Rendi törekvések Magyarországon 17-18. század Flashcards
Bocskai felkelés
1604-1606
török elleni háború kimerítette a kincstáart—koholt vádak alapján felségsértési pereket indítottak a legnagyobb földbirtokos ellen—rááadásul abszlituks módon rendeletekkel kormányzott–felerősödött az ellenreformáció is
Bocskai felkelés célja protestantizmus és rendi jogok védelme–bocsakihoz csatlakozó hajdúk vereséget mértek a Habsburgokra
felkelést a bécsi béke zárta le 1606-ban–megerősítette a rendek jogait valamint korlátozott mértékben engedélyezte a szabad vallásgyakorlást—Bocskai halála után az uralkodó vissza akarta vonni az engedményeket—szövetségkötés Mátyás főherceggel–Rudolfot lemondatták–megerősítették a bécsi békét
Bethlen Gábor
Bocskai politikai végrendelete—fenntartja Báthory István elképzelését miszerint erős Erdélyt kell létrehozva hogy egyesíteni lehessen az országot—Erdély feladata támogatni a Habsburg területena magyar rendeket
1613-ban lett Bethlen fejedelem—kezdetben igen népszerűtlen volt–hiszen az oszmánok pártfogását élvezte–ráadásul fejedelmi címért át kellett adnia Lippát a Portának
rendeket igyekezett megnyerni azzal hogy összehívta a rendi országgyűlést ahol biztosította kiváltságaikat—székelyek szabadságjogait is megerősítette—visszaadta a szászoknak Nagyszebent és biztosította privilégiumaikat
jogtalan adományokat visszavette—tisztségviselőket szigorú elszámolással ellenőrizte— a megbízhatatlanokat leváltotta—fejedelmi monopóliumot (egyedárusítása jog) vezetett be —külföldön legjobban eladható árucikkre(szarvasmarha higany méz)—ő maga kereskedett–több pénz jön be az orságba mint ami kiáramlik (merkantil jelleg)–hangsúlyt fektetett a magyar kézműipar fejlesztésére ezért Németországból mesterembereket és bányászokat hívott
jövedelmeket elsősorban a hadsereg és a kormányzat fenntartására fordította—de átépítette a fejedelmi palotát Gyulafehérváron—mecénás—támogatta a külföldi egyetemekre kijutott erdélyi diákok tanulmányait—-Gyulafehérváron főiskola—Apáczai Csere János
BETHLEN BEKAPCSOLÓDÁSA A HARMINCÉVES HÁBORÚBA
II.Ferdinánd megkérdőjelezte Erdély önállóságát—Bethlen ezért a protestánsok oldalán belépett a háborúba—-megtámadta a királyi Mo protestáns vallásszabadság és rendi jgook védelme érdekében—magyar rendek királlyá választották—nem koronáztatta meg magát—oszmánok nem támogatták volna—-ráadásul a csehek 1620-ban döntő vereséget szenvedtek—magyarországi hívei elpártoltak
1621-22 nikolsburgi béke—Bethlen kivonult–élete végéig 7 felső vármegyét magához csatolhatott
Zrínyi Miklós
Pázmány Péter hatására–megerősödött a katolikus egyház Mo-n–főnemesek rekatolizáltak—főnemesek úgy gondolták hogy a török kiűzését csak a Habsburgoktól lehet remélni—udvarhű politikát folytattak—Esterházy reformokkal akarta alkalmassá tenni az országot—magyar rendek nem szavazták szükséges adókat
Zrínyi elméleti munkássága—horvát bán—rendszeresen bocsátkozott hadba—dédapja 1566—-nagy műveltségű—saját seregével bekapcsolódott a harmincéves háborúba——nemzeti összefogás fő cél a török kiűzése—saját nemzeti hadsereg felállítására van szükség–Zrínyi Hunyadi Mátyást tekinttette az ideális uraélodónak—-II.Rákóczi Györgyöt akarta a trónra—Szigeti veszedelem
francia mintát kell kovetni–abszolutizmus—melynek támasza egy erős hadsereg–egyház szerepét vissza kell szorítani az államigazgatásban
Zrínyi Miklós gyakorlati tevékenysége—-felépítette Zrínyi újvárat—észlelte a törökök gyengeségeit—elérkezett az idő a kiűzésre—többször szembe került a bácsi udvarral—1655-ben nem őt jelölte az uralkodó a nádorválasztáson
