Káros emberi hatások az ökoszisztémára Flashcards
az ember hatása az ökoszisztémára
Az ember rendkívül nagy hatást gyakorol a természetre. Fejlett agyának és gyors, hatékony tanulási képességének köszönhetően már az ősidőktől kezdve változtatta és változtatja környezetét. A vadászat (orvvadászat) hozzájárul az állatfajok kihalásához, ami megváltoztatja a tápláléklánc összetételét. Ez közvetve magával vonzza a növényfajok
eltűnését is. A modern mezőgazdaságban a termelés szinte csak néhány (egyetlen) fajra
korlátozódik, megteremtve ezzel a monokultúrás növény és állattenyésztést. A XX. századra az emberi tevékenység természetre mért hatása (szennyezés) elérte a kritikus szintet. A fokozódó gazdasági növekedés azonban csak fokozódó egyéni fölhasználással biztosítható, ez
pedig az említett egyensúlyt a természeti források kimerülésének (és szennyeződésének)
irányába tolja el.
egy tó feltöltődése
A tavak tápanyaggal való feltöltődése természetes körülmények között egy igen hosszú folyamat, mely az állóvíz kialakulásától annak feltöltődéséig tart. Ezt a folyamatot nevezzük természetes feltöltési szukcessziónak.
tavi ökoszisztéma tápanyagtúlterhelődése
- műtrágya lefolyásból (nitrát és foszfát)
- természetes lefolyás (nitrát és foszfát)
- nitrogéndioxidok oldódása (belső égésű motorokból, kohókból)
- kezeletlen kommunális szennyvíz-bevezetésből (nitrát és foszfát)
- tisztított kommunális szennyvízbevezetés (nitrát és foszfát)
- detergens bevezetés (foszfát)
- lefolyás és erózió (bányászat, építőipar és helytelen talajművelés)
- szerves trágya lefolyásából (nitrát, foszfát, ammónia)
gyorsított (antropogén) eutrofizáció
melynek oka a természetes folyamatoknál lényegesen nagyobb növényi tápanyagterhelés. Fő okai, hogy szerves anyagokkal terhelt szennyvíz
(kommunális, élelmiszeripari stb.), hígtrágyák, műtrágya-bemosódások kerülnek a
természetes felszíni vizekbe. A szerves tápanyagok (pl.: foszfor, nitrogén) túl nagy
mennyisége a vízben a növényi planktonszervezetek (algák, cianobaktériumok) elszaporodásához vezet (vízvirágzás). Fitoplankton túlsúly alakul ki, ami a vizet zavarossá és
oxigénszegénnyé teszi. Emellett az eutrofizálódás folyamán elszaporodnak az egyéb elsődleges termelő szervezetek is, pl. hínár- és mocsári növények.
állatközösségek megváltozása az eutrofizáció hatására
Az állatközösségek összetétele is megváltozik, és a zavaros, oxigénszegényebb környezettel
szemben toleránsabb fajok dominanciája, túlsúlya alakul ki, később a körülmények
romlásával ezek is pusztulni kezdenek.
az eutrofizáció következményei
- Csökken a biológiai sokféleség (biodiverzitás).
- A vízvirágzást okozó kékbaktériumok anyagcsere termékei (toxinok) halpusztulást és
egyéb állatok mérgezését okozhatják. - A nagy tömegben elszaporodó algák pusztulását oxigénhiány követi, ami
halpusztulással jár. - A vízkezelés költségei megemelkednek.
- Romlik az állóvizek környezeti és esztétikai állapota.
- A víz közegészségügyi szempontból kifogásolható, így üdülésre, sportolásra
alkalmatlanná válik.
a savas esők kialakulása
A fosszilis energiahordozók (kőszén,
szénhidrogének) égetésekor szén-dioxid,
nitrogén- és kén-dioxidok kerülnek a levegőbe.
A levegő páratartalmával az égéstermékek
reakcióba lépnek, és szén-, salétrom- és
kénessavat képeznek (a csapadékban oldódva).
