Magyarország államberendezkedése a dualizmus korában Flashcards
Kiegyezéshez vezető út
1849 aug 13 világosi fegyverletétel után Mo katonai megszállás alá került—Haynau rémuraéma
Bach korszak (1851-1859)——–központosított birodalom létrehozása a cél—újra leválasztották Erdéllyt—-a korményzati apparátus az élet minden területét irányította——hozzákezdtek a polgári államra jellemző bürokrácia kialakításához—A hivatalok élére Bécs nevezte ki a hozzá hű tisztviselőket ezért őket Bach-huszároknak nevezték—jelentős haderő állomásozott Mo-n—megnövekedett a titkosrendőrség létszáma—növekedett a magyar lakosságra zúduló adóteher—-cenzúra megakadályozta az udvart bíráló művek jelenjenek meg—-úrbéri pátens—kötelező örökváltság lezárására került sor—állam kötvényekben fizette ki a kártalanítást—tartalékkal nem rendelkező földbirtokosok tönkrementek —-gazdaság dinamikusan fejlődött az 50-es években is—belső vámhatár eltöröölve—agrárkonjunktúra kedvező piaci körülményeket jelentett—megkezdődhetett a mezőgazdaság kaptalizálódása—jelentős tőkre érkezett Mo-ra amit vasútépítésbe fektettek
Magyarok reakciója a Bach korszakra—passzív ellenállás formáját választották pl nem fizettek adót—-Deák Ferenc vált e magatartás mintájává
magyar emigráció jelentős hatást gyakorolt az eseményekre azzal hogy ébren tartották a magyar kérdést a nyugati világban—legbefolyásosab tagja Kossuth–Usaban is szónokolt–magyar ügy mellé állítva a közvéleményt
kísérlet a neoabszolutizmus reformjára
Krími háború–elvesztette orosz támogatást—itáliai kérdés–1859 piemont—–német egységért folytatott küzdelem–1866 königratz
itáliai események hatására aktivizálódott a magyar közvélemény—-Ferenc józsef kiadta az óktoberi diplomát—1848 előtti állapotokat állítja vissza—magyar politikusok ragaszkodtak a 48-hoz—ezért új dokumentum februári pátens—pátens értelmében összehívták az országgyűlést–képviselők elutasították mindkét pátenst mert ellentmondott az áprilisi törvényeknek—vita amiatt alakult ki hogy milyen formában közöljék aza urlakodóval—Deák Ferenc vezette felirati párt—elsimerte Ferenc Józsefet magyar királynak támogatta a birodalom egységét—felirat formájában kívanta az elutasítást és a 48-as alapokhoz ragaszkodást közölni———-Radikálisabb Teleki László—határozati párt—nem fogadta el Ferenc JÓZSEFET TÖRVÉNYES URALKODÓNAK—-ezért pk határozatot küldtek volna—ez a csoport túllépet az áprilisi törvényeken—teljes kül és hadügyi önállóságot kívántak elérni—–Teleki öngyilkosság—-felirat győzött—de Ferenc József felosztlatta a őarlamentet
Út a kiegyezéshez
tárgyalások 1864-ben kezdőtek el—kölcsönös kompromisszumra törekedtek—-bécsi udvar nagyhatalmi helyzetének megingása——magyar egzisztenciális problémák szintén kompromisszumot igényelt—1865 Deák húsvéti cikk—-Mo engedni hajlandó a közös külpolitika és védelem és ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében az alkotmányosság visszaállítása esetén—Birodalom megszilárdítása és Magyarország alkotmányos működése és mindez a Pragmatica Sanction alapul
A kiegyezés
1867—Andrássy Gyula magyar miniszterelnök—-megalakult a felelős kormány—-Ferenc Józsfet magyar királlyá koronázták—
a kiegyezés az 1848. évi áprilisi törvényeken alapszik de a közös ügyek szabályozásával definiálja a két ország viszonyát—Erdély, vajdaság visszacsatol—-OMM—kétközpontú(két főváros)—dualista államszervezet—két különálló alkotmánnyal rendelkező állam szövetsége—–államforma alkotmányos monarchia
