Fogalmak Flashcards
Sokaság
A megfigyelés tárgyát képző egyedek. Típusai: véges, végtelen, álló, mozgó.
Ismérv és fajtái
A sokaság egyedeit/egységeit jellemző tulajdonság. Fajtái: térbeli, időbeli, mennyiségi, minőségi.
Statisztikai sorok és csoportosítása
A statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, meghatározott ismérv szerinti felsorolása. Abszolút és leszármaztatott értékekből állhat.
Csoportosító sor: egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adja meg. Tartozéka az összegző adat. Azonos fajta és azonos mértékegységű adatokat tartalmaz.
Összehasonlító sor: célja időbeli vagy térbeli összehasonlítás, azonos fajta és mértékegységű adatok, pl: Területi sor: GDP/fő régiónként; időbeli sor: állapot v tartam.
Leíró sor: Különböző fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, amelyek mindegyike egy meghatározott jelenségre vonatkozik és azt TÖBB KÜLÖNBÖZŐ szempontból elemzi.
A csoportosító és összehasonlíto sorok osztályozhatóak az ismérv fajtái szerint.
Statisztikai táblák
A statisztikai sorok összefüggő rendszere - megfelelő külső formával.
Rendeltetése szerint:
- feldolgozói
- közlési
- munkatábla
Csoportosítása szerint:
- egyszerzű
- csoportosító
- kombinációs
Mutatószám
Olyan abszolút vagy származtatott statisztikai adatok, amellyel valamilyen rendszeresen megismétlődő jelenséget statisztikailag jellemezni szoktunk. Pl.: GDP, népesség, termelékenység.
Statisztikai adat
Valamely statisztikai sokaság tagjainak száma vagy a sokaság valamilyen más számszerű jellemzője. Mindig tartalmaz fogalmi jegyeket, időbeli, térbeli és másféle azonosítókat és ezek mellett egy számértéket. Nem csupán egy számérték.
Mérési skálák
Névleges: A jelőlés/szám csak az egyedek azonosítására szolgál, pl.: rendszám, irányítószám. Területi és minőségi ismérvek szerinti megfigyeléseknél alkalmazzuk.
Sorrendi: a sokaság egyedeinek egy közös tulajdonságon alapuló sorba rendezése. Nem feltétlen egyenlő távolságra helyezkednek el. Pl.: országok hitelképessége, osztályzat.
Intervallum: A sorrend és az egyedek közötti távolság is értelmezhető. Két adat össze vagy aránya nem értelmezhető, csak a különbségük. Nullpontja önkényes, pl.: hőmérséklet Celsiusban, tengerszint fölötti magasság méterben.
Arányskála: Bármely két érték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdő/zéruspont egyértelműen adott, pl.: pontszám, árbevétel, jövedelem.
Viszonyszám
Két egymással valamilyen kapcsolatban lévő statisztikai adat hányadosa. V=A/B
A statisztikai sorok és viszonyszámok összefüggései
Csoportosító sorból (azonos fajta és mértékegységű adatból):
- megoszlási viszonyszám
- koordinációs viszonyszám
Összehasonlító sorból (azonos fajta adat):
- dinamikus viszonyszám
- tervezett feladat és teljesítményt bemutató viszonyszám
- területi összehasonlító viszonyszám
Leíró sorokból (különböző fajta adatból):
- intenzitási viszonyszám
Megoszlási viszonyszám
Csoportosító sorból (azonos fajta és mértékegységű adatból) állítjuk elő:
A jelenségek struktúráját jellemzik, a belső arányokat, az összetételt önmagában fejezik ki. A megoszlási viszonyszámok meghatározásakor az egyes RÉSZSOKASÁGOK gyakoriságát viszonyítjuk a gyakoriságok ÖSSZEGÉHEZ. A CSOPORTOSÍTÓ sor adatait elosztjuk az ÖSSZESEN adattal, Relatív gyakoriságot állítunk elő.
Koordinációs viszonyszám
Csoportosító sorból (azonos fajta és mértékegységű adatból) állítjuk elő.
Egyik részadatának egy másik részadathoz való viszonyítása. Az így kapott viszonyaszámokat térben vagy időben összahasonlítva, a jelenségek belső struktúrájának változását, eltérését vizsgálkhatjuk, Az ÖSSZEHASONLÍTANDÓ részsokaság gyakoriságát osztjuk a VISZONYÍTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ részsokaság gyakoriságával, Pl:: 1000 férfira jutó nő: 1000 férfi - viszonyítási alap; nő - összehasonlítandó részsokaság.
Összehasonlítandó viszonyszám
Azt mutatja meg, hogy a vizsgált jelenség időben vagy térben különböző adatai hányszorosát, ill. milyen hányadát teszik ki a bázisul választott adatnak.
Dinamikus viszonyszám: A dinamikus viszonyszám két időszak vagy időpont adatának - éspedig az összehasonlítás tárgyát képző bázisidőszak adatának - hányadosa. Lehet bázis vagy lánc viszonyszám, Részletek: lásd tananyag, 3.tétel.
Területi összehasonlító viszonyszám: két területre vonatkozó adat hányadosaként határozható meg. A megfelelő bázis kiválasztása az elemzés céljainak megfelelő kell legyen (az elemző feladata).
Tervfeladati viszonyszám: számítása során valamilyen optimálisnak tartott norma vagy terv szerinti értéket viszonyítunk a bázisult választott (a múltban elért) adathoz. Azt fejezi ki, hogy milyen mértékű változást terveztünk a tárgy idpőszakra, a bázis időszakhoz képest. Vtf= tervezett adat/bázisul választott adat.
Tervteljesítési viszonyszám: valamilyen ténylegesen elért eredményt ugyanazon jelenég optimálisnak tartott, norma vagy terv szerinti értékéhez viszonyítja. Vtt= tényleges adat/tervezett adat.
Intenzitási viszonyszám
Két különböző, de egymással kapcsolatba hozható jelenség adatának egymáshoz való arányáét fejezi ki. Azt mutatja meg, hogy az egyik statisztikai sokaságból (számláló) átlagosan mennyi jut a másik sokaság (nevező) egy egységére, azaz, hogy a vizsgált jelenség milyen intenzitással fordul elő valamilyen más jelenség környezetében. Vi= egyik sokaság adata/ másik sokaság adata. Részletek: lásd tanagyag 3.tétel.
4 tét
