Prionok vírusok és baktériumok Flashcards
Prionok
A prionok tulajdonképpen fertőzőképes fehérjék. Felépítésüket tekintve még a vírusoknál is
egyszerűbbek, a fertőzés mechanizmusában azonban van némi párhuzam a prionok és a
vírusok közt. A gazdaszervezet fehérjéinek struktúráját képesek a saját, hibás szerkezetükhöz
hasonlóvá átalakítani, így replikálni magukat. A vírusok szintén a gazdasejtet kihasználva
másolják magukat.
hogyan viselkednek a prionok
A prionok egy adott fehérje olyan,
energetikailag kedvezőbb harmadlagos
szerkezetű módosulatai, melyek saját, a testben
is megtalálható, energetikailag kedvezőtlenebb
módosulataikat magukhoz hasonló prionná
alakító enzimként viselkednek. Tehát nem elég,
hogy egy fehérje véletlenül ‘átlendüljön’ a
kedvezőbb konformációba, hanem ennek
hatására a többi fehérje kedvezőbb energetikai
állapotba való jutását is irányítania, azaz
katalizálnia kell.
A prion által átalakított fehérje
Az átalakított fehérje, mivel elveszti eredeti alakját, nem képes
ellátni feladatát a szervezetben, viszont képes átalakító-enzimként működni, és így további
fehérjéket prionokká alakítani. A fertőzés így terjed.
miért veszélyes a prionfertőzés
A fehérjék nem csak úgy véletlen
képződnek, mindig annyi és olyan szintetizálódik amennyi és amilyen éppen szükséges.
Mindegyik jól behatárolt feladat ellátását végzi, így belátható, hogy egy bizonyos fehérje
folyamatos átalakulása prionokká, végzetes következménnyel járhat a szervezetre nézve.
A szervezet reakciója a prionfertőzésre
Szervezetünk természetesen védekezni próbál ez ellen, így az adott fehérje túltermelődése
következik be, ennek hatására viszont bekövetkezhet a sejt apoptózisa (programozott
sejthalál) a túlzott fehérje jelenlét miatt. A szervezet enzimkészlete a prionfehérjéket nem
tudja lebontani.
A prionfertőzés különlegessége
A prionok, a kórokozók egyéb fajtáitól, baktériumoktól,
állati egysejtűektől, férgektől eltérően nem tekinthetők élőlénynek. Szaporodnak ugyan, és át
is örökítik magukat, de nem változtatják meg a tulajdonságaikat. A prion éppen ezért nem
tekinthető élőnek semmilyen tekintetben.
Prionbetegségek
A tudomány mai állása szerint prionok okozzák a szarvasmarhákat fertőző
szivacsos agysorvadást (BSE), amelyet tévesen kergemarhakórnak neveznek, és már macskák
esetében is leírták (FSE), a juhok surlókórját (scrapie), az emberi Creutzfeldt-Jakob
szindrómát és a pápua új-guineai foré törzs bennszülötteinél honos „nevető halál”-t, a kurut. A prionbetegségek nem gyógyíthatók, különböző sebességgel, de mindenképpen halálhoz vezetnek.
Vírusok
Fertőzőképes genetikai információ (latinul mérget jelent). Valószínű, hogy prokariótákból
kiszakadt ősi képletek. Ivanovszkij fedezte fel őket a múlt században a dohánylevél
mozaikosodásán. Felépítésük jellegzetes, nem illeszthetők be a jelenlegi fejlődéstörténeti
rendszerbe. Nem sejtes szerveződésűek, önmagukban életjelenségeket nem mutatnak, nem mozognak, nem szaporodnak, és nem is táplálkoznak. Önálló anyagcserére nem képesek. Mindenképp élődködők, obligát paraziták.
vírusok felépítése
Örökítőanyag (DNS, RNS) +
fehérjeburok + burok (peplon) nem mindig.
Fehérjeburok felépítése alapján az alakjuk
lehet helikális (csőszerű), kubikális
(sokszög) és binális (komplex, mindkét
szerkezet) vírusok.
vírusok szaporodása
Nem szaporodnak, szaporíttatják magukat, amihez
élő gazdasejt kell (csak az élő sejtek után alakulhattak
ki).
1. A gazdasejt felszínén való megkötődés.
2. A vírus-örőkítőanyag bejutása a sejtbe.
3. A fehérjeburok (kapszid) szétesése.
4. Megtermelődnek a vírus anyagai.
5. A DNS és fehérje részek érett, fertőző vírusegységgé
állnak össze.
6. Kiszabadulás: ez általában a sejtek szétesésével jár.
Megjelenési formák
vegetatív vírus - gazdasejten belüli, aktív forma (ott szaporíttatja
magát), virion– inaktív, gazdasejten kívüli forma.
Nagyságuk
1 és 300 nm között. Csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatóak.
Baktériumok
Prokarióták országába (birodalom) tartoznak
(baktériumok, kékbaktériumok). Sejtes
szerveződésűek.
Testfelépítésük: sejtes, mikrométeres
nagyságrendűek (1-10 μm). Csak
mikroszkóppal láthatóak (fénymikroszkóp).
Alakjuk: gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavart (spirillum).
Mozgás: ostorokkal
Fotoautotróf baktériumok
- Szervetlenből szervest
- fényenergia segítségével (fotoszintézis)
- ilyenek a bíborbaktériumok
Kemoautotróf baktériumok
- kemoszintetizáló (kémiai energia)
- vasbaktériumok - Fe 2+ - Fe 3+
- kénbaktériumok - S2- - SO42-
- nitrifikáló baktériumok - NH3 →NO2- és NO2- → NO3-