Az élővilág szerveződési szintjei Flashcards
az élővilág szerveződési szintjei
Az élővilág egyed alatti (szubindividuális), egyedi (individuális) és egyed feletti (szupraindividuális) szerveződési szintekre osztható.
egyed alatti szerveződési szintek
- sejt
- szövet
- szerv
- szervrendszer
sejt
az élővilág legkisebb alaki és működési egysége. Önálló anyagcserére és
szaporodásra képes, a darwini evolúciónak potenciálisan alapját képező (változékony
örökítőanyaga van), magas fokon szervezett anyagi rendszer. A környezetétől
elhatárolódik, de nyílt rendszer, hiszen azzal folyamatos anyag- és
energiakicserélődésben áll. Két típusa a prokarióta és az eukarióta sejt:
prokarióta sejt
egyszerű, belső membránrendszerrel, így sejtmaggal sem rendelkező
sejtek. Mindig egysejtűek. Membránhoz kötött folyamataik a sejtmembránon zajlanak.
Körkörös, kettős szálú DNS
molekula az örökítő anyaguk.
Méretük 0,1 – 0,5 μm közötti.
Prokarióta szervezetek a
baktériumok és az archaeák
(ősbaktériumok), bár
evolúciós értelemben utóbbiak
az eukariótákhoz állnak
közelebb.
eukarióta sejtek
belső, membrán jellegű sejtalkotókkal, és így valódi sejtmaggal rendelkező sejtek. Az eukarióta sejtek lehetnek önálló egyedek (= egysejtűek), vagy összetettebb szervezetek részei (többsejtűek). Membránhoz kötött folyamataik specializált membrán sejtalkotókon zajlanak. DNS-ük lineáris (egyenes szálú = nem
körkörös), lényegesen több mint a prokariótáké, és a sejtmagon belül,
kromatinállomány formájában van jelen. Az eukarióta sejtek mérete 10 – 100 μm
közötti.
Szövet:
többnyire közös eredetű, hasonló felépítésű, közös feladat végrehajtására
szerveződött sejtek csoportja. Nem minden többsejtű élőlény éri el a szervezettség valódi
szövetes szintjét. Ez az állatvilágban a csalánozók csoportjától, a növényvilágban pedig a
harasztoktól felfelé jellemző. Többsejtű, de nem szövetes élőlények eszerint a különböző
telepes, sejttársulásos, fonalas szerveződésű fajok, mint a növények között az algák,
mohák, az állatvilágban a szivacsok, vagy a gombák.
Szövetek pl.: állatok – elhatárolás – hámszövetek; növények – anyagszállítás –
háncsszövet.
szerv
akár különböző szövetekből, azonos feladat elvégzésére kialakult egységek. Pl:
állatok – testfolyadék keringetése – szív; növények – tápanyagok és víz felvétele –
gyökér.
szervrendszer
azonos életműködést szolgáló szervek csoportja. Pl.: emésztőrendszer –
nyelv + nyelőcső + belek + mirigyek.
szervezet=egyed
szervrendszerek összessége, melyek egy önálló élőlény egyed lét- és fajfenntartó funkcióiért felelősek. Bizonyos működései, viselkedése csak saját szintjén jellemezhető (pl.: egy szövet nem végez ivadékgondozást). Ha egysejtű élőlényről beszélünk
akkor maga a sejt a szervezet.
egyed feletti, szupraindividuális szerveződési szint
biológiai rendszer, amit
több különálló egyed együttesen alkot. Különböző hierarchikus szintjei vannak, ezek
viselkedése különbözik egymástól és az egyedétől is (pl.: egy egyed nem folytat térbeli
szétterjedést). Az ökológia az élőlényközösségek (egyed feletti szerveződési szintek) és
környezetük kapcsolatával, egymásra gyakorolt hatásaikkal foglalkozó tudományterület.
POPULÁCIÓ:
azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei,
eszerint egy időben, azonos elterjedési területen élő, egymással potenciálisan szaporodni képes, egy fajhoz tartozó egyedek csoportjai. Az egyed feletti szerveződési szintek elemi
egysége. A populációkra ható környezeti tényezők lehetnek abiotikusak (élettelenek, pl.: víz
átlagos hőmérséklete) és biotikusak (élők). Biotikus környezeti tényezőknek az adott
populációval azonos területen élő, rá valamilyen módon ható, egyéb fajokhoz tartozó populációkat tekintjük.
populációk jellemzői
- egyedszám
- denzitás
- koreloszlás
- térbeli eloszlás
egyedszám
a születések és bevándorlások száma közvetlenül
növeli, míg a halálozások és kivándorlások száma csökkenti az egyedszámot. A
természetben általában nem pontos, hanem becsült érték.