közös ügyek fűzték össze—-közjogi viszony a Pragmatica Sanctio értelmében—-két országot a közös uralkodó köti össze—-feloszthatatlan és elválaszthatatlanok a birodalom részei—mindkét országban külön ogy—hadügy külügy penzügy közös—-három miniszter közül egx magyar—külügyminiszter elnökölt a császár távollététben—fontos döntések a közös minisztertanács ülésein születtek meg—hadsereg az uralkodó irányítása alatt állt–hadsereg főparancsnoka—kinevezi a kormányfőt és tagjait—összehívja elnapolja berekeszti az ogyt—előszentesítési joggal bír—törvényjavaslatokat jóvá kellett hagyatni az uralkodóval—rendeklkezett főkegyúri joggal is—vezényleti nyelv a német volt
népképviseleti elven alapuló parlamentnek felelős kormány alakult—-helyreállították a megyei és városi önkormányzatokat—önálló osztrák haderő Landwher—-és egy magyar honvédség—de a legfőbb hadura az uralkodó
közös ügyek és miniszterek—-60-60 tagú delegáció ellenőrizte—külön üléseztek—üzenetek által kommunikáltak—-ha nem tudtak megegyezni gyűlést tartottak
Gazdasági kiegyezés—–közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg—au 70% Mo 30%—Mo az államadóság egy részét átvállalta—birodalmat egséges piaccá tették—-vámszövetséget kötöttek—meghagyták a közös valutát korona—szabaddá tették a tőke áramlását—-összehangolták az adó mérték stb rendszert
újítások mindig komoly viták törtek ki—hiszen az érdekek nem mindig egyeztek
Horvát-magyar kiegyezés
Horvátok perszonáluniót akartak és Fiume meg Muraköz átadását—magyarok azonban csak a tartományi különállást ismerték el
hm kiegyezés 1868–horvátokat elismerték politikai nemzetnek—beligazgatási autonómiát kaptak—-horvátország éllén a bán a király nevezi ki magyar miniszter beleegyezésével—közigazgatás igazságszolgáltatás oktatásügy függetlenségével rendelkezett—horvát lett a hivatalos nyelv—működhetett a szabor—magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre
hrovátok az osztrékokkal és magyarokkal egyenrangú helyzetre törekedtek—-más nemzetiségek nem kapták meg ezeket a jogokat
kiegyetés értékelése—–Deák szerint—kiegyezéssel Mo politikailag stabilizálható önállósága megőrizhető—-az emigráció által képviselt politikát a halogatást elutasította
Kossuth Lajos egy héttel a kiegyezés becikkelyezése előtt írt nyílt levél Cassandra levél(Cassandra a trójai király lánya volt akit azzal büntettek az istenek hogy előre látja a jövőt de nem hisz neki senki)—támadta a kiegyezést—mert szerinte feladta a teljes függetlenséget—-pusztulásra ítélt országot konzervált—nem a magyar érdekeket szolgálja
dualizmus nem volt perszonálunió—inkább reálunió—uralkodó erős személye és jogkörei közös ügyek Pragmatica Sanctio perszonáluniónál szorosabb közjogi kotődést eredményez—-nem biztosított teljes függetlenséget de reális kompromisszum volt
kiegyezés egy olyan kompromisszum volt amelyben egy kis változás is a rendszer összedőlését okozta volna—olyan választójogi rendszert dolgoztak ki ahol érvényesül a kormánypárti politika
Dunai Könfederáció—-Habsburg birodalom megszűntetése–kisebb államok szövetsége—-Kossuth úgy vélte ezzel a nemzetiségi kérdést is orvosolni lehetne—szinte mindenki elutasította ezt az elképzelést mert mindenki nemzetállamokban gondolkodott
