Állati szövetek Flashcards
szövet
azonos alakú és működésű, többnyire közös eredetű
sejtek összessége. (endodermálsi, mezodermális, ektodermális)
– Sejtekből
– Sejtközötti állományokból áll
Alapszövetek
I. HÁMSZÖVET
- II. KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET
- III. IZOMSZÖVET
- IV. IDEGSZÖVET
Hámszövet
Mindhárom dermális rétegből fejlődhet
– ektoderma, mezoderma, endoderma
• Sejtjei szorosan illeszkednek, kevés sejtközötti
állomány
• Nagy megújulási képesség
• Érmentes, táplálás diffúzióval
• Az alatta lévő (kötő) szövethez egy alaphártyával
kapcsolódik (bazalis lamina).
• Citoplazmájuk összeérhet keskeny csatornákon át
(anyagforgalom egymás között)
• Sok típus – sokféle funkció
Hámszövetek funkció szerint
fedőhámok (védelem)
mirigyhámok (váladéktermelés)
felszívóhámok (felszívás)
érzékhámok (ingerfelfogás)
hámszövetek szerkezet szerint
egyrétegűek:
laphámok, köbhámok, hengerhámok
többrétegűek:
elszarusodó, el nem szarusodó
Egyrétegű hámok
Egyrétegű laphám (léghólyagok, kapillárisok, szájüreg)
egyrétegű köbhám (gerinctelenek kültakarója)
egyrétegű hengerhám (gerinctelenek kültakarója, mikrobolyhos felszívóhám - vékonybél, csillós hengerhám - petevezeték, légcső)
Többrétegű hámok
- Nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett területeken (bőr)
– El nem szarusodó többrétegű fedőhám (halak bőre)
– Elszarusodó többrétegű fedőhám (emberi bőr)
» A sejtek miután elhaltak szaruvá alakulnak
» Védelem mechanikai, kiszáradás ellen
Urothelium – átmeneti hám
– (a húgyhólyagon belül van, több magsoros hengerhámszövet)
- Jellegzetes sejtjei: esernyősejt, teniszütősejt
- Tágulékony
Mirigyhám
Mirigy: GLANDULA minden olyan szerv ami váladékot
termel.
• A mirigyhámsejtekkel és a vér segítségével.
– SECRETUM: hasznos váladék (nyál, epe),
– EXCRETUM: felesleges váladék (vizelet)
Mirigyhámok típusai
• egyszerű csöves – méh nyálkahártyája – bélfal • egyszerű bogyós – kétéltûek bõrmirigyei – egyszerûbb faggyúmirigyek • egyszerű csöves-bogyós – pylorus mirigyek (gyomor)
• elágazó csöves – gyomormirigyek • elágazó bogyós – faggyúmirigyek • elágazó csöves-bogyós összetett csöves – prosztata – here – máj – nem termelő tejmirigy • összetett bogyós – száj mirigyei • összetett csöves-bogyós – tüdő – nyelőcső – garat – pancreas – termelő (laktáló) tejmirigy
Exokrin mirigyhám
–Végkamrájuk és kivezetőcsövük van. Általában a
hám alatti kötőszövetbe ágyazottak.
–Váladékukat a test külső vagy belső felszínére
ürítik.
pl.: nyálmirigyek, verejtékmirigyek
Endokrin mirigyhám
–Végkamrájuk és kivezetőcsövük nincs. A tömör
sejtcsoportok a kötőszövetbe ágyazottak.
–Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik.
• mellékvese
• pajzsmirigy (mixokrin is) (emésztés és cukorháztartás
• agyalapi mirigy
(hormontermelő mirigyek)
Felszívóhámok
Funkció:
– Felszívó hám (egyrétegű hengerhám)
• vékonybél (de részben minden hám képes felszívásra)
• epehólyag (a mikrobolyhok közelében sok mitochondrium)
• bélbolyhok
Érzékhámok funkciója
• Érzékszervekben van
• Érzékhámsejtek + támasztósejtek
• Sejtjei szoros kapcsolatban vannak idegrostokkal és – végződésekkel
• Ingerfelvétel a feladata
– Pl.: szaglóhám, ízlelőbimbók (idegsejt tartalmúak)
Hámszövet - Pigmenthám
Melanint tartalmaz, a sejtek citoplazmájában
Szem ideghártyájában: egyrétegű köbhámsejtek.
