Rendi fejlődés Magyarországon Flashcards
Nagy Lajos uralkodása
Familiaritás—függés egy speciális módja—nemesi birtok a királytól származik—de a nemesség a bárónak tartozik szolgálattal—aki megvédi más báróktól—egyben viszont függőségbe is tartja
Nagy Lajos
főpapok bárók nemesek támogatták—rengeteg háborút vezetett—megtehette mivel gazdaságilag stabil országot örökölt
Törvényei
köznemességet is meg kívánta nyerni magának–mivel hadjáratai a nemességet nagy költséggel terhelte—itáliai hadjáratok eredménytelensége—pestis—jobbágyáldozatok—munkaerőhiány—emiatt a bárók kedvezményekkel pl kilenced elengedésével csbították magukhoz őket—-emiat a köznemesség adófizető jobbágy nélkül maradt
1351 országgyűlés—megújították az aranybulla nemesi szabadságjogokat(adómenteség törvényes ítélet nélkül nem foghatóak el)—pallosjogot kaptak—ősiság—-tilos elidegeníteni a földet—csak nemzetségem belül örökíthető— a törvény védte a nemesi birtok egységét attól hogy a bárók kezére juthasson—háramlási jog—ha kihalt a nemzetség akkor a királyé–lehetővé vált hogy a király a visszaszállt területeket újraossza ezzel növelve híveit—
ezen ogy.—kilenced kötelező beszedése—ne tudják elcsábítani a nagyobb birtokos a munkaerőt—
törvénybe foglalták az úriszék intézményét—jobbágy felett ítélkezhet a földesúr
ezen ogy—egy és ugyanazon nemesség elve—minden nemes azonos jogokkal bír—gyakorlatban nem érvényesült–HOZZÁ JÁRÜLT A KÖZNEMESSÉG RENDDÉ SZERVEZŐDÉSÉHEZ
reformkorig jelentősen hatással voltak ezek a törvények
Véros fejlődés az Anjou-korban
- századi előzményekre épült
tatárjárás utáni újjáépítés—felgyotsult a városiasodás folyamata–14. században is gyorsult–mezővárosok és szabad királyi városok száma és gazdasági szerepe nőtt
Szabad királyi vársok legfőbb bírája a tárnokmester lett–Az Anjouk jelentős bevételi forrást láttak az egyösszegű adózásban—városok növelése—kiemelték ezen városokat az ispám fennhatósága alól–kiváltásgokkal felruházva—királyi tulajdon lett–királyi kincstárnak fizet adót
Azon települések lettek királyi várossá amelyek távolsági kerskedelem útvonalain feküdtek–
Buda-és Pest Fehérvár–Esztergom centrum
Alföldön–Dél-Dinántúlon alig van fallal körül vett város
Mezővárosok–Pápa Gyula Mezőtúr és Debrecen
magyar városok fejlettségi szintje elmaradt a nyugatiakéhoz képest és a polgárság sem gazdasági sem lélekszámában nem tudott a nyugatihoz hasonló befolyást szerezni még a rendi szerveződés után sem
Anjou-kori társadalom
1351-es törvényekből látszik–nyugati mintát követ–rendi fejlődés jegyében a papság mellett megszilárdult a nemesség két nagyobb csoporttra tagolódása—befejeződött a jgoilag egységes szabad költözésű jobbágyság kialakulása is
NEMESSÉG ÉS A PAPSÁG
Társadalom élén–egyházi és világi nagybirtokosok—hatalmas birtokokkal várakkal és mezővárosokkal rendelkeztek—jobbágyok adóztak robotoltak nekik—egyház plusszba a tizedet is megkapta–világi nagybirtokos 1267-óta bárók–országos hivatalokat töltöttek be–közülük kerűltek ki az ispánok—hivatalukkal együtt birtokot kaptak (honor)—bandériumaikkal ovnultak hadba—megerősödöt a bárók hatalma—hűek maradtak Lajoshoz—bárói szövetség ligák alakulása is mehkezdődött
Köznemesség vagyoni helyzete vegyes–trövények garantálták számukra kiváltságaikat—befolyásosabb tagjai tölötték be a megyei tisztségeket
Polgárság—fallal körülvett királyi joghatóság alá tartózó vársook lakói—külföldiek főleg bémetek–kereskedés–céhes iparral foglalkoztak—a királyok szövetségest láttak a polgárságban ezért támogatták a városfejéődést
Mezővárosok–magyar városfejlődés saátos formái–mezőgazd tevékenységek mellett iparos véhes tevékenység is megjelent—egy összegben fizetés a földesúrnak—falusi jobbágyoknál kedvezőbb körülmények—marhakereskedelem
Jobbágyság—társadalom túlnyomó része–jobbágyfalvak mezővárosok–földművelés állattenyésztés—adók az államnak(kapuadó)egyháznak(tized)földesúrnak(kilenced)——szabadon örökíthették földjük használati jogát—szabad költözés joga–bérelt földeken elterjedt a nagyobb jövedelmet biztosító szőlőművelés
