A napfény és a földi élet Flashcards
fény (napsugárzás)
abiotikus környezeti tényező
mi a napsugárzás
A napsugárzás a napból érkező elektromágneses sugárzás. Hullámhossz szerint több
tartományát különítjük el.
a napsugárzás típusai
- Ultraibolya (UV): Az UV sugarak nagy energiájúak, roncsoló hatásúak, a légkör felső
rétegei (ózon) kiszűrik (nagy mennyiségben) őket. Az összes sugárzás kb. 5 %-át teszik
ki. - Fény: A látható fény további tartományokra osztható. Ibolya, kék, zöld, sárga, narancs,
és vörös. Az összes sugárzás kb. 50 %-a. - Infravörös (IR, hősugarak): Az összes sugárzás kb. 45 %-a. Az infravörös sugarakat a
felhőzet veri vissza.
közvetlen fény
Minden hullámhossz megtalálható benne (derült időben).
közvetett fény
A levegő részecskéin a fény szóródik (pl. felhőzeten). A rövid
hullámhosszúságú kék fény szóródik, így több a vörös tartomány, ami a fotoszintézis
számára kedvezőbb. Kevésbé melegít.
Fényviszonyok jellemzése
- közvetlen és szórt fény aránya
- megvilágítás erőssége
- és időtartama
Fényviszonyokat befolyásolja:
- Domborzat: Az északi féltekén a déli oldalon több a napsütés.
- Szélességi körök: Az egyenlítőtől a pólusok felé haladva egyre több a szórt fény.
Változik a nappalok és az éjszakák hossza. - Tengerszint feletti magasság: Felfelé csökken a levegő sűrűsége, így nő a közvetlen
fény + az UV aránya. - Növényzet: Sivatagokban nincs növényzet, így ott több a közvetlen fény.
Fényigény szempontjából a növények csoportosítása
- Fény és árnyéktűrő növények
- Árnyéktűrő és kedvelő növények
- Fénykedvelő növények
a fény befolyásolja
- Csírázást (sötétben és fényben csírázás)
- Virágzást (rövid és hosszúnappalos növények)
- A megnyúlást (auxin)
Fényigény szempontjából az állatok csoportosítása
- nappali
- éjjeli állatok
hőmérséklet
Egy adott terület hőmérsékleti viszonyait befolyásolja a napsugárzás, a légkör és a domborzati
viszonyok. A napsugárzás közvetlenül csak kis mértékben melegíti fel a levegőt, a sugárzás a
légkörön áthatolva a felszínben nyelődik el, aminek köszönhetően az felmelegszik, és
infravörös sugarakat bocsát ki. A felmelegedett földfelszín az energiát a felette elhelyezkedő
légrétegeknek átadhatja közvetlen hőátadással vagy kisugárzással (IR).
hőátadásos cirkuláció
hőátadás következtében a felmelegedő levegő sűrűsége csökken,
felszáll, helyére nehezebb, hideg levegő kerül. Ez a jelenség a konvekció.
Infravörös kisugárzás:
A légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú fényt átengedi, ami
a földfelszínben elnyelődik. A földfelszín által kibocsátott sugárzás hullámhossza hosszabb,
mint az elnyelt sugárzásé, azaz több benne az infravörös tartomány. A kisugárzásból
származó energiát a légkör különféle gázai (széndioxid, vízgőz, metán, stb.) már nem engedik
át, elnyelik és visszasugározzák a földfelszín felé, aminek következtében egy hőcsapda jön
létre. Ez a jelenség az ÜVEGHÁZHATÁS.
az üvegházhatás jelensége
Az üvegházhatás jelensége a földi élet szempontjából kiemelt fontosságú, hiszen ennek hiányában az élővilág számára megfelelően magas hőmérséklet sem alakulhatott volna ki. Az ipari forradalom óta viszont az üvegházhatású gázok mennyisége az emberi tevékenységek
miatt növekszik a légkörben, aminek következtében nő az átlaghőmérséklet. Ez a hatás a GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS.
a klímaváltozás hatásai
- óceánok vízszintemelkedése,
- grönlandi jégtakaró eltűnése,
- óceánok, tengerek sótartalom változása, ami
átalakítja az áramlásokat.
hőmérséklet hatása az élőlényekre
A fajok elterjedését a Földön a hőigényük alapvetően meghatározza. A növények a
párologtatás (transpiráció) útján szabályozzák a hőmérsékletüket. Az állatok hőszabályozási
mechanizmusaik alapján két csoportba sorolhatók. A változó testhőmérsékletűek fejletlen
hőszabályozásra képesek. Nem tudják testhőmérsékletüket függetleníteni a környezetüktől. Ez
hatással van az elterjedésükre. Az állandó testhőmérsékletű állatok (madarak, emlősök) fejlett
hőszabályozással rendelkeznek, testük hőmérsékletét függetleníteni tudják a környezettől. Ez
nagyobb evolúciós potenciált jelent, ezért az egész földön elterjedtek.
Allen-szabály
A hidegebb területek élőlényeinek függelékei kisebbek, mint a melegebb
területen élő rokonaiké (a sivatagi róka füle nagyobb, mint a sarki rókáé).
Bergmann-szabály
A hidegebb területen élő fajok mérete nagyobb, és így fajlagos felületük
kisebb a melegebb területen élő rokon fajokénál (a sarki pingvinek nagyobbak, mint az egyenlítőiek).
napenergia
a Napból érkező sugárzás energiája. Hasznosítása lehet passzív vagy aktív.
Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok biztosítják a megfelelő hőháztartást.
aktív energiatermelés napenergiából
- a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti
berendezésekkel, napkollektorokkal történik. Ezek a hőenergiát átadják valamilyen
hőhordozó közegnek. - fotovoltaikus módszer: napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos
energiává alakítjuk.