Fénysugarak elnyelése, hogy ne verődjenek vissza.
Kötőszövetek
rostos kötőszövetek:
lazarostos kötőszövet
tömöttrostos kötőszövet
nem rostos kötőszövetek:
zsírszövetek
Kötő- és támasztószövetek
– szervek közti terek kitöltése
– szövetek + szervek összekapcsolása
– sejtek + sejtközötti állomány
– sejtközötti állomány sok van a sejtek termelik
– védelem mechanikai és kémiai ártalmakkal szemben
Kötőszövetek és támasztószövetek szerkezete
- Sejtek (nem alkotnak rétegeket)
- Sejtközötti állomány (Sejtek termelik)
- Alapállomány
- Rostok fehérje
kötőszövetek formái
- mesenchyma:
– embrionális kötőszövet, csak az embrióban van
2.. laza, rostos kötőszövet – (különböző sejteket tartalmaz, valamint rostokat és
alapállományt, üregkitöltő szerepű) - lazarostos kötőszövet
- Ínsejtek és kollagénrost nyalábok alkotják
- Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé
- Kevés eret és ideget tartalmaz
- Ahol a szövet egyirányú húzásnak van kitéve, a rostok egy irányba rendeződnek, párhuzamosan helyezkednek el - nagyobb szakítószilárdság
kötőszövetek formái
- mesenchyma:
– embrionális kötőszövet, csak az embrióban van
2.. laza, rostos kötőszövet – (különböző sejteket tartalmaz, valamint rostokat és
alapállományt, üregkitöltő szerepű) - tömöttrostos kötőszövet
- Ínsejtek és kollagénrost nyalábok alkotják
- Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé
- Kevés eret és ideget tartalmaz
- Ahol a szövet egyirányú húzásnak van kitéve, a rostok egy irányba rendeződnek, párhuzamosan helyezkednek el - nagyobb szakítószilárdság
Zsírszövet
- részben támaszt, részben hiányt pótol, részben tápanyagraktár
- főleg zsírsejtekből áll
- pecsétgyűrű- alakú, a sejtmag kidudorodik
Előfordulása: - diffúzan: bőr alatti zsírszövet
- zsírtestek formájában (emlő, arc) - hőszigetel is
barna zsírszövet - csecsemők hőszabályozása, tarkó, hát, vesetájék
- zsír melett glikogén - gyorsan mobilizálható (téli álmot alvó állatoknál szükséges)
Rostok típusai
kollagénrost
–Enyvadó rostok fehérjejellegű anyagból.
–Szálai finomabb rostokra bonthatók.
– A rostok húzással szemben ellenállóak, nem
nyújthatóak és rugalmatlanok.
• elasztikus rost
– Rostok anyaga fehérje és szénhidrátszerű.
–Egyszerű, szálai nem bonthatóak finomabb rostokra,
szakadáskor dugóhúzószerűen felcsavarodnak.
– Húzással szemben ellenállóak, nagy a nyújthatóságuk.
• retikuláris rost
– Rácsképző rostok fehérjéből, szénhidrátból és
lipidekből.
–Változó vastagságú, elágazó rostok.
– Helye: felszíni hártyák, mirigyek, izmok, erek.
folyékony kötőszövet
vér, nyirok
- sejt közötti állományuk folyékony
Vér
Kb. 5 l • A vér olyan kötőszövet, aminek a sejtközötti állománya folyékony. • Sejtközötti állománya: plazma • Sejtes része: vér alakos elemei
1) Vörösvértest (vvt)
2) Fehérvérsejt (fvs)
3) Vérlemezke
Vörösvértest
- erythrocyta : vörösvértest (vvt)
• (nincs magja, tehát nem sejt!)
