Vízforgalom Flashcards
fenttartja a növényi szervezetben a folyadákáramlást
- párologtatás
- gyökérnyomás
- adhézió
- kohézió
víz felvétele
gyökérszőrsejt (gyökérbőrszövetsejten)
a növények vízforgalma
A növények folyadékforgalma a farészből és a
háncsrészből felépülő szállítószövetben zajlik.
• A farész vizet és benne oldott ásványi anyagokat
szállít a gyökerektől a levelekhez.
• A háncsrész a levelekből oda szállítja a táplálékot,
ahol arra szükség van.
transpiráció (párologtatás)
Vízvesztés a levelek alsó és az egyszikűeknél a felső
felszínén is található apró nyílásokon, a
gázcserenyílásokon keresztül.
transpirációs lánc
A növényekben zajló események láncolata.
• A külső levélsejtek vízvesztése miatt a
vakuólumaikban az ásványi sók és a cukrok
koncentrációja nő a belső sejtekhez képest.
• Ezért az ozmózis révén víz mozog a külső sejtek felé,
aminek hatására a szár és a gyökér farészének csövei
több vizet szívnak fel a hajszálcsövesség,
segítségével.
• A gyökerek ezután több vizet vesznek fel.
Hajszálcsövesség (kapillaritás)
Az a jelenség, amikor folyadék mozog felfelé a
vékony csövekben.
• A folyadékmolekulákat felfelé húzza a folyadék és a
cső molekulái között vonzóerő. (adhézió)
Gyökérnyomás
Egyes növények gyökerében fellépő nyomás.
•
• A növényekbe a víz az ozmózis segítségével
lép be a talajból és halad át a gyökér
sejtrétegein.
• Innen a gyökérnyomás (ha van) feIkényszeríti a
vizet a farész csöveibe, ahonnan már a
transpirációs lánc révén jut feljebb.
• Más növényekben a víz mozgása a
gyökérsejteken át csak a transpirációs lánc
révén történik.
Káliumion felvétel
A gyökér aktívan vesz fel káliumot és az ebből adódó koncentrációkülönbség maitt víz áramik be passzívan.
Sorozatos ozmózisos vízátadás (gyökérnyomás)
Vízfelvétel miatt a gyökérszőrsejt hígul, az alapszöveti sejt töményebb, így továbbadódik ozmózisalapon egészen a szállítócsövekig. Sejtről sejtre történik a vízátadás.
Állandó vízberáramlás.
kohézió
Egy anyag részecskéi közötti összetartó erő
Adhézió
Különböző anyagok részecskéi között fellépő vonzó erő
nedvesítő és nem nedvesítő folyadékok
víz, higany
Turgor
Az egészséges növény sejtjeinek az az állapota,
amikor a sejtek már nem tudnak több vizet felvenni.
• Ilyenkor minden sejt feszes. Ez azt jelenti, hogy az
ozmózissal a nagy központi vakuólum sejtnedvébe
(ásványi sók és cukrok oldatába) jutott víz akkorára
nyomja szét a vakuólumot, amekkorára csak lehet.
• A vakuólumban uralkodó turgornyomásnak a szilárd
sejtfal ellenirányú ereje (a falnyomás) szab határt.
• A sejtek feszessége teszi lehetővé, hogy a növény
szilárdan és egyenesen álljon.
Párologtatás
Az edénnyalábból érkezik a víz. A facsövekből felveszik a vizet a táplálékkészítő sejtek. Fotoszintetizálnak, cukor van bennük, tehát itt is ozmózisalapon. Minél nagyobb a sejt turgora, annál valószínűbb, hogy nem kell nekik, ezért leadják a sejtközötti járatrendszerbe. Állandóan leadják és felveszik. A légudvar párája a gázcserenyíláson távozik a légtérbe. Párologtatás húzza felfelé a vízoszlopot.
Guttáció
A gyökérnyomással rendelkező növényeken látható
jelenség.
• A transpirációs lánc “húzóerejéhez„ adódó nyomás
hatására vízcseppek válnak ki a hidatódának nevezett
sejtcsoportok apró nyílásain, a levelek csúcsán vagy
szélén.
Hervadás
• Túlságosan nagy melegben megfigyelhető jelenség.
• A növény a transpiráció révén több vizet veszít, mint
amennyit fel tud venni, ezért a vakuólumok
turgornyomása csökken.
• A sejtek elvesztik feszességüket, és nem adnak
támaszt a növénynek, amely ezért lekonyul.
Plazmolízis
A növény szélsőséges állapota, amely a
pusztulásához vezethet.
• A növény nagy mennyiségű vizet veszít, nem csak a
nagy meleg miatti transpiráció, hanem az ozmózis
révén is, amelyet a nagyon száraz vagy ásványi
anyagokat nagy koncentrációban tartalmazó talaj
idéz elő.
• A sejtek vakuólumai annyira összezsugorodnak,
hogy a citoplazma elválik a sejtfaltól.
zárósejtek
Légréstől távolabbi sejtfal: többi növényi sejtfalhoz haosnló.
Légréshez közelebbi sejtfal: vastagodottabbak.
A légrés a légudvarba nyílik.
Sztómasejtek tartalmaznak zöld színtesteket.
gázcserenyílások működése
Mivel a bőrszövet sejtjei nem tartalmaznak klorofillt,
napfény hatására a levél felületén csak a
gázcserenyílás sejtjeiben termelődik cukor. (a glükóz
ozmotikusan aktív)
• A nagyobb töménységű cukoroldat a szomszédos
sejtekből vizet von el, így a gázcserenyílás sejtjei
megtelnek (turgor), megfeszülnek, a nyílás nagy lesz.
• A nyílás akkor is nagy lesz, ha bőségesen áll víz a
növény rendelkezésére. Ekkor minden sejt megtelik
vízzel.
gázcserenyílás zárulása és nyílása
Ha a két babszem alakú sejtben kevés a víz,
lelapulnak, szétterülnek, és a nyílás bezárul.
• Ha megtelnek vízzel, felfújódnak, mint egy
kerékpárbelső, és a két sejt eltávolodik egymástól.
Ilyenkor a nyílás nyitva van. A zárósejtek között
megvastagodott a belső sejtfal, ezért a víz
beáramlása után kifelé tágulnak
Fotoaktív nyitás
Fény, fotoszintézis hatására kinyílik a gázcserenyílás.
Fotopasszív zárás
Ha nem tud fotoszintetizálni (pl.este), bezáródik a gázcsrenyílás.
Túllocsolás (hidropasszív zárás)
Túl sok víz hatására bekövetkezhet, hogy összezáródnak a zárósejtek és nem tud párologtatni a növény.
párologtatást szabályozó tényezők
- növény vízellátottsága
- talaj tápanyagtartalma (növény vízellátottságára van hatással)
- napfény (éjszaka)
- szél
- levegő páratartalma
- talaj vízellátottsága
- hőmérséklet
Kiszáradást elkerülő stratégiák
- vízraktározó alapszövet (kaktuszok, pozsgásnövények)
- vastag kutikula (fenyőfélék)
- levélfelület csökkentése (kaktusz, tűlevelűek)
- növényi szőrök
- süllyesztett gázcserenyílások
