Szénhidrátok szerepe az emberi szervezetben Flashcards
szénhidrátok
A szénhidrátok a növények által, a fotoszintézis során termelt szén-, oxigén- és
hidrogéntartalmú szerves vegyületek. Az élet szempontjából nélkülözhetetlenek, és a
bioszféra szerves anyagainak a fő tömegét adják.
szénhidrátok biológiai jelentősége
A sejtek elsődleges energiaforrásai a GLÜKÓZ révén.
Tartaléktápanyagok, a növényekben, mint keményítő, az állatokban, mint glikogén.
Vázanyagok is lehetnek, mint a cellulóz, kitin vagy pektin. Más vegyületekkel
összekapcsolódva fontos makromolekulák pl. DNS, RNS (nukleinsavak) alkotórészei.
Általános képletük: CnH2nOn
szénhidrátok csoportosítása
Monoszaharidok: egyetlen molekulából állnak
Funkciós csoport alapján: Aldózok: aldehid csoport: CHO
Ketózok: ketocsoport: C=O
Szénatomszám szerint: Triózok: 3 C atom
Pentózok: 5 C atom
Hexózok: 6 C atom
* Diszaharidok: 2 monoszaharidból állnak
* Oligoszaharidok: néhány monoszacharidból állnak (3,4,5…)
* Poliszaharidok: sok monoszacharid egységből állnak (több száz, több ezer)
szénhidrátok emésztése
Szervezetünkben a bejutott szénhidrátok
lebontása többnyire az emésztéssel kezdődik,
hiszen az elfogyasztott táplálékban főleg
poli- vagy diszacharidok vannak. Az
elfogyasztott keményítőben (amilóz és
amilopektin keveréke) és glikogénben a
glükóz monomerek α-1,4 (és 1,6) glikozidos
kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, ennek
hidrolízise a nyál és a hasnyál α-amiláz
enzimei segítségével történik.
β-amiláz
Az embereknek β-amiláz
(celluláz) enzimünk nincs, nem
tudjuk bontani a növényi cellulóz
β-1,4 glikozidos kötéseit, így a
növényi rostok változatlan
formában jutnak át a
bélrendszerünkön. A növényevő
állatokban (pl.: kérődző
patásokban) találhatóak olyan
mikroorganizmusok, amelyek
termelnek β-amilázt, ezért ezek az
állatok a cellulózt is fel tudják
használni táplálékként. Az
emésztés eredményeképp főleg
két glükóznyi hosszúságú
diszacharid (cellobióz), valamint kisebb, elágazó láncú oligoszaharidok (dextrinek)
keletkeznek. A dextrineket dextrinázok hidrolizálják glükóz és maltóz alapegységekre, a
maltóz pedig maltáz enzim segítségével hidrolizál két darab glükózra. A glükóz aztán
transzporterek segítségével képes felszívódni a bélhámsejtekbe.
a laktóz
Majdnem minden csecsemő
fogyaszt tejcukrot (laktózt), amely
a tejben található. A laktózt a
laktáz enzim bontja glükózra és
galaktózra, amelyek majd
felszívódnak. Amennyiben a
tejcukor a vékonybélben nem tud
monoszacharidokká bomlani a
laktózt bontó enzim, a laktáz
hiánya miatt,
tejcukorérzékenység alakul ki. A
a tejcukorérzékenység
A bélben maradó laktóz erősen növeli a béltartalom ozmotikus szívóerejét, rontva a
vízfelszívódás hatékonyságát, ami a széklet hígulását és hasmenést eredményez.
A szacharóz
A másik
fontos diszacharid, amelyet a modernkori táplálkozással fokozott mértékben veszünk fel, a
répacukor (szacharóz, szukróz). A szacharóz a szacharáz enzim hatására glükózra és
fruktózra hidrolizál, amelyek már képesek felszívódni.
A máj szerepe a szénhidrátforgalomban
A bélhámsejtekből a glükóz a legnagyobb mirigyes szervünkbe a májba kerül. A máj a
szervezet szénhidrátforgalmában rendkívül fontos szerepet tölt be. A vérből szénhidrátokat
(GLÜKÓZ) vesz fel és ad le a mindenkori szükségleteknek megfelelően. A felvett glükóz a
májban lebomlik energiát szolgáltatva, vagy átalakul zsírokká. A felesleges glükóz tartalék
tápanyagként, GLIKOGÉNként is raktározódhat. A máj szénhidrátforgalmát idegi (neurális)
és hormonális (endokrin) tényezők befolyásolják.