A kénessavból további oxidációval kénsav
(H2SO4) keletkezik, a savas esők okozója.
a savas eső kiefejződése
A légkörben képződő savak a felfelé áramló levegővel a felhőkbe jutnak. A savas kémhatású
szennyeződéseket tartalmazó felhőket a szél messzire szállítja. A felhőkből hulló savas eső
így a szennyezést kibocsátó helytől távolabb fejti ki káros hatásait.
a savas eső hatásai
Főleg a növények klorofillját, a fák lombozatát, valamint a talajt és a gyökérzetet károsítja. A
talaj kémhatását savas irányba tolja. Ennek hatására kioldódnak az alumínium és a
nehézfémek (ólom, higany) mérgező vegyületei, és bejutnak a talajvízbe, majd onnan a
tavakba, a folyókba és a tengerekbe,így a vízi életközösségekben
megmérgezik a táplálékláncot, vagyis a teljes vízi élővilágot. Az
emberi élelmiszerekbe is bekerülhetnek ezek az anyagok, szennyezett
tengeri, folyami élelmiszerekkel. SO2-re érzékeny indikátor élőlények
a zuzmók.
a savas esők hatása az építet környezetre
A savas esők az épített környezetet is pusztítják. Oldják a mészkőből,
fémből készült tárgyakat, építményeket. A vasutak, a hidak gyors
rozsdásodása, a felüljárók és az utak károsodása óriási gazdasági
károkat okoz. A savas esők pótolhatatlan veszteségeket okoznak a
műemlék épületekben és a köztéri szobrokban is.
ózon (o3) kialakulása
Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula.
Erős ultraibolya sugárzás hatására a kétatomos oxigénmolekulák
(O2) háromatomos molekulákká, ózonná (O3) alakulnak. Ha a
sugárzás gyengül, az ózon visszaalakul kétatomos oxigénné.
Amikor ismét több az ultraibolya sugárzás, az ózon újraképződik.
Az ózonpajzs a légkör 20-30 km-es magasságában
köpenyszerűen veszi körül a Földet. Kiszűri az UV sugarak
legnagyobb részét, főleg az UV-B sugárzást.
az ózon károsítása
A légkör szennyező
anyagai közül egyesek károsítják az ózonpajzsot, mivel
4
reakcióba lépnek az ózonnal és elbontják azt. Elsősorban azok a klór (Cl) és fluor (F) tartalmú
gázok veszélyesek, amelyeket régen (relatív) a hűtőgépekben, légkondicionáló
berendezésekben, szórópalackokban (halogéntartalmú szénhidrogének, freon) még használtak.
Egyes országokban még ma is jelentős a használatuk. A légkörben található ózon mennyisége
az utóbbi néhány évtizedben helyenként eltérő mértékben csökken. A legnagyobb mértékű
csökkenést a Déli-sark környezetében mérték (lásd: ábra).
Az UV sugárzás hatása
Az UV sugárzás növekedésének káros hatása máris érzékelhető a bioszférában. Gyakoribbá
váltak például a bőr rákos elváltozásai.
talajkárosító hatások
A talajszennyezés emberi tevékenységhez köthető folyamat, mely során a talaj szerkezete és
tulajdonságai kedvezőtlen irányban változnak meg. Okai lehetnek, ipari szennyezés,
trágyázás, permetezés stb. Akár másodlagos szikesedés is kialakulhat. Az erdőirtás, helytelen
földművelés miatt, a víz, szél, jég, de főleg a csapadékvíz talajpusztító tevékenységét
talajeróziónak nevezzük. A növényzet nélküli területekről a termőréteg, a humusz lemosódik,
így ott már mezőgazdasági művelés vagy erdőtelepítés nem lehetséges.
Szennyvíztisztítás:
A telepen ülepítéssel eltávolítják
a szennyvízben található lebegő szennyeződéseket.
Ezt követően a szennyező anyagokat baktériumok
segítségével elbontják (biológiai szennyvíztisztítás),
majd vegyi anyagokkal kezelik. Végül a megtisztított
vizet visszavezetik a természetes vízfolyásokba.
Környezetbarát megoldás a gyökérzónás víztisztítás.
A szennyvizet megfelelően kialakított mesterséges tó
nádasába, vagy egy ugyancsak erre a célra telepített
nyárfásba vezetik. A növények a szennyvíz anyagait
természetes úton ártalmatlanítják és a nitrogén,
foszfor tartalmat hasznosítják.
