Az emberi szív

Question 1

A vér funkciói

Answer 1

• homeosztázis fenttartása: pH, sav-bázis, elektrolitok, ozmotikus nyomás
• szállító transzport funkció: o2, co2, tápanyagok, hormonok, anyagcseretermékek
• védekezés: immunrendszer, véralvadás
• hőszabályozás

Question 2

A keringési rendszer felosztása

Answer 2

• szív
• erek különböző típusai
• a vér, mint szövet

Question 3

A szív elhelyezkedése

Answer 3

A keringési rendszer központja, feladata a vér keringetése. A mellüregben a két tüdő között (gátorüreg), a szegycsont alatt helyezkedik el.

Question 4

A szív részei

Answer 4

• bal pitvar: tüdővénából ide ömlik az o2 dús, artériás vér
• bal kamra: artériás vér, aortába pumpál
• jobb pitvar: alsó és felső üres testvénákból ide ömlik a vénás vér
• jobb kamra: tüdőartériába továbbít
• szívsövény: bal és jobb szívfél között húzódó hosszanti fal

Question 5

vitorlás billentyűk

Answer 5

Pitvarok és kamrák határán. A vér egyirányú áramlását biztosítják (ne menjen vissza a pitvarokba). A szívbelhártya kettőzetei. Ínhúrokon keresztül vannak kapcsolatban a szív munkaizomzatából kiegyénülő szemölcsizmokkal. Az ínhúrok megtartják a billentyűlemezt és nem tud visszacsapódni.

Question 6

zsebes billentyűk

Answer 6

Félhold alakúak. A tüdőartéria és az aorta kezdeti szakaszán, az érbelhártya kettőzetei. A kamrák elernyedésekor megakadályozzák a vér visszaáramlását az artériákból a szívbe.

Question 7

A szív szöveti rétegei

Answer 7

• szívburok fali lemeze
• szívburoküreg
• szíburok zsigeri lemeze
• szívizom
• szívbelhártya

Question 8

szívburok

Answer 8

• Feladata a szív védelme és mellüregben való rögzítése.
• Kétrétegű képlet: külső fali lemeze zsákként veszi körül a szívet és a két réteg között savós folyadék található

Question 9

szívizomszövet

Answer 9

A szívfal középső rétege, mely a munkát végzi.

Question 10

szívbelhártya

Answer 10

Az ereket bélelő érbelhártyával azonos felépítésű. Vékony a vér anyagai számára nem átjárható szövet, így a vér az általa pumpált vérből közvetlenül nem jut tápanyaghoz.

Question 11

A szív koszorúér hálózata

Answer 11

Feladata, hogy a szív saját szöveteit ellássa vérrel. A fő koszorúartériával indul az aorta tövéből, majd először a szívburo alatt, később a szívfalban tovább ágazik artériákra, a kapillárisokban áramló vér összeszedődik koszorúvénákba majd a test többi részéből visszaérkező vérhez hasonlóan a jobb pitvarba ürül. A koszorúerek funkcionális végartériák, ami azt jelenti, hogy adott ér egy adott szívterület ellátásáért felelős, egymást nem helyettesítik. Ebből adódóan, ha egy szívartéria trombózis következtében elzáródik, az általa korábban ellátott terület nem jut többé friss vérhez, elhal, ez az infarktus.

Question 12

A szív működése

Answer 12

A szívizomzat ritmikus összehúzódásában és elernyedésében nyilvánul meg, melynek hatására a vér benne és a teljes érhálózatban kering. A működését jelentő részfolyamatok egymásutániságát szívciklusnak nevezzük.
0,8 s.

Question 13

Diasztólé

Answer 13

A szívizomzat elernyedt állapota.

Question 14

Szisztolé

Answer 14

A szívizomzat összehúzódott állapota.

Question 15

1.

Answer 15

A zsebes billentyűk zártak, a vitorlás billentyűk nyitva vannak, a teljes szívizomzat elernyed. Ekkor a vér a nagyvénákból a szívbe áramlik, a pitvarokból a kamrákba, de a kamrai nyomás még nem nő (hiszen a kamrák izomzata elernyedt állapotban van).

Question 16

2.

Answer 16

A két pitvar egyidejűleg összehúzódik, belőlük további vér érkezik a kamrákba. A kamrákban a nyomás még mindig nem emelkedik számottevően.

Question 17

3.

Answer 17

A két kamra összehúzódik, a vér mozgásirányának megváltozása miatt a vitorlás billentyűk bezáródnak. A zsebesek viszont még nem nyílnak ki, ezért a kamrai nyomás nagymértékben megemlekedik. A vitorlás billentyűk becsapódása adja az első szívhangot. (A két kamra összehúzódása nem tökéletesen egyszerre indul.)

Question 18

4.

Answer 18

Ha a kmarai nyomás eléri és meghaladja a főartériák vérnyomását, akkor a zsebes billentyűk kinyílnak, a kamrákból a vér kiáramlik, így csökken térfogatuk és nyomásuk. A bal kamra által egyszerre kilökött vér mennyisége kb. 70 ml, ezt nevezzük pulzustérfogatnak.

Question 19

5.

Answer 19

A kamrákból kilökődött vér a főartériákban nagy nyomásemelkedést eredményez, ennek hatására bezáródnak a zsebesbillentyűk, második szívhang. A kamrák ernyedése folytatódik, csökken bennük a nyomás.

Question 20

6.

Answer 20

Amikor a kamrai nyomás pitvari alá esik, a vitorlás billentyűk újra megnyílnak.

Question 21

automáciás működés

Answer 21

A szív saját működéséhez maga állítja elő az ingert és továbbítja az ingerületet a munkaizomzat sejtjeihez. Ez a központi szabályozástól bizonyos fokú függetlenséget biztosít. Az idegrendszer és a hormonrendszer hangolja a szívműködés intenzitását a szervezet igényeihez, de magához az izomműködéshez nem szükségesek. (már a gyűrűsférgeknél is jellemző)

Question 22

szinusz csomó

Answer 22

A szív elsődleges ingerképző helye. A jobb pitvarba található a felső üres testvéna beszájadzásánál. Az itt képződött inger ingerületté alakulva átterjed a pitvarok falára (pitvari összehúzódás). A szinusz-csomó saját frekvenciája idegrendzseri szabályozás nélkül 100/perc.

Question 23

Pitvar-kamrai csomó

Answer 23

A szívsövényben található a pitvarok és kamrák határán. A szinusz-csomó hiányában (ha nem működik) önmagában is képes ingerképzésre. Frekvenciája: 45/perc, de egészséges szívműködés esetén ennek nincs lehetősége

Question 24

His-köteg

Answer 24

• a pitvar-kamrai csomóból ered, a két kamra közötti válaszfalban halad a szívcsúcs irányába

Question 25

Tawara-szárak

Answer 25

A His-köteg kettéágazik a két kamrának megfelelően és tovább halad a sövényben a szívcsúcs irányába

Question 26

Purkinje-rostok

Answer 26

A tawara-szárak a szívcsúcsban elágaznak és innen a kamrák falában visszafele haladva a rostok leadják az ingerületet a munkaizomzatnak (kamrai összehúzódás)

Question 27

A szív ingerületvezető rendszerének szerepe

Answer 27

A szinusz-csomó helyzetéből adódóan a pitvarok mindenképp a kamrákba továbbítják a vért. A kamrák esetében az összehúzódás nem történhet a pitvar-kamrai csomó irányából, ezért van szükség az ingerületvezető rendszerre. A szívcsúcstól visszafelé hozza ingerületbe a kamrát, így jó irányba megy a vér.

