A természetvédelem feladata és lehetőségei Flashcards
A természet értelmezése
A természet az ember tevékenységétől függetlenül kialakult
képződmények, szervezetek, jelenségek, és folyamatok összessége. Két fő részre osztjuk:
élettelen természetre (kőzetek, felszíni formák, víz, levegő stb.), melyre ráépül az élő
természet a maga számtalan fajával, azok fejlődési folyamataival és bonyolult
szerveződéseivel.
A természetvédelem fogalma
A természetvédelem az élőlények, természetes
életközösségek, élőhelyek, a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti
táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom. Olyan
céltudatos, szervezett, intézményesített emberi tevékenység, melynek célja az élő és élettelen
természet értékeinek feltárása, kezelése és megőrzése.
A természetvédelem célja:
A természetvédelem célja a bioszféra,
illetve a bioszféra rendszerei, s a velük kapcsolatban álló élettelen
környezet működőképes állapotban és változatosságukban való
megőrzése. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
szerinti célok: 1. § a. a természeti értékek és területek, tájak,
valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének
általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának
elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet
iránti igényének kielégítése.
természetvédelem vs környezetvédelem
A természetvédelem nem azonos a környezetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység
között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást
kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony. (A környezetvédelem az a társadalmi
tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott
károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.)
természetvédelem mellett szóló érvek (etikai)
Etikai kötelességünk az évmilliók alatt létrejött természeti értékek védelme, nincs
jogunk más élőlénycsoportok létfeltételeit korlátozni a feltétlenül szükségesnél
nagyobb mértékben.
természetvédelem mellett szóló érvek (az emberek egészségének megőrzése)
Az emberek egészségnek megőrzéséhez fontos a természet védelme: kirándulási,
üdülési lehetőségeket biztosít. Pl.: a gyógyfürdők, gyógybarlangok közvetlenül
szolgálják az egészség helyreállítását.
természetvédelem mellett szóló érvek (indikátor)
A természetvédelemnek jelző (indikátor) szerepe is van: olcsóbban, megbízhatóbban
mutatja a környezet állapotát, egy moha, zuzmó, madár, halfaj, mint a bonyolult
műszerek. A természeti állapot romlása figyelmeztet a környezeti veszélyekre.
természetvédelem mellet szóló érvek (gazdasági előnyök)
Gazdasági előnyöket is nyújt közép és hosszú távon: A természeti értékek (megfelelő
állapotban) jelentős idegenforgalmi bevételhez juttatják az egyes országokat.
természetvédelem mellett szóló érvek (génbank)
Génbank elv (az élővilág sokféleségének megőrzése): Hosszú távon fontos, hogy a
természetvédelem megóvja az egyes fajokat, mert azok a jövőben élelmiszer, ipari
nyersanyag, gyógyszerforrásként szolgálhatnak. A növénynemesítés elképzelhetetlen
vadon élő fajok nélkül.
természetvédelem mellett szóló érvek (kutatás)
Eredeti formában megőrzött védett területek nélkülözhetetlenek a biológiai kutatás
számára. Kulturális, oktatási szempontból is lényeges szerepük van a védett
területeknek (Erdei iskolák).
káros emberi hatások a környezetre
Az ember rendkívül nagy hatást gyakorol a
természetre. Fejlett agyának és gyors, hatékony tanulási képességének köszönhetően
már az ősidőktől kezdve változtatta és változtatja környezetét.
káros emberi hatások a környezetre (vadászat)
A gyűjtögető életmódot idővel felváltotta a vadászat, ami nem csak élelmet biztosított,
de ruházkodási lehetőségeket is teremtett. A nagytestű állatok, mint a mamutok
vadászata kifizetődőbb volt, és olyan hatékonyan művelték, hogy egyes tudósok
szerint ez hozzájárult az említett állatfajok kihalásához. Az ilyen hatalmas
növényevők kiesése a táplálékláncból magával vonzza sok növény és állatfaj eltűnését.
(Így biztosan állítható, hogy az ember már az ősidőkben is jelentős változásokat volt képes előidézni a
természetes ökoszisztémákban.)
káros emberi hatások a környezetre (monokultúrális növénytermesztés állattenyésztés)
Az ókori civilizációk létrejötte szorosan összefügg a növénytermesztéssel és az
állattenyésztéssel. Miközben mezőket, kerteket, legelőket alakítottak ki, elfoglalták a
természetes területeket és mesterséges (=ember alkotta) ökoszisztémákat hoztak létre. Az ilyen ökoszisztémákat a modern mezőgazdaságban szinte egyetlen fajta
kizárólagossága jellemzi. Ez a monokultúrás növénytermesztés, állattenyésztés.
káros emberi hatások a környezetre (trágyázás)
A mesterséges ökoszisztémák talaja gyorsan kimerül, ezért elengedhetetlen a
folyamatos tápanyag-utánpótlás, azaz a trágyázás. A műtrágyázás nagy veszélyt jelent
a természetre.
káros emberi hatások (kártevők elszaporodása, erdők felégetése)
Bizonyos növényekkel táplálkozó egyes rovarok vagy gombák esetleg baktériumok
számára kimeríthetetlen táplálékforrásként szolgálnak az egyazon növényfaj nagy
területei és megállíthatatlanul elszaporodnak. Így hát az ember maga nagyban
hozzájárul a mezőgazdasági növények „kártevőinek” elszaporodásához. A
folyamatos trágyázás, és kártevők elleni küzdelem gyakran nagyobb erőfeszítéseket igényel, mint egy új terület megművelhetővé tétele. Ezzel magyarázhatók a múltbéli
hatalmas erdőirtások, amelyek sokszor felégetéssel történtek, így további károkat
okozva a területen élő állatvilágnak, és a levegő minőségét is rontva.