II-Rákóczi György külpolitikai lépései miatt szembe került a törökkel—büntető hadjáratot indítottak—Habsburgok névleg beavatkoztak—a török viszont az Erdély oldalán nyújtott segítség miatt 1663-ban támadást indított a Királyi Magyarorstág ellen—Habsburgok Zrínyit nevezték ki főparancsnoknak—1664 felégeti az eszéki hidat—ezzel elvágva az oszmán hadak utánpótlását—-1664 téli hadjárat—hatalmas sikereket aratott de szembe ment Bécs óvatos törökellenes politikájával és megvonták tőle a fővezéri kinevezést
a császári hadak új vezére Montecuccoli–Köprülü Ahmed felrobbantotta Zrínyi-Újvárat—törökök időközben újjáépítették az eszéki hidat is
1664 Szentgotthárd Montecuccoli fényes győzelem—modern tüzérség fölényes győzelmet tud aratni a nyugati harcászattal lépést tartani nem tudó törökkel
vasvári béke—elkeserdéssel töltötte el a politikai vezetőket—a török katonai vereségek ellenére megtarthatta addigi foglalásait—titkos záradék–amennyiban tudomást szereznek a másik fél elleni magyar szervezkedésről kölcsönösen értesítik egymást
Zrínyi vadászbalesetben halt meg
A Rákóczi-Szabadságharc (1703-11)
Előzmények—I.Lipót abszolutizmust vezetett be—-a magyar rendek 1687-ben lemondtak a szabad királyválasztási jogukról továbbá az Aranybulla ellenllási záradékáról
felrobbantották a végvárakat–magyar katonaságot szélnek eresztették
Újszerzeményi Bizottság—császári sereg által visszafoglalt terület—birtokadományozásról szóló oklevlél megléte és megváltási összeg befizetése után kapta vissza
protestáns ellenes intézkedések
nöcelte jobbágyok adóterheti
1697-ben Tokaj-Hegyalján parasztlázadás tört ki—Bercsényi Miklós szervezkedést indított–Rákóczi belátta—külső segítségre van szükség—ezért csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett vállalja—XIV Lajossal kereste a kapcsolatot—1701 spanyol örökösödési háború
Rkóczit a a magyarok sanyarú sorsával próbálták meggyőzni hogy álljon a mozgalom élére–a bújdosók úgy gondolták hogy Rákóczi támogatásával könnyű volna a nemességet is megnyerni
1703–brezáni kiáltvány–fegyverbe szólította az elégetlenkedőket sérelmek:szabad királyválasztás eltörlése magas adók—–1703 tiszaháti felkelés Rákóczi szabadságharc kezdete
szabadságharc jelmondata—Cum Deo pro patria et libertate
Rákóczihoz igyekeztek csatlakozni az emberek—de képzetlen haderő—kuruc sereg két része a reguláris haderő ás a toborzott hadsereg—leginkább lovasságból álltak—portyákban rajtaütésekben jók—kevésbbé alkalmas összehangolt fegyelmet kívánó csatákra——Rákóczi tisztképzéssel és a felszerelés fejlesztésével igyekezett javítani a helyzeten
A szaabadságharc anyagi bázisát—Rákóczi saját birtokai—francia segítség de legnagyobb részt a jobbágyok adói akik viszont így nem tudták művelni a földet
a brezani kiáltvány nemes és nemtelen országlakoshoz szól—nemesség parasztlázadást látott a mozgalomba—Rákóczi tudta hogy a nemességet és parasztságot egy táborban tartani—-1703 vetési pátens—hadba lépőknek mentességet ígért a földesúri szolgálat alól—gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek elleni paraszti fellépést—–rengeteg parasztot sikerült megnyernie—
A szabadságharc kitörésétől 1709-ig a kuruc hadsereg számbeli fölényben volt ami nem jelentette a harci érték magasabb voltát—jelentős csatákat nem tudtak nyernie a császáriakkal szemben—A spanyol örökösödési háború befolyásolta a Mo-n tartózkodó labancok számát–höchstadti francia vereség után megduplázódott—a vereséget követően XIV. Lajos pénzügyi támogatása is csökkkent—a Rákóczi szabadságharc sorsa külföldön dőlt el
