Ökológiai fogalmak és összefüggések Flashcards
a gombák
gyakorlatilag mindenhol megtalálhatók, az erdőkben, a réteken, vizes élőhelyeken,
a városokban, a lakásunkban, sőt, a saját testünkben is. Az élővilág külön országát
(birodalmát) alkotják, mert se nem növények, se nem állatok. A gombák olyan felszívó
táplálékfelvételt folytató heterotróf élőlények, amelyek emésztő enzimeket juttatnak ki a
környezetükbe, ezért az elhalt szerves anyagok legfontosabb lebontó szervezetei.
gombék növényi tulajdonságaik
Merev, kitines (nitrogén tartalmú poliszacharid) sejtfaluk van. Spórával szaporodnak. Gyakorlatilag korlátlan növekedésűek, ha a környezeti
feltételek adottak. Többségük helyhez kötött.
a gombák állati tulajdonságaik
Bizonyos szempontból a gombák sokkal közelebb állnak az állatokhoz, lévén heterotrófok, vagyis szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. Tartalék tápanyaguk glikogén, ami állati tulajdonság. Néhány faj amőboid mozgásra képes.
a gombák két fő típusa
- egysejtű gombák
- többsejtű gombák
Egysejtű gomba
élesztőgombák pl: pékélesztő (Sacharomyces).
Többsejtű gomba
kalapos gombák (bazídiumos gombák) és a fejlettebb tömlősgombák pl: csiperke és szarvasgomba.
Egysejtű szerveződés
Egysejtű szerveződéssel találkozhatunk a valódi gombák számos
csoportjában, ezek közül legismertebbek az élesztők. A kifejezés gyűjtőfogalomként a
sarjadzással osztódó (vegetatív szaporodásnak tekinthető) gombákra értendő. Általában az
élesztőket, mint egysejtű szerveződésű formákat, a gombafonalas (hifális) szerveződés előtt
szokás tárgyalni, azonban fontos tudni, hogy a hifális szerveződést tekintjük ősibbnek, az
élesztő formák ebből származtak, alakultak ki.
Gombafonalas, hifális szerveződés
A gombákra jellemző hifális szerveződés egyedinek tekinthető az élővilágban. A hifa leginkább egy csőhöz hasonlítható. A hifák lehetnek rendszeresen kialakuló harántfalakkal tagoltak, ilyen hifák jellemzik a fonalas szerveződésű tömlős- és bazídiumos gombákat.
micélium, álszövetek
A gombák szerveződésének
fontos formája a micélium, amely hifák tömörödéséből,összerendeződéséből alakul ki. Ezt álszövetes
szerveződésnek tekintjük. Ennek nagyon sok fajtája, szintje, formája lehetséges, a létrehozott képletek összetettségétől, a hifák rendeződésétől függően. Egy jellegzetes ilyen képlet az úgynevezett rhizomorfa, mely esetében a hifák kötélszerűen összerendeződnek. A
rhizomorfák segítik a rendelkezésre álló tápanyagok kihasználását. A micélium képezte álszövetek alkotják a termőtesteket. A spórák a termőtesteken, vagy azok felszínén jönnek létre. A termőtestek fő funkciója a spóraképzés biztosítása, védelme, és a spórák terjedésének
elősegítése.
a gombák ökológiai jelentősége
- Mikorrhiza
- Zuzmók
- a gombák jelentősége az élővilág számára
- növénykórokozó gombák
Mikorrhiza
A növények gyökerei és a gombák (gombafonalak) közötti kölcsönösen
előnyös együttélés (szimbiózis). A gomba vizet és az abban oldott tápanyagok
felvételét biztosítja a növények számára, mert a gombafonalak sokkal kisebbek és
eredményesebben tudják a tápanyagokat felvenni. A növény szerves táplálékkal,
szénhidrátokkal látja el a gombát. Ezen túl kimutatták, hogy adott területen élő
növények egyedi között a micéliumhálózat a tápanyagok egymás közötti
megosztására, valamint kommunikációra is alkalmas. A növényegyedek fertőzések
esetén ezen keresztül értesítik egymást a veszélyről, így a további egyedek kevésbé
válnak fogékonnyá az adott fertőzésre.
zuzmók
A zuzmó egy gomba és egy zöldalga vagy kékbaktérium speciális
szerkezetű stabil telepet (zuzmótelep) eredményező önfenntartó együttélése. A
zuzmótelepek megjelenése alapján három fő típust különíthetünk el, ezek általános
formáját nevük is jól jellemzi: kéregzuzmó, leveles zuzmó és szakállzuzmó. A
zuzmótelep felépítése akár több rétegű is lehet. Az alsó és felső tömött kérget a gomba
képezi, a középső rétegben egyrészt egy lazább gombafonalszövedék és egy algát
vagy kékbaktériumot is rejtő réteg található. Jelentőségük: Zuzmósavat termelnek
(talajképzés), táplálék, élelem (rénszarvas), indikátorok (kén-dioxid).
a gombák jelentősége az élővilág számára
A gombák nélkülözhetetlenek az
élővilág számára. A természet körforgásának fontos tagjai. Egy részük a bomlasztás
folyamatában vesz részt. Az elhalt élőlények maradványainak lebontását végzik. A
kész, szerves tápanyagból szervetlen anyagokat hoznak létre, melyek a zöld növények számára szolgálnak táplálékul.
növénykórokozó gombák
A fertőzés egyik alapvető kérdése a kórokozó bejutása a
gazdaszervezetbe. Fontos lépés a kórokozó szaporítóképletének megtapadása, majd
csírázása a gazda felületén. Különbségek lehetnek abban, hogy milyen módon jut be
egy gomba a gazdába. Például a szőlőperonoszpóra (Moszatgomba) a növény
felszínén növekszik, addig, amíg el nem ér egy gázcserenyíláshoz, ahol is a zárósejtre
való feljutás hatására lefelé fordul a növekedés iránya, és a gázcserenyíláson keresztül
kolonizálja a növényt.
a gombák jelentősége az ember számára
- A kalapos gombák közül számos faj ehető: csiperke, laskagomba
- Antibiotikum termelés: Penicillium (Ecsetpenész) fajok antibiotikumokat
termelnek (penicillin), amik bakteriális fertőzés ellen hatnak. Felfedezése:
Fleming, 1928 - Fermentációs eljárások az iparban: sör, bor, kenyér sajt, szalámigyártás.
- Gombás fertőzések: bőr, haj, köröm gyulladása, amik átterjedhetnek más
szervekre. - Gombamérgek, toxinok: nagyon súlyos mérgezéseket okozhatnak (máj, vese
azonnali érintettsége). Nem megfelelően tárolt gabona, mogyoró, napraforgómag,
takarmány okozza a gombafaj megtelepedését. Konkrét példa az anyarozs vagy
varjúköröm (Claviceps purpurea) nevű gabonaparazita. Elsősorban alkaloidokat
(gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek) tartalmaz,
amelyek között mérgezőek is vannak. Viszont egyes alkaloidákat érszűkítő,
értágító hatása miatt a gyógyszeripar alapanyagként felhasználja.