• Száma: 4 – 4,5 × 1012/liter
Képződése:
-Magzat, csecsemő: szikhólyagban - 2-7. hónap: lép,
máj
-Később: csak a csontvelőben
• Érési folyamaton megy keresztül, eközben elveszti a
magját és mitokondriumait
• Magtöredéket (reticulocytákat) tartalmaz, kis
mennyiségben, a perifériás vérben
vörösvértest képződéséhez kell
- vas
- b12 vitamin
- aminosavak
- folsav
- C vitamin
- B1 vitamin
Vörösvértest termelődésének ingere
- erythropoëtin serkenti (EPO)
- vér O2-tartalmának csökkenése
• (oxigénszegény helyeken több kell.
Pl. 5000 m magasságban.)
• több vvt - sűrűbb vér - vérnyomás nő – (lassúbb
keringés)
vörösvértest élettartama
norm.: 120 nap
• Lépben, RES-rendszerben szétesik
– reticuloendothelial system
Vörösvértest szerepe
- O2-szállítás
- CO2-szállítás (kis mértékben)
- pH-beállítás (véré)
Vörösvértest működése
- Hemoglobin (vvt festékanyaga)
- Hem-molekula: gyűrűs porfírvázakból áll.
- Itt Fe2+ -hoz kötődik az O2.
- Globin-molekula: aminosavakból áll
AB0-vércsoport:
-az antigén (jelzőmolekula) a vvt felületén van.
• Antigének:
1) A (anti-b ellenanyag)
2) B (anti-a ellenanyag)
3) AB (nincs) univerzális recipiens
4) 0 (mindkét ellenanyag) univerzális donor
Csak csoportazonos vér adható
Ha nem: a vvt kicsapódik, vese tönkremegy, halál
Rh vércsoport
1) – (nincs D-antigén a vérben)
2) + (van D-antigén)
• Rh-negatív vérben nincs ellenanyag az
antigénnel szemben. - nem adható neki Rh+,
nem kerülhet a vérébe. (szülés; vércsere)
• Ugyanis ellenanyagot termel a szervezet, 2. terhességnél tönkretenné az Rh-pozitív
magzat idegrendszerét. Anti-D beadásával
védhető ki.
Transzfúzió előtt elengedhetetlen:
vércsoport-meghatározás + keresztpróba.
FEHÉRVÉRSEJT: FVS
Száma: 6 – 8 × 109/liter
· Változatos alakúak
Képződése: csontvelő
· Csoportjai, típusai:
-Granulocyták: plazmájában szemcsék
vannak
-Agranulocyták: plazmájukban nincsenek
szemcsék
Granulocyták
2) Érett alakok
a) Neutrophil granulocyta
-A szemcsék semleges színűek a plazmában
-Kiválóan fagocitál
b) Basophil granulocyta
-Kék szemcsék
c) Eosinophil granulocyta
-Piros szemcsék
b)c) Allergiás reakciónál
megnő a számuk
AGRANULOCYTÁK
)Limfociták, monociták)
a) Lymphocyta
− Nagy magvú − Kis plazma − Szemcse nélkül − a csontvelőben képződnek, a nyirokcsomókban, nyiroktüszőkben aktiválódnak. - T-limfociták - B-limfociták
T-limfociták
Érése: csecsemőmirigy -
thymus-függő
Celluláris védekezésben vesz részt:
- Kórokozók elpusztításában
- Tumorsejtek elleni harcban
- Implantátumok kilökésében
- immunulógiai memória
B-limfociták
- Ellenanyaggal történő védekezés és immunológiai memória
- Fertőzés esetén átalakulnak
plazmasejtekké, amik immunglobinokat
termelnek.
Monociták
- Csontvelőben termelődik
- fagocitózisra képes
- Vérből kilépve fagocitál
Vérlemezke (trombocita)
• Száma: 150 – 300 × 109/liter -Magjuk nincs -Csontvelőben képződnek, megakariocytákból -Élettartama: 14 nap -Lépben esik szét • Feladata: véralvadás. -Véralvadás III. faktorát tartalmazza + szerotonint
A vérsejtek családfája
vérképző őssejtből:
a)
- megakariocita - vérlemezke
- vörösvértest
- mieloblaszt - bazofil granulocita, eozinol granulocita, neutrofil granulocita, monocita - makrofág
b)
- természetes őlősejtek
- kisl imfociták - t-limfocita, b-limfocita