1705 szécsényi orszrággyűlésen rendi konföderációz hoztak létre—biztosította a rendiség rendszerét—Rákóczi vezértlőfejedelem—24 fős szenátus—hadügyi külügyi pénzügyi kérdésekben nem korlátozta senki Rákóczit—-kancellária szervezése—pénzverés libertas—fegyvergyártó manufaktúrák
1707 ónodi ogy—politikai feszültségek—Túróc vármegye követi azzal vádolták hogy adói magasabbak mint a császáré és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt—a nemesek számára elfogadhatatlan volt a kiváltságaikról való lemondás—-Bercsényi és hívei lekaszabolták túróci követeket—az ogy-n kimondták a közteherviselést és a Habsburg ház trónfosztását
1708 trencsényi csatavesztés—döntő fordulat——új nagy harcértékű csapatok megsemmisültek—rohamosan fogyott a kuruc haderő–pestisjárvány
1709-ben a nemzetközi helyzet kedvezőtlen lett
az angol osztrák erők Malplaquetnél Párizsig szorították vissza a francia erőket—spanyol örökösödési háború a vége felé közeledett—ezután a reális cél csak a rendi jogok biztosítása—XIV-Lajos megszűntette a támogatást
1708-ban még tett egy kísérletet a hadsereg újjászervezésére —jobbágyoknak hajdúszabadságot ígért szolgálat fejében—nem járt sikerrel–ez elhúuódó háború a jobbágyságra óriási terheket rót
Rákóczi az oroszok felé fordult még 1707-ben kötött szerződést I.Nagy Péter orosz cárral ám végül nem segítettek—1711-ben Rákóczi újrapróbálkozott és Lengyelországba utazott—távollétében Károlyi Sándor megegyezett Pállfy Jánossal a magyarországi császári erők vezetőjévek
1711 szatmári béke—szabadságharcban résztvevők amnesztiát kaptak—ígéretet tett az alkotmány visszaállítására—szabad vallásgyakorlat biztosítására—az ogy rendszeres összehívására—megszüntették az újszerzeményi biztotságot—rendek viszont újra lemondtak a szabadkirályválasztási és ellemállási jogról
Rűkóczi nem fogadta el a békét—Franciába megy majd az Oszmánokhoz—Rodostón halt meg
III.Károly uralkodása
szatmári békében tett ígéretéhez híven—összehívta a rendi gyűlést—-megerősítették a rendi alkotmány
rendek lemondták az önálló magyar hadsereg felállításának jogáról—megőriztél az adók és újonclétszám megszavazásának jogát
1722-23 rendi gyűlés—Pragmatica Sanctiot(1723)—örökös tartományok és Mo feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul egymáshoz kapcsolódnak—lehetővé tette a nőági örökösödést
1728-29-es ogy feszültté válik a viszony—magyar rendek nem szavazták meg a megemelt adókat—innentől kezdve III-Károly nem hívta össze a magyar rendeket, rendeletekkel kormányzott—1731 Carolina Resolutio—hivatalviseléshez olyan esküt kellett tenni ami a protestánsok számára elfogadhatatlan volt
Mária Terézia uralkodása
Pragmatica Sanctio értelmében került trónra—német-rómia császár címet nem tölthette be ezt férje birtokolta
nehéz helyzet—nem készítették fel az uralkodásra—kincstár üres—Mária Teréziának meg kellett teremteni a stabilitást—megfelelő támogatókat találni
III.Károly mindet megtett hogy elfogadtassa a Pragmatica Sanctiot—kitört az osztrák örkösödési háború(1740-48)—-II.Frigyes porosz király elfoglalta Sziléziát a legiparosodottab tartományt—porosz győzelmet láttva bajorok és franciák is beléptek—Mária Terézia a magyar rendekhez fordult segítségért—életünket és vérünket—megszavazta a kért hadsereget és az adót—rendi függetlenség és nemesi adómentesség fejében—
Mária Terézia reformjai
felvilágosult abszoltizmus—támogatta a nemes ifjak bécsi tanulmányait—abszolútikus mert rendeletekkel kormányzott—–1765-től nem hívta össze az ogy
