirályi városok egy-eyg követe és a káptalanok követei
felsőtábla vezetője a nádor—alsóé pedig a személynök——király hívta össze az ogy-t és ő napolhatta vagy osztlathatta fel az üléseket–rendek megvitattak a beterjesztett javaslatokat illetve megfogalmazták sérelmekte
ha az alsótáblán a vita lezárult akkor a törvényjavaslatot üzenet formájában elküldték a felsőtáblára ahol megvitatták azt—a két tábla között addig zajlott az üzenetváltás—amiíg a törvényjavaslta kapcsán egyet nem értettek—ha megvolt az egyetértés akkor felirat formában elküldték a kirákynak aki szentesítette vagy visszaküldte
nemesi vármegye—rendi jogok bázisa—nem különültek el a hatalmi ágak ugyanazok a személyek töltötték be a funkciókat —legfőbb szerve a közgyűlés–minden a megyében földibrtokkal bíró nemes megjelenhetett—megyei gyűlés választotta meg azt a két követet aki az ogy-ben képviseli az érdekeit
Széchenyi István és Kossuth reformprogramja
Széchenyi—–Bécsbe született udvarhű arisztrokrata család sarja—Szécheniy Ferenc—Festetich Julianna—–részt vett a Napóleon elleni harcokban—európai körútjai során Nagybrtiannia nyerte el tetszését—politikai rendszer (alkotmányos moarchia)—társsadalmi és gazdasági fejlettsége—Magyarországot modernizálni kell–nemesség maradi nem alkalmas erre—ez a feladat az arisztkorácia dolga—1825-27—felajánlás tudós társaaság–MTA
Elméleti munkássága
1830 Hitel—-utazások és fényűző élet miatt eladósodott—birtokait modernizálni kívánta—hitelért folyamodott—bank visszautasítptta az ősiségre hivatkozva—hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára ugyanis a nemesi birtok nem árverezhető—modernizációhoz a nemességnek feltétlen hitelre van szüksége—-el kell törölni az ősiséget——el kell törölni a robotot a kilencedet és bérmunkát kell bevezetni—támadások is érték a művet Dessewffy József: Taglalat—támadta Széchenyit mivel a régi berendezkedést kívánta megszűntetni—Széchenyi a Világ című (1831) műben reagált—Stádium (183) 12 pontban fejti ki elképzeléseit–reformkor első programja —polgári átalakulást támogatja Széchenyi—nemesi adómentességet csak részben törölné el—gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele—kiépüljön úthálózat–szabályozzák a folyókat—eltöröljé a monopóliumokat és a céheket–országos egységre van szükség——-kiáll amelett hogy a magyar legyen az államnyelv
Széchenyi gyakorlati tevékenysége
gazdasági felvirágoztatás társadalmi átalakulás polgárosodás volt a cél—-Duna hajózhatóvá tétele gazdasági fejlődés kulcseleme—áruforgalom—gőzhajózás lehetőségeinek megteremtése—Vaskapu szabályozása—folyószabályozás—-személyszállítás—kereskedelem fellendítése—vasútépítést kezdeményezett
elképzelései között szerepelt pest és buda egységének megteremtése—nem volt állandó összeköttetést biztosító híd—Lánchíd lesz a kapocs
malomipar megteremtése–hazai textilipar megteremtése—selyemgyártás–selyemhernyók tenyésztése—-lóverseny—új szórakozási forma—elit—-Nemzeti Kaszinó 1827
Kossuth Lajos reformprogramja
nemesi családban született—1831-es kolerajárvány járvány elszigetelése volt a feladta ekkor szembesült a jobbágyság problémáival—32-36-os ogy-n rész vett ott ismerkedett meg a reformtábor vezetőivel
Kossuth szerepe a kortárs újságírásban
ő volt a magyar politikai újságírás megteremtője—32-36-os ogy—Országgyűlési Tudósítások—ülésekben zajló vitákról tudósított—népszerű lett—ogyn elhangzottakra épül de bírált és véleményt nyilvánított—-
Pesten kiadta a törvényhatósági tudósításokat—megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információt—1837–ben letartóztatták
1841-ben Landerer Lajos felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztését—-megteremtette a liberális ellenzék sajtóorgánumát—politikai elképzelésüket programijaikat jutattek el az olvasókhoz–vezércikk megteremtése—cenzúra miatt sorok közt bújtatottan—munkásságának köszönhetően megszületett a vitázó elemző publicisztika—
Kossuth reformelképzelései
elképzelései az érdekegyesítésen alapultak—meg kell találni azokat a célokat amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat—1847 Ellenzáki Nyilatkozat—egyik foalmazója Kossuth—céljuk nem Mo kiszakítása a birodalomból—alkotményos monarchiát szeretnének—ahol magyar alkotmány készül—államnyelv magyar—megszűnnek a rendi kiváltságok–megvalósul a polgárok egyenjogúság—–közteherviselés—törvényelőtti egyenlőség—kötelező örökváltság—ennek finanszírozása a közteherviselésből—-ősíség kérdésében egyt értett Szécheniyvel
gazdasági reformjai
