A populációk kölcsönhatásai Flashcards
A populációk
A populációk azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei, eszerint
egy időben, azonos elterjedési területen élő, egymással potenciálisan szaporodni képes, egy fajhoz tartozó egyedek csoportjai.
A populációkra ható környezeti tényezők lehetnek abiotikusak (élettelenek, pl.: víz átlagoshőmérséklete) és biotikusak (élők). Biotikus környezeti tényezőknek az adott populációval azonos területen élő, rá valamilyen módon ható, egyéb fajokhoz tartozó populációkat
tekintjük.
a résztvevő populációkra gyakorolot hatásuk szerint a kapcsolat
+;+ - mutualista kapcsolatok
+;- - predáció, parazitizmus („ragadozás”, élősködés)
-;- - kompetíció (versengés)
+;0 - kommenzalizmus (asztalközösség)
-;0 - amenzalizmus
0;0 - neutralizmus
mutualizmus
Ebbe a kapcsolati típusba azok a populációk közötti kölcsönhatások tartoznak, amelyek
mindkét résztvevő populációra előnyösen hatnak. Szükségszerűsége alapján a mutualizmus lehet obligát, ilyen esetekben a részt vevő populációk a kapcsolat fenntartása nélkül nem lennének képesek sikeresen szaporodni, esetleg már az élet fenntartásához is szükségük van rá
az egyedeknek. Fakultatív a mutualista kapcsolat, ha a részt vevő populációk enélkül is képesek a lét-, illetve fajfenntartásra, de általa sikeresebbek. A hétköznapi szóhasználatban, és sokszor a tankönyvekben is ezt a formát szimbiózisnak nevezik, de valójában a szimbiózis az együttélés szorossága/tartóssága alapján a mutualista kapcsolatok egy formája.
Mutualizmus (szimbiózis)
A SZIMBIÓZIS mindig obligát, és tartós fizikai
kapcsolat van a résztvevők között. A fizikai
kapcsolat szorossága alapján lehet ekto- (testenkívüli) vagy endoszimbiózis (testen belüli). Ezek alapján mindig szoros szimmetrikus koevolúció** eredménye (együttes evolúció), melynek során a részt vevő populációk evolúciósan követik egymás minden apró változását, hiszen ha nem tennék, a kapcsolat megszűnhetne, ami nagyon komoly szelekciós hátrányt eredményezhetne mindkét populáció számára .pl.: zuzmó (alga/cianobakt. + tömlősgomba [ált.]); mikorrhiza (hajtásos növény +
gomba)
Lazább mutualisztikus kapcsolatok
A mutualizmus egyébként nem feltételez obligát fizikai kapcsolatot. Lazább mutualisztikus kapcsolatok pl.: tisztogató halak, madarak + egyéb fajok (cápa, krokodil); megporzási kapcsolatok; allianciák – pl. együtt legelő populációk. Általánosságban elmondható, hogy többnyire legalább az egyik fél számára elengedhetetlen
kapcsolatok.
Parazitizmus
ÉLŐSKÖDÉS = az élősködő populáció a gazda-populáció biomasszájából* táplálkozik,
és/vagy azt szaporodási célra használja. Az élősködő populáció számára hasznos, és az ő
szempontjából általában obligát, míg a gazda populáció számára természetesen káros
kapcsolati forma. Kivételes esetekben fakultatívan is megjelenik. Utóbbi átlagos szaporodási rátája csökken.
Parazita
olyan élőlény, mely tápanyagait a gazdaszervezettől nyeri, annak károkat okoz,
de azonnali pusztulását nem okozza, nem is az a célja, mert akkor elvesztené a
táplálékforrását. Felépítése aszimmetrikus koevolúció** révén a tartós együttéléshez
alkalmazkodik. A patogén olyan parazita, amely betegséget okoz.
biomassza
biológiai úton létrejövő (élőlények által termelt) szerves anyag tömeg, egy társulásban
(biocönózisban) vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek
(növények, állatok, mikroorganizmusok) összes testtömege. Az egyes egyed feletti szerveződési
szinteken külön-külön is értelmezhető.
Koevolúció
Az egy területen élő populációk egymáshoz való evolúciós alkalmazkodása.
Aszimmetrikus, ha csak az egyik populáció követi a másik változásait, jellemzően ilyenek a parazita– gazda kapcsolatok. Pl.: európai kakukkrasszok kialakulása – billegető, szürkebegy, pityer és nádirigó
kakukkok – különböző színezetű (a preferált gazdának megfelelő) tojásokat tojnak.
Szimmetrikus koevolúcióban mindkét populáció igazodik a másik vátozásaihoz, mert kölcsönösen
függnek egymástól.
A parazitizmus típusai
- endoparazitizmus (belső, testen belüli), pl.: galandférgek (borsóka, fertőzött hússal
ember is megfertőződhet). - ekto‐ (külső, testen kívüli), pl.: kullancsok, tetvek.
+ félparazitizmus: az élősködő növény a vizet és szervetlen anyagokat szívja el, maga
fotoszintetizál. pl.: fagyöngyök (a növény szállítónyalábjainak a farészéből)
+ teljes parazitizmus: a parazita növény a
kész tápoldatot szívja el a gazdától pl.:
arankák (a növény szállítónyalábjának a
háncsrészéből)
hiperparazitizmus
parazitán(/-ban) másik parazita élősködik, pl.:egyes fürkészdarazsak
Parazitoidizmus:
a kapcsolat mindenképpen a gazda pusztulásával jár pl.: fürkészdarazsak.
Predáció
Egyik populáció egyedei (predátor) tápláléknak tekintik a
másik populáció egyedeit (préda). A predátor számára hasznos, a préda számára káros kapcsolati típus. Az esetek
nagy részében a predátor nem egy fajjal táplálkozik, de néha ez is előfordul.
Predátorok típusai
- ragadozó - carnivor (kannibalizmus!)
- növényevő - herbivor
- mindenevő - omnivor –
Növényi carnivoria
okai lehetnek: a N-éhség, vizes talaj, alacsony pH, oxigénhiány.