Birodalom hadereje modernizálásra szorult—amihez óriási jövedelemre volt szükség—Szilézia elvessztése hatalmas érvágás—adóbevételek reformjával volt szükség—1754–vámrendelet—áruforgalom után a magyar nemeseknek harmincadvámot kellett fizetni
szabályozta a vámhatárokon érvényes vámokat–célja egy gazdaságilag és politikaileg egységes birodalom megteremtése—külön vámhatér a birodalmon és külön Mo-n—belső vámhatár mo-t választotta el az örökös tartományoktól—birodalom belül akarták tartani a mezőgazdasági termékeket–vámhatáron belül alacsony vám a kivitelre viszont külföldre nagy
külső vámhatáron alkalmazott ipari védővám célja a cseh osztrák ipar konkurenciáját kirekessze másrészt Mo-ra bevitt cikkekre alacsony vámot határoztak meg így akartak a cseh-osztrák iparnak piacot biztosítani—-ADÓPÓTLÓ SARC
munkamegosztás—ipar fejletlenebb maradt
AZ URBÁRIUM
az úrbér rendezés a jobbágyság terheinek rendezését jelenti—egyházi tized mellett kötelező állami és földesúri terhek
a mezőgazdasági kivitel bővülését az árutermelés tette lehetővé—-a nagybirtokos növelte a majorság területét a jobbágytelek, kzös földek kárára—egyre több robot szolgáltatást követelt
állam közbelépésre a jobbágyok telki állományának védelme miatt került sor—annak csökkenése veszélyeztette az állami adóbevételeket
1767 urbárium—-rögzíti a földesúrnak lerótt terhek mértékét valamint a közös földek használatát—-munkakötelezettség nem lehetett többheti egy nap igás vagy két nap gyalogrobotnál—célja az udvar bevételeinek a biztosítása
Ratio Educationis
1777
oktatás támogatása kiemelt fontosságú—ország fejlődése az állam feladat—alsó és középfokú rendezésére állami beavatkozással került sor—6 és 12 éves kor között iskolakötelezettséget írt elő—de nem teszi kötelezővé az oktatásban való részvételt
II.József uralkodása
Édesanyja mellett társuralkodó lehetett
anyja halála után—gyorsan anfyon sok intézekdést próbált végrehajtani—felvilágosodás és racionalizmus meghatározta—kalapos király—nem kroonáztatta meg magát ,magyar királlyá hisz így nem keleltt az alkotmányra a nemesek előjogainak megőrzésére felesküdnie
célja az egységes birodalom létrehozása volt—erős közponit kormányzat——nép szolgájának tekintette magát—intézkedései a közjót dzolgálják biztonságot és védelmet nyújt az a alattvalóinak—de a döntésekbe –nem enged beleszólást–“minendt a népért semmit a nép által”—felvilágosult aboszolutizmus tipikus megvalósítója
egyházat a felvilágosodás eszméi végett igyekezett az egyházat a–vsllád msgánxügx—személyes hite közelebb áll a deizmushoz—cenzurát vette ki az egyház kezéből—1781 szabad vallásgyakorlatot adott
felosztlatta azokat a szerezetesrendeket amelyek nem végeztek tanítást–felosztlatott rendek vagyonát szekularizálták—VI-Pius pápa próbálta meggyőzni Józsefet az egyházra vonatkozó rendeletek visszavonásáról–nem jár sikerrel–fordított Canossa-járás
1784—nyelvrendelet –nlmet az államnyelv–hivatalnokoknak tudniuk kellett németül–heves ellenállást szült a bevezetése
közigazgatást átalakította—felszámolta a vármegyéket Mo-t tíz kerületre osztotta–rendek elveszítették maradék fórumaikat is ahol érvényesíteni tudták érdekeiket
Társadalmi reformok
jobbágyrendelet II.József célja a földesúr jobbágy viszony földtulajdonos bérlő viszonnyá alakítsa át–megszünteti a jobbágy elnevezést–szabadon házasodhattal—eltörölte az örökös jobbágyságot bár azúrbéri viszonyokat változatlanul hagyta
csak szűk réteg támogatta jozefinisták—felvilágosult magyar értelmiség mellette áltt kezdetben de számuk rendeletei kiadása után csökkent—Kazincy Ferenc Szécheniy Ferenc jozefinista
nem tudta elképzeléseit véghez vinni—halálos ágyán visszavonta 6000 rendeletét—kivéve jobbágy trüelmi