vámhatárok lebontását—szabad versenyt támogatta kezdetben—később úgy gondolta a fejlődés záloga a védővám—védővámról hozott törvényt az uralkodó elnapolta—a liberális nemesség bojkotthoz nyúlt—1844-ben létrehozta a Védegyletet—tagjai vállalták hogy csak magyar áarut vásárolnak
A KORTÁRSAK VÉLEMÉNYE
A Pesti Hírlap radikális hangvétele—sértette pl Széchenyi érzékenységét
Széchenyi Kossuth vita egyik legfontosabb kérdése az osztrákokhoz való viszony—Széchenyi reformokat udvarral együttműködve—-Kossuth a magyar érdekeket az udvar ellenében is képviselni akarta—nem jelent szakítást a Birodalommal inkább egy perszonáluinós kapcsolatra törekedtek
Széchenyi gyakran azzal vádolta Kossuthot hogy szájhazafi vagyis a tettek mezején nem bizonyított ellenben Szécheniyvel—ezért úgy érezte zámon kérheti—célok tekintetében nincs különbség kettejük között–csak az eszközökben—szerinte Kossuth veszélyezteti a békés reformokat—Szécheniy elutasította a politikai élet radikalizálásat viszont a konzervatívokkal sem találta meg a hangot így elszigetelődött
Áprilisi törvények
1848 tavaszán Európa országaiban futótüzként terjedt a forradalom—hátterében gazdasági társdalmi és eszmei okok álltak—ipari forradalom következtében felépő szociális különbségek—Közép-Európában a polgári átalakulás a feuadlizmus eltörlése—önálló nemzetállamok követelése
Előzmények
1847-48-as (utolsó rendi ogy)—-konzervatívko és a reformerők között patthelyzet alakult ki—holtponton a párizsi forradalom híre lendített—Kossuth március 3-ai felirati javaslatban a reformok végrehajtását javasolta—parlamentnek felelős független kormányt követelt—kötelező örökváltság közteherviselés
felőtábla húzta az időt—március 13-án Bécsben kitört a forradalom—ezért a kormány engedni készült–felsőtábla is elfogadta
a fiatalok márciu 15-én cselekvésre szánták el magukat—megfogalmazták a 12 pont végleges szövegét messze túlment a mrácius 3-ai javaslaton—-felelős komrány —népképviseleti ogy—független igazságszolg—jogyegyenlőség—közteherviselés—jobbágyfelszabadítás—cenzúra eltörtlése politikai foglyok szabadon engedése már túlmentek a felirati javaslaton
15-én a márciusi ifjak a Pilvax kávéházból indultak Petőfi Sándor—Jókai Mór—Vasvári Pál vezetésével—Landerernél lefoglalták a nyomdát–kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt–A Nemzeti Múzeumnál gyűlekező tömeg a városháza elé vonult—Tánincs Mihályt szabadon engedték és eltörölték a cenzúrát—ennek köszönhető a Nemzeti Színházban Bánk bánt–forradalom vér nélkül zajlott le
A Batthyány-kormány megalakulása
Megkezdődtek a tárgyalások felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről—a nádor Batthyány Lajost bízta meg a kormányalakítással–március 17-én kinevezték miniszterelnöknek—udvar számára elfogadható politikusnak számított
koalíciós kormányt hozott létre—minden jelentős politikai párt képviselve volt—többségét azonban liberális alkották(Kossuth pénzühgy Deák IGAZságügy)
ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
1848 április 11-én szentesítette V-Ferdinánd a törvényelet—megszületett a polgári és alkotmányos Mo
ország önrendelkezéséről szóló törvények—-Mo kormánya független és a parlamentnek felelős—-ogy-t minden évben össze kell hívni helyszíne nem Pozsony hanem pest—ülést az uralkodó hívja össze—-törvénybe iktatták a népképviseletet—-választójogot cenzus korlátozta(vagyoni életkori nemi)–képviselőjelöltnek beszélni kellett magyarul
Feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények
közteherviselés—kötelező örökváltság állami kárpótlással—eltrölték az ősiséget az egyházi tizedet és a cenzúrát kimondták a sajtószabadságoz—bevett vallási felekzetek—katolikus evangélikus református görögkeleti–unitárius
az ország birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények
Mo alkotmányos monarchiává vált—-perszonáluniót határoz meg az alkotmány—-hadsereg irányitása királyi felségjog–külügy is–Magyar Királyság egyesült Erdéllyel(UNIO)
Áprilisi törvényekben nem tisztázott törvények——a jobbágyfelszabadítás nem terjedt ki a szőlő és általában nem úrbéres földekre—-bizonytalan volt a majorsági földekre települő zsellérek sorsa—-elmaradtak a nemzetiségiekkel kapcsolatos törvények—egy politikai nemzet koncepciója—megmaradtak a céhek —városi feszültségek miatt elhalasztották a zsidóság emancipációját—Ausztriához fűződő viszony sem volt egyértelműen rendezve—még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt—perszonálunuó vagy szorosabb kapcsolat köti össze?
