Az élővilág szerveződési szintjei

Question 1

az élővilág szerveződési szintjei

Answer 1

Az élővilág egyed alatti (szubindividuális), egyedi (individuális) és egyed feletti (szupraindividuális) szerveződési szintekre osztható.

Question 2

egyed alatti szerveződési szintek

Answer 2

• sejt
• szövet
• szerv
• szervrendszer

Question 3

sejt

Answer 3

az élővilág legkisebb alaki és működési egysége. Önálló anyagcserére és
szaporodásra képes, a darwini evolúciónak potenciálisan alapját képező (változékony
örökítőanyaga van), magas fokon szervezett anyagi rendszer. A környezetétől
elhatárolódik, de nyílt rendszer, hiszen azzal folyamatos anyag- és
energiakicserélődésben áll. Két típusa a prokarióta és az eukarióta sejt:

Question 4

prokarióta sejt

Answer 4

egyszerű, belső membránrendszerrel, így sejtmaggal sem rendelkező
sejtek. Mindig egysejtűek. Membránhoz kötött folyamataik a sejtmembránon zajlanak.
Körkörös, kettős szálú DNS
molekula az örökítő anyaguk.
Méretük 0,1 – 0,5 μm közötti.
Prokarióta szervezetek a
baktériumok és az archaeák
(ősbaktériumok), bár
evolúciós értelemben utóbbiak
az eukariótákhoz állnak
közelebb.

Question 5

eukarióta sejtek

Answer 5

belső, membrán jellegű sejtalkotókkal, és így valódi sejtmaggal rendelkező sejtek. Az eukarióta sejtek lehetnek önálló egyedek (= egysejtűek), vagy összetettebb szervezetek részei (többsejtűek). Membránhoz kötött folyamataik specializált membrán sejtalkotókon zajlanak. DNS-ük lineáris (egyenes szálú = nem
körkörös), lényegesen több mint a prokariótáké, és a sejtmagon belül,
kromatinállomány formájában van jelen. Az eukarióta sejtek mérete 10 – 100 μm
közötti.

Question 6

Szövet:

Answer 6

többnyire közös eredetű, hasonló felépítésű, közös feladat végrehajtására
szerveződött sejtek csoportja. Nem minden többsejtű élőlény éri el a szervezettség valódi
szövetes szintjét. Ez az állatvilágban a csalánozók csoportjától, a növényvilágban pedig a
harasztoktól felfelé jellemző. Többsejtű, de nem szövetes élőlények eszerint a különböző
telepes, sejttársulásos, fonalas szerveződésű fajok, mint a növények között az algák,
mohák, az állatvilágban a szivacsok, vagy a gombák.
Szövetek pl.: állatok – elhatárolás – hámszövetek; növények – anyagszállítás –
háncsszövet.

Question 7

szerv

Answer 7

akár különböző szövetekből, azonos feladat elvégzésére kialakult egységek. Pl:
állatok – testfolyadék keringetése – szív; növények – tápanyagok és víz felvétele –
gyökér.

Question 8

szervrendszer

Answer 8

azonos életműködést szolgáló szervek csoportja. Pl.: emésztőrendszer –
nyelv + nyelőcső + belek + mirigyek.

Question 9

szervezet=egyed

Answer 9

szervrendszerek összessége, melyek egy önálló élőlény egyed lét- és fajfenntartó funkcióiért felelősek. Bizonyos működései, viselkedése csak saját szintjén jellemezhető (pl.: egy szövet nem végez ivadékgondozást). Ha egysejtű élőlényről beszélünk
akkor maga a sejt a szervezet.

Question 10

egyed feletti, szupraindividuális szerveződési szint

Answer 10

biológiai rendszer, amit
több különálló egyed együttesen alkot. Különböző hierarchikus szintjei vannak, ezek
viselkedése különbözik egymástól és az egyedétől is (pl.: egy egyed nem folytat térbeli
szétterjedést). Az ökológia az élőlényközösségek (egyed feletti szerveződési szintek) és
környezetük kapcsolatával, egymásra gyakorolt hatásaikkal foglalkozó tudományterület.

Question 11

POPULÁCIÓ:

Answer 11

azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei,
eszerint egy időben, azonos elterjedési területen élő, egymással potenciálisan szaporodni képes, egy fajhoz tartozó egyedek csoportjai. Az egyed feletti szerveződési szintek elemi
egysége. A populációkra ható környezeti tényezők lehetnek abiotikusak (élettelenek, pl.: víz
átlagos hőmérséklete) és biotikusak (élők). Biotikus környezeti tényezőknek az adott
populációval azonos területen élő, rá valamilyen módon ható, egyéb fajokhoz tartozó populációkat tekintjük.

Question 12

populációk jellemzői

Answer 12

• egyedszám
• denzitás
• koreloszlás
• térbeli eloszlás

Question 13

egyedszám

Answer 13

a születések és bevándorlások száma közvetlenül
növeli, míg a halálozások és kivándorlások száma csökkenti az egyedszámot. A
természetben általában nem pontos, hanem becsült érték.
N = B (birth) + I (immigration) – D (death) – E (emigration)
Összehasonlításra nem jó, mert nem mindegy, hogy a populáció adott egyedszámmal
mekkora elterjedési területen van jelen.