N = B (birth) + I (immigration) – D (death) – E (emigration)
Összehasonlításra nem jó, mert nem mindegy, hogy a populáció adott egyedszámmal
mekkora elterjedési területen van jelen.
denzitás
(sűrűség): egyedszám terület- vagy
térfogategységre vonatkoztatva (N / m2
).
koreloszlás
a populáció különböző
korcsoportokhoz tartozó egyedeinek egymáshoz viszonyított aránya. Korfával jellemezhető: stabil /öregedő / fiatalodó populációk. Befolyásolja a
populáció szaporodóképességét.
térbeli eloszlás
a populációt alkotó egyedek térbeli
elrendeződése a populáció élőhelyén, elterjedési területén. Lehet egyenletes (pl.: territóriumtartó fajoknál – sok
énekesmadár), egyenlőtlen, csoportosuló (felhalmozódó), szigetszerű (pl.: vegetatívan szaporodó növények, parti
fecskék).
TÁRSULÁS (biocönózis)
időben és térben együtt élő, különböző fajokhoz tartozó
populációk összessége. Növény- és állatpopulációkat is tartalmaz, de ezek külön is értelmezhetőek (fitocön. / zoocön.).
Törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű, faji összetételű és meghatározott környezeti igényű populációcsoport.
A társulásban a populációk egymás ökológiai környezetéhez taroznak.
Társulások jellemzői
- fajgazdagság
- diverzitás
- fajállandóság
fajgazdagság
a részt vevő fajok (populációinak) száma. Sivatagok → trópusi
esőerdők.
Diverzitás (sokféleség)
A fajok száma, és egymáshoz viszonyított aránya a társulásban (N alapján). Természetes társulásoknál ez viszonylag állandó. Beavatkozáshatására a diverzitás általában csökken. = DEGRADÁCIÓ
fajállandóság
A társulásokat általában az uralkodó fajaikról nevezik el. Állandó faj: adott társulás különböző állományaiban mindig előfordul.
Karakterfaj: adott társulásban állandó, más társulásokban viszont ritkán fordul elő.
Társulások térszerkezete
- Mintázat: vízszintes szerkezet. Az abiotikus tényezőkért való versengés (a
tápanyageloszlás) alakítja ki, és a növények vegetatív szaporodása. - Szintezettség: függőleges szerkezet. Az abiotikus tényezőkért való versengés alakítja
ki (fényért való küzdelem), és a növények magasságkülönbségei.
BIOM:
egy-egy éghajlati övezet hasonló megjelenésű társulásai (pl.: tajga, szavanna
stb.). A különböző földrajzi régióktól függően lehetnek különböző fajösszetételűek a
társulásaik, de megjelenésükben, a rendszerek működésének sajátosságaiban
megegyeznek.
bioszféra
a Föld teljes élővilágát és kapcsolatait magában foglaló globális ökológiai
rendszer.
Gaia - elmélet
(J. E. Lovelock & L. Margulis ): a bioszféra egyetlen nagyon magas
szinten szervezett élő rendszer, melynek minden eleme minden mással összefügg. Ez a
komplex lény Gaia, „aki” igyekszik a legkedvezőbb feltételeket fenntartani a bolygón az élet számára. GLOBÁLIS PROBLÉMÁINK alapja az ipari forradalom időszakát követő emberi
túlnépesedés. A folyamatos népességnövekedés folyamatosan növő fogyasztási igényt és ezzel folyamatosan erősödő termelési igényt eredményez. Ez magával hozza a fogyasztói
(„jóléti”) társadalmi berendezkedést, ami pedig tovább fokozza a népességnövekedést.
a globális túlnépesedés hatásai
- az élelmiszertermelés fokozott növekedése: állatok számának növekedése
- növényzet felélése, taposás → tömődött talaj → növényzet kipusztulása
- a talaj vízkapacitásának csökkenése → csapadékvíz elfolyik → talajvíz szintje
csökken → a növényzet nem újul meg → a talaj erodálódik - végül elsivatagosodik
Ökológiai lábnyom
Az a föld- és vízterület, amelyre az emberiség életszínvonalának
fenntartásához és megtermelt hulladékainak kezeléséhez szüksége van. A lábnyom
kiszámításánál keletkezett adatok megmutatják, hogy egy ember vagy embercsoport
szükségleteinek kielégítéséhez a bolygónk mekkora részét használja fel (hektárban).
Magyarország területéből fejenként 3 hektár „jut” a lakosságnak, tehát ilyen technológiai
szint, fogyasztási szokások és életmód mellett a jelenlegi terület másfélszeresére lenne
szükségünk az ökolábnyomunk alapján. A megoldás a fogyasztás csökkentése, helyi
termékek választása, energia- és víztakarékosság lenne társadalmi szinten.
