(Szivacsok) Flashcards
faj
Olyan egyedek összesége, melyek származása közös, külső és belső tulajdonságaikban lényegileg megegyeznek, egymással szaporodhatnak, magukhoz hasonló termékeny utódokat hozhatnak létre és a természetben szaporodási közösségekben élnek.
faj kifejezés megalkotója
John Ray Historia Plantarum című művében használja (nem a mai jelentés) 1868
Arisztotelész
Az első rendzsertannal is foglalkozó tudós.
Pirosvérű állatok (mai gerincesek)
- Elevenszülők
- Tojást tojó tollas kétlábúak
- Tojást tojó tollatlan csúszómászók és kétéltűek (kétltűek és hüllők)
- Halak
Piros vér nélküliek (a mai gerinctelenek)
- lágytestűek (polipok, kalmárok)
- lágyhéjúak (rákok)
- Ízeltek (rovarok és pókok)
- páncélosbőrűek (csigák, kagylók, tüskésbőrűek)
-
Carl von Linné
- svéd botanikus, zoológus, orvos
- az első átfogó, tudományos körökben is használt rendszer megalkotója
- mesterséges rendszer: önkényesen kiválasztott tulajdonságok alapján csoportosította az élőlényeket (pl. porzók száma)
- Systema Naturae (1735) 1758-ban megjelent változata a zoológiai nevezéktan induló dátuma
- kettős nevezéktan kidolgozása, binominális nomenklatúra
Binominális nomenklatúra
Az élőlények tudományos neve faji szinten kéttagú. Ennek meghatározásához a faj két legjellemzőbb tulajdonságát használják.
1. genus proximum - a legközelebbi nem
2. differentia specifica - fajszintű különbség
ursus arctos - barna medve
ha egy név trinominális
- semmit ha kötőjel van
- alfaji megkülönböztetés ha nincs kötőjel
Lamarck
Szerinte az evolúció célorientált. Lamarck zsiráfja azért éri el a lombot, mert nyújtózkodik és ettől megnő a nyaka.
Darwin
Darwin szerint az evolúció véletlenszerű szelekción alapul. Darwin zsiráfjának eleve hosszú a nyaka, ezért éri el. Ammenyiben nem érei el, elpusztul.
Jean Baptise Lamarck
- francia természettudós
- elsőként vetette el a fajok állandóságának elvét
- a fajok azért változnak, mert az élőlényeket befolyásolja a környezet
- az egyed alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz, így átalakul
- Az egyedi élet során szerzett tulajdonságokat az élőlények azonban nem képesek örökíteni, ezért elmélete hibás
Charles R. Darwin
- Természetes szelekció elméletének kidolgozása (Alfred Wallace)
- Természetes / fejlődéstörténeti rendszer: származás, rokoni kapcsolatok alapján
- A fajok erdete (1859) természetes kiválasztódás útján, avagy az életrevalóbb fajták túlélése a létért való küzdelemben
Az élővilág rendszere (5 birodalom)
- Prokarióták (baktériumok, ősbaktériumok)
- Eukarióta egysejtűek
- Állatok
- Növények
- Gombák
Rendzsertani kategóriák
Ország - Törzs - Osztály - Rend - Család - Nem - Faj
alfaj
ha öröklődő tulajdonságaikban jelentősen különböznek (az alfajok közti különbség lényegesen nagyobb mint az alfajon belüli egyedi variabilitás),
és ha eltérő földrajzi elterjedési területük van. Az elterjedési terület határán az eltérő alfajok természetesen szabadon kereszteződnek és átmeneti formákat hoznak létre.
pl. barna medve, szíriai medve, grizzly
változat
Fajon belüli olyan csoport, amelyeknek eltérő tulajdonságaik állandóak, de térben és időben nem izolálódnak. pl.: színbeli eltérés
(a fekete párducok is leopárdok (eurázsia, afrika) - recesszív jelleg vagy jaguárok (amerika) - domináns jelleg
forma
méretbeli vagy alakbeli változat
(alfaj alatt nincs elfogadva)
fajta
mesterségesen létrehozott fajon belüli eltérések
Az állatok rendszere
Alország: álszövetes állatok
törzs: szivacsok
alország: valódi szövetes állatok
főtörzs: ősszájúak
törzs: laposférgek
osztály: örvényférgek, galandférgek, szívóférgek
törzs: puhatestűek
osztály: csigák, (kagylók, fejlábúak)
törzs: gyűrűsférgek
osztály: kevéssertéjűek, soksertéjűek, nadályok
törzs: ízeltlábúak
osztály: pókszabásúak
rend: pókok, skorpiók, atkák
osztály: rovarok
rend: pl. szitakötők
törzs: Gerincesek
osztály: porcos halak, csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök
Állati egysejtűek (protozoa)
- törzsfejlődési értelemben nem valódi rendszertani egység
- Alapvetően egysejtű (társulásos, telepes) heterotróf, aktív mozgásra képes élőlények gyűjtőneve
Állati egysejtűek törzsei
- amőbák
- csillós egysejtűek
Amőbák törzse
- egy vagy több egyforma funkciójú és felépítésű sejtmag
- állábas mozgás
- aljzaton mozgó vagy lebegő életmód
- csupasz vagy házas sejtek
Csillósok törzse
- két különböző alakú és funkciójú sejtmag (egyik a létfenttartó folyamatok, másik a szaporodás)
- csillós mozgás
- endocitózisra kitüntetett hely: sejtszáj- sejtgarat
- exocitózis: sejtalrés
- ## kiválasztás páros lüktető űröcskével
Példák állati egysejtűekre
amőbák: vérhasamőba, Próteusz amőba,
Spórázók: malária
álomkór ostoros, likacsoshéjúak, napállatka, sugárállatka
Többsejtűség kialakulása
(telepes flagelláta hipotézis)
Egy ostoros utódsejtei az osztódás után nem váltak szét (mivel a sejtek kollagént is termelnek ez együtt tartotta őket).Először sejthalmaz majd a sejtek differenciálódásával valódi többsejtű élőlény jött létre.
miért jó a többsejtűség?
Először védelem, aztán munkamegosztás.
Barázdálódás
A megtermékenyített petesejt (zigóta) ismétlődő osztódásai.
szedercsíra állapot
32-ből 64 sejtes állapotba való átlépés a szedercsíra képződés
Barázdálódás folyamata
zigