Az emberi szív Flashcards
A vér funkciói
- homeosztázis fenttartása: pH, sav-bázis, elektrolitok, ozmotikus nyomás
- szállító transzport funkció: o2, co2, tápanyagok, hormonok, anyagcseretermékek
- védekezés: immunrendszer, véralvadás
- hőszabályozás
A keringési rendszer felosztása
- szív
- erek különböző típusai
- a vér, mint szövet
A szív elhelyezkedése
A keringési rendszer központja, feladata a vér keringetése. A mellüregben a két tüdő között (gátorüreg), a szegycsont alatt helyezkedik el.
A szív részei
- bal pitvar: tüdővénából ide ömlik az o2 dús, artériás vér
- bal kamra: artériás vér, aortába pumpál
- jobb pitvar: alsó és felső üres testvénákból ide ömlik a vénás vér
- jobb kamra: tüdőartériába továbbít
- szívsövény: bal és jobb szívfél között húzódó hosszanti fal
vitorlás billentyűk
Pitvarok és kamrák határán. A vér egyirányú áramlását biztosítják (ne menjen vissza a pitvarokba). A szívbelhártya kettőzetei. Ínhúrokon keresztül vannak kapcsolatban a szív munkaizomzatából kiegyénülő szemölcsizmokkal. Az ínhúrok megtartják a billentyűlemezt és nem tud visszacsapódni.
zsebes billentyűk
Félhold alakúak. A tüdőartéria és az aorta kezdeti szakaszán, az érbelhártya kettőzetei. A kamrák elernyedésekor megakadályozzák a vér visszaáramlását az artériákból a szívbe.
A szív szöveti rétegei
- szívburok fali lemeze
- szívburoküreg
- szíburok zsigeri lemeze
- szívizom
- szívbelhártya
szívburok
- Feladata a szív védelme és mellüregben való rögzítése.
- Kétrétegű képlet: külső fali lemeze zsákként veszi körül a szívet és a két réteg között savós folyadék található
szívizomszövet
A szívfal középső rétege, mely a munkát végzi.
szívbelhártya
Az ereket bélelő érbelhártyával azonos felépítésű. Vékony a vér anyagai számára nem átjárható szövet, így a vér az általa pumpált vérből közvetlenül nem jut tápanyaghoz.
A szív koszorúér hálózata
Feladata, hogy a szív saját szöveteit ellássa vérrel. A fő koszorúartériával indul az aorta tövéből, majd először a szívburo alatt, később a szívfalban tovább ágazik artériákra, a kapillárisokban áramló vér összeszedődik koszorúvénákba majd a test többi részéből visszaérkező vérhez hasonlóan a jobb pitvarba ürül. A koszorúerek funkcionális végartériák, ami azt jelenti, hogy adott ér egy adott szívterület ellátásáért felelős, egymást nem helyettesítik. Ebből adódóan, ha egy szívartéria trombózis következtében elzáródik, az általa korábban ellátott terület nem jut többé friss vérhez, elhal, ez az infarktus.
A szív működése
A szívizomzat ritmikus összehúzódásában és elernyedésében nyilvánul meg, melynek hatására a vér benne és a teljes érhálózatban kering. A működését jelentő részfolyamatok egymásutániságát szívciklusnak nevezzük.
0,8 s.
Diasztólé
A szívizomzat elernyedt állapota.
Szisztolé
A szívizomzat összehúzódott állapota.
1.
A zsebes billentyűk zártak, a vitorlás billentyűk nyitva vannak, a teljes szívizomzat elernyed. Ekkor a vér a nagyvénákból a szívbe áramlik, a pitvarokból a kamrákba, de a kamrai nyomás még nem nő (hiszen a kamrák izomzata elernyedt állapotban van).
2.
A két pitvar egyidejűleg összehúzódik, belőlük további vér érkezik a kamrákba. A kamrákban a nyomás még mindig nem emelkedik számottevően.
3.
A két kamra összehúzódik, a vér mozgásirányának megváltozása miatt a vitorlás billentyűk bezáródnak. A zsebesek viszont még nem nyílnak ki, ezért a kamrai nyomás nagymértékben megemlekedik. A vitorlás billentyűk becsapódása adja az első szívhangot. (A két kamra összehúzódása nem tökéletesen egyszerre indul.)
4.
Ha a kmarai nyomás eléri és meghaladja a főartériák vérnyomását, akkor a zsebes billentyűk kinyílnak, a kamrákból a vér kiáramlik, így csökken térfogatuk és nyomásuk. A bal kamra által egyszerre kilökött vér mennyisége kb. 70 ml, ezt nevezzük pulzustérfogatnak.
5.
A kamrákból kilökődött vér a főartériákban nagy nyomásemelkedést eredményez, ennek hatására bezáródnak a zsebesbillentyűk, második szívhang. A kamrák ernyedése folytatódik, csökken bennük a nyomás.
6.
Amikor a kamrai nyomás pitvari alá esik, a vitorlás billentyűk újra megnyílnak.
automáciás működés
A szív saját működéséhez maga állítja elő az ingert és továbbítja az ingerületet a munkaizomzat sejtjeihez. Ez a központi szabályozástól bizonyos fokú függetlenséget biztosít. Az idegrendszer és a hormonrendszer hangolja a szívműködés intenzitását a szervezet igényeihez, de magához az izomműködéshez nem szükségesek. (már a gyűrűsférgeknél is jellemző)
szinusz csomó
A szív elsődleges ingerképző helye. A jobb pitvarba található a felső üres testvéna beszájadzásánál. Az itt képződött inger ingerületté alakulva átterjed a pitvarok falára (pitvari összehúzódás). A szinusz-csomó saját frekvenciája idegrendzseri szabályozás nélkül 100/perc.
Pitvar-kamrai csomó
A szívsövényben található a pitvarok és kamrák határán. A szinusz-csomó hiányában (ha nem működik) önmagában is képes ingerképzésre. Frekvenciája: 45/perc, de egészséges szívműködés esetén ennek nincs lehetősége
His-köteg
- a pitvar-kamrai csomóból ered, a két kamra közötti válaszfalban halad a szívcsúcs irányába