Question 28

Az idegrendszer befolyása a szívműködésre

Answer 28

Nyugalmi állapotban az idegrendszer gátolja az automáciás működést, mert a 100/perc frekvencia túl intenzív. Ez a legszélesebb körben paraszimpatikus beidegzést végző idegen, a bolygóidegen keresztül zajlik. Ingerületátvivő anyaga az acetilkolin.

Question 29

a paraszimpatikus beidegzés négyféleképpen hat

Answer 29

Csökkenti a:
- frekvenciát: pulzusszám
- az összehúzódások erejét (pulzustérfogat)
- az ingerületvezetés sebességét
- a munkaizomzat ingerelhetőségét

Question 30

a szimpatikus (készeléti) beidegzés hatása

Answer 30

• növeli a frekvenciát
• növeli az összehúzódások erejét (pulzustérfogat)
• növeli az ingerületvezetés sebességét
• növeli a munkaizomzat ingerelhetőségét
  Neurotranszmittere a noradrenalin

Question 31

A hormonrendszer befolyása a szívműködésre

Answer 31

A szívműködésre nézve a szimpatikus rendszerrel szinergista, vagyis azt fokozó szabályozást végez. A ható hormon az adrenalin.

Question 32

nyugalmi állapotban

Answer 32

Az összehangolt szabályozásnak köszönhetően nyugalmi állapotban a pulzustérfogat 70 ml, az átlagos pulzusszám pedig 72/perc. A két érték szorzatával adható meg az úgynevezett keringési perctérfogat (kb.5l)

Question 33

az ember zárt keringési rendszere

Answer 33

Zárt keringési rendszer. Zártsága az artériás és vénás érrendszer közötti hajszálereknek (kapillárisoknak) köszönhető. Az anyagok cseréje ezek falán keresztül történik, így a vér nem lép ki az érrendszerből.

Question 34

Az ember két vérkörös keringési rendszere

Answer 34

A vér frissülése a tüdőben, a test többi részétől függetlenül, a szívvel önállóan kapcsolatban lévő vérkörrel valósul meg. A szív vénás és artériás oldalai teljesen különváltak, a frissült és a használt vér nem keverednek egymással, így az oxigénszállítás és felhasználás sokkal hatékonyabb.

Question 35

a nagy vérkör

Answer 35

A teljes szervezetet, (a szívizomzatot és a tüdőszövetet is) látja el o2 dús vérrel. A bal kamrából indul, ahonnan az artériás vér az aortán keresztül a test nagyobb, majd kisebb artériáiba végül kapillárisokba áramlik. Az anyagok kicserélődése után innen a test kisebb, majd nagyobb vénáiba szedődik össze a használt vér, végül a test fő vénái az alsó és felső üres testvénák szállítják a jobb pitvarba.

Question 36

a kis vérkör

Answer 36

Feladata, hogy a testből visszaszállított vért a tüdőbe továbbítsa gázcserére. A jobb kamrából indul ki, ahonnan a vér a tüdőartérián, majd a nagyobb és kisebb artériákon keresztül a tüdő kapillárisaiba kerül. Itt a légzési gázok parciális különbségei (koncentrációkülönbségei) alapján megtörténik a légzési gázok kicserélődése. A tüdőkapillárisokból a frissült vér kisebb, majd nagyobb tüdővénákon keresztül a szív bal pitvarába érkezik vissza.

Question 37

a zárt, két vérkörös keringés kialakulása

Answer 37

Először a hüllőknél, a krokodilok körében alakult ki. A madarak és emlősök evoluciójában kiemelkedően fontos, hogy többek között ez a tipusú keringési rendszer nagyban hozzájárult az állandó testhőmérséklet kialakulásához. Ennek következményeképpen a környezeti körülményektől sokkal függetlenebbé vált az aktivitás, (hideg égövi elterjedés, éjszakai életmód) mint korábban, másrészt lehetővé vált az utódok testhővel való gondozása. (kotlás/ méhen belüli, zsebbeni fejlődés)