Vizsgaszituáció és viselkedés Flashcards
stressz
Állandó, de legalábbis visszatérő, fontos eleme minden állat életének.
Mi jelent stresszhelyzetet?
Bármi, ami az életet közvetlenül és azonnal vagy hosszú távon veszélyezteti, esetleg csökkenti a szaporodási esélyeinket (pl. ragadozó megjelenése, fajon belüli agresszió, betegség)
az ember kultúrális evolúciója során létrejött pszichés alapú stresszhelyzetek
Pl. : vizsgák, állásinterjú, hevesebb vita
Az életünket hosszabb távon befolyásoló események fokozotabb, tartósabb stresszes idegrendszeri állapotot okoznak , amely félelem esetleg szorongás formájában tudatosul.
Félelem
Vélt vagy valós fenyegetés hatására alakul ki az élőlényekben. Segítségével elkerülhetjük a potenciálisan ártalmas vagy kellemetlen helyzeteket.
öröklött félelmi reakciók
Az állat akkor is félelmi viselkedést mutat bizonyos hatásokra, ha élete során még sosem találkozott ezzel a fenyegetéssel vagy közvetlenül nem tapasztalta még meg káros hatásait.
Példák öröklött félelmi reakciókra
Magasság, ragadozók látványa, madárfiókák reakciója ragadozó madarak röpképe láttán.
tanult félelmi reakciók
Pavlovi kondicionálás révén alakulnak ki. A kondicionálás után az állat a negatív inger hiányában is félelmi választ mutat a kondicionált inger hatására, amit kondicionált válasznak neveznek.
szorongás
A félelem általános kiterjesztése hasonló tárgyakra, helyzetekre (vélt vagy valós) jövőbeli eseményekre. Evolúciósan ez sem hátrányos jelenség, előnyös lehet, ha az állat nem csak az őt kotábban megtámadó konkrét ellenféltől, hanem a hozzá hasonlóktól (pl. hasonlóan nagy fajtársak) is tart.
A stresszre adott válasz
Érzelmi és viselkedési reakcióink eltérhetnek, de az élettani folyamatok mindenkinél hasonlóak. Az idegrendszer készenléti módba kapcsol és pont azokat az élettani folyamatokat fokozza, ami egy ragadozó támadása esetén megmentheti az életünket. Cannon-féle fight or flight reakció.
A vegetatív működés funkciója
A szervezet homeosztázisának fenttartása, a belső szervek működésének összehangolása simaizmok, mirigyek beidegzésével. Tudatosan nem befolyásolható.
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer
A vegetatív működés alrendszerei, melyek egymással ellentétes, egymást kiegészítő működésűek. A szervezet állapotától függően hol az egyik, hol a másik dominál.
A paraszimpatikus idegrendszer feladata
Az élet során ismétlődő készenléti állapotok között tápanyagokat raktározzon, a szervezet energiatartalékait helyreállítsa.
A felépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba
Glikogénraktározás. Nem kell annyi O2 hozzá, mint a biológiai oxidációhoz, ezért szűkülnek a hörgők, lassul a légzés és a keringés.
A raktárak helyreállításához kell sok tápanyag, ezért fokozódik a bélműködés, a perisztaltika és az enzimtermelés az egész tápcsatornában. A pupillák szűkülnek, illetve tágasságuk a fényviszonyoktól függ. A verejtékmirigyek kisebb víztartalmú verejtéket termelnek.
A paraszimpatikus szabályozó rostok elhelyezkedése
Kilépési helye az agytörzs és a gerincvelő keresztcsonti szakasza. A legszélesebb körben ható paraszimpatikus idegünk a bolygóideg, a X. agyideg. A rostok átkapcsolási helye a hasüregben vagy a szervek falában lévő dúcokban van. Sohasem kapcsolódnak át a gerinvelő menti dúcláncban.
A paraszimpatikus állapot
Azonnal megszüntethető, hiszen a reakcióidőtől az életünk függhet. Jellemző neurotranszmittere az acetilkolin.
A szimpatikus idegrendszer
A szervezet veszélyhelyzeti/készenléti beidegzését végzi. Célja a vészhelyzet elkerülése, megszüntetése. Ehhez az E-tartalékot mozgósítja a terhelés, vészhelyzet arányában.
Cannon-féle vészreakció
- Glikogénraktárak lebontása az izomban és a májban - sok glükóz szabadul fel
- a glükózt az izomba kell vinni - szívműködés fokozódik
- a helyszínen le kell bontani (biológiai oxidáció) - ehhez sok O2 kell - tüdőműködés fokozódik
- a hatékony tájékozódás érdekében a pupillák kitágulnak
- a pajzsmirigy működése fokozódik, a tiroxin gyorsítja az anyagcserét
- a verejtékmirigyek fokozzák a verejték termelését a fokozott hőleadás érdekében
Azok a területek kapnak több vért, amelyek a probléma megoldásában közvetlenül kellenek, így az emésztőrednszer pl. nem.
A sszimptikus rendszer szabályozó rostjainak elhelyezkedése
A gerincvelő ágyéki és mellkasi szakaszán lépnek ki, majd rögtön átkapcsolódnak a gerincvelő menti szimpatikus dúcláncban és később a hasüregben vagy a beidegzett szervek falában lévő dúcokban.
A szimpatikus hatás elmúlása
A rendszer általános neurotranszmittere a noradrenalin. Mivel az anyag csak lassan tűnik el az idegsejtek köötti szinapszisokból, a szimpatikus hatás lassan szűnik meg, azonnal nem megszüntethető. A szimpatikus szabályozással szinergista hatású az adrenalin hormon.
A szimpatikus rendszer tartós ingerlés
Indokolatlan ingerlése káros.
A szimpatikus válasz első, intenzív hullámának lezajlása után a hipotalamusz, hipofízis és mellékvese (HPA) hormonális úton egy idieg még fenttart egy kevésbé fokozott készenléti állapotot, ami szükség esetén gyorsítja a stresszválaszt. Ha az agy továbbra is veszélyesként érzékeli a helyzetet a hipotalamusz kortikotropin-releasing hormont ürít, ami pedig az agyalapi mirigyben ACTH (Adrenokortikotrop hormon) felszabadulását idézi elő. Ez serkenti a mellékvesekéreg kortizol (stresszhormon) termelését, aminek hatására fennmarad az éber állapot. Ha a vészhelyzet lecseng, ez a hatás is megszűnik és visszaáll a paraszimpatikus rendszer túlsúlya.
a krónikus stressz
Sok ember nem képes hatékonyan megszüntetni a stresszes állapotát, aminek tartós fenállása fenntartja a HPA-tengely működését. Egy idő után ennek közvetlen egészségkárosító hatásai lehetnek. Krónikus magas vérnyomás alakulhat ki, nő a stroké és a szívinfarktus valószínűsége. A magas-kortizol szint az energiaraktárak helyreállítására készteti a szervezetet, fokozódik az éhségérzet és a zsírraktározás ami hízást eredményez. Az egyén hajlamossá válik a tartós szorongásra, depresszióra, gyakran függőségek alakulnak ki. Ezek a pszichológiai változások szintén fokozhatják a hízást azzal, hogy általában csökkentik a mozgásigényt, így kifejezetten passzív életmódhoz vezethetnek.