Question 14

denzitás

Answer 14

(sűrűség): egyedszám terület- vagy
térfogategységre vonatkoztatva (N / m2
).

Question 15

koreloszlás

Answer 15

a populáció különböző
korcsoportokhoz tartozó egyedeinek egymáshoz viszonyított aránya. Korfával jellemezhető: stabil /öregedő / fiatalodó populációk. Befolyásolja a
populáció szaporodóképességét.

Question 16

térbeli eloszlás

Answer 16

a populációt alkotó egyedek térbeli
elrendeződése a populáció élőhelyén, elterjedési területén. Lehet egyenletes (pl.: territóriumtartó fajoknál – sok
énekesmadár), egyenlőtlen, csoportosuló (felhalmozódó), szigetszerű (pl.: vegetatívan szaporodó növények, parti
fecskék).

Question 17

TÁRSULÁS (biocönózis)

Answer 17

időben és térben együtt élő, különböző fajokhoz tartozó
populációk összessége. Növény- és állatpopulációkat is tartalmaz, de ezek külön is értelmezhetőek (fitocön. / zoocön.).
Törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű, faji összetételű és meghatározott környezeti igényű populációcsoport.
A társulásban a populációk egymás ökológiai környezetéhez taroznak.

Question 18

Társulások jellemzői

Answer 18

• fajgazdagság
• diverzitás
• fajállandóság

Question 19

fajgazdagság

Answer 19

a részt vevő fajok (populációinak) száma. Sivatagok → trópusi
esőerdők.

Question 20

Diverzitás (sokféleség)

Answer 20

A fajok száma, és egymáshoz viszonyított aránya a társulásban (N alapján). Természetes társulásoknál ez viszonylag állandó. Beavatkozáshatására a diverzitás általában csökken. = DEGRADÁCIÓ

Question 21

fajállandóság

Answer 21

A társulásokat általában az uralkodó fajaikról nevezik el. Állandó faj: adott társulás különböző állományaiban mindig előfordul.
Karakterfaj: adott társulásban állandó, más társulásokban viszont ritkán fordul elő.

Question 22

Társulások térszerkezete

Answer 22

• Mintázat: vízszintes szerkezet. Az abiotikus tényezőkért való versengés (a
  tápanyageloszlás) alakítja ki, és a növények vegetatív szaporodása.
• Szintezettség: függőleges szerkezet. Az abiotikus tényezőkért való versengés alakítja
  ki (fényért való küzdelem), és a növények magasságkülönbségei.

Question 23

BIOM:

Answer 23

egy-egy éghajlati övezet hasonló megjelenésű társulásai (pl.: tajga, szavanna
stb.). A különböző földrajzi régióktól függően lehetnek különböző fajösszetételűek a
társulásaik, de megjelenésükben, a rendszerek működésének sajátosságaiban
megegyeznek.

Question 24

bioszféra

Answer 24

a Föld teljes élővilágát és kapcsolatait magában foglaló globális ökológiai
rendszer.

Question 25

Gaia - elmélet

Answer 25

(J. E. Lovelock & L. Margulis ): a bioszféra egyetlen nagyon magas
szinten szervezett élő rendszer, melynek minden eleme minden mással összefügg. Ez a
komplex lény Gaia, „aki” igyekszik a legkedvezőbb feltételeket fenntartani a bolygón az élet számára. GLOBÁLIS PROBLÉMÁINK alapja az ipari forradalom időszakát követő emberi
túlnépesedés. A folyamatos népességnövekedés folyamatosan növő fogyasztási igényt és ezzel folyamatosan erősödő termelési igényt eredményez. Ez magával hozza a fogyasztói
(„jóléti”) társadalmi berendezkedést, ami pedig tovább fokozza a népességnövekedést.

Question 26

a globális túlnépesedés hatásai

Answer 26

• az élelmiszertermelés fokozott növekedése: állatok számának növekedése
• növényzet felélése, taposás → tömődött talaj → növényzet kipusztulása
• a talaj vízkapacitásának csökkenése → csapadékvíz elfolyik → talajvíz szintje
  csökken → a növényzet nem újul meg → a talaj erodálódik
• végül elsivatagosodik

Question 27

Ökológiai lábnyom

Answer 27

Az a föld- és vízterület, amelyre az emberiség életszínvonalának
fenntartásához és megtermelt hulladékainak kezeléséhez szüksége van. A lábnyom
kiszámításánál keletkezett adatok megmutatják, hogy egy ember vagy embercsoport
szükségleteinek kielégítéséhez a bolygónk mekkora részét használja fel (hektárban).
Magyarország területéből fejenként 3 hektár „jut” a lakosságnak, tehát ilyen technológiai
szint, fogyasztási szokások és életmód mellett a jelenlegi terület másfélszeresére lenne
szükségünk az ökolábnyomunk alapján. A megoldás a fogyasztás csökkentése, helyi
termékek választása, energia- és víztakarékosság lenne társadalmi szinten.