állam kiépülése Magyarországon
első lépései már a Bach korszakban megtörténtek
Andrássy Gyula miniszterelnöksége(1867-71)——-Oktatás——Európa 19 .század a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje-oktatást kiemelt feladatnak tekintették—képzettebb munkaerő jöjjön létre
1868-népiskolai törvény–Eötvös József—analfabétizmus visszaszorítása—-6-12 éves korban tankötelezettség—szegény szülők tandíjmentességet élveztek—új iskolatípusokat hozott létre—négyosztályos polgári iskola—tanító és tanítónő intézeteket —-parasztoknak azonban szükség van a gyerek munkaerejére—regionéis tekintetben nagy a szórás—iskoláztatás a perifráikus területeken elmaradott—-iskoláztatást összefüggot az adott népcsoport/nemzetiség életmódjával—-
felsőoktatás—1872 Kolozsváron egyetem—gazdaság fejlődése miatt szükségszerűvé vált a szakemberek képzése–1871 BUdapest Műegyetem
1867-ben kimondták az izraeliták egyenjogúságát
közigazgatás,megyék———alsó fokú bíráskodást elvonták a megyéktől—-kormány által kinevezett bírák végezték—kötelezték a megyéket arra hogy az ogyn hozott törvényeket hajtsák végre—megye élén a főispán
Tisza Kálmán miniszterelnöksge(1875-1890)
1875-ben a Balközép fúzióra lépett a Deák párt egy részével —szabadelvű őárt néven megnyerték a választásokat(bihari pontok szögre akasztása)—-generálisnak nevezték–erős kézzel fogta össze pártját–embereit mamelukoknak nevezték–feltélten engedelmesség
Trefort Ágoston—-kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását a nemzetiségi anyanyelvű területeken (1879)—erőteljesen fejlesztette a reáliskolát—hangsúlyozta annak fontosságát—a gimnázium a humán műveltség átadására szakosodott—mindkét középiskola felsőfokú tanulmányra jogosító érettségivel zárult—-nagyhangsúlyt fektetett a tanárképzés rendszerének a kialakítására–létrehozta agyakorló iskolát—–folytatódott a felsőoktatás fejlesztése is—mrzőgazdasági közgazdaságtani akadémiák (mai főiskoláknak felel meg)
Közigazgatás, megyék
Andrássy alatt elkezdett reformokat Tiszta idején fejezték be—cél a modern nyugati polgári intézmények megetermetése—-felszámolták a középkori előjogokat szászok székelyek kunok–csökkentették akiváltságokkal bíró városok száámát—új vármegyék létrehozásával alakították a megyerendszert–megszűntette a maradék önkormányzatiságot is—állam irányítása alá került a középszintű közigazgatás–kormány által kinevezett főispánok jogkörét bővítették—új karhatalom a városokban rendőrség vidéken pedig csendőrség
Jogrendszer—1878-ban lépett életbe a modern magyar büntetőtörvénykönyv—Csemegi Kódex—egészen 1950ig volt érvényben—kimondták hogy bíró csak jogi képzettség birtokában lehet valaki
egészségügy—infrastruktúra
kórházak épültek—1876-ban fogadták el a közegészségügyi törvényt—szabályozták az álla m amegyég a városok szerepét az egészségügyi rendszer fenntartásában—6000 főnél népesebb településeken kötelező orvosi ellátást működtetni—megszervezték a körorvosi hálózatot—szabályozták ki dolgozhat ápplónőként
utak építése vasútak folyoszabályozás postahálózat
Wekerle Sándor(1892-1895)—–állami anyakönyvezés—végrehajtotta az állam és az egyház szétválását(Kulturkampf)—kötelező polgári házasság—szülők joga a gyermek vallásának meghatározása—izraelita is bevett vallás lett—-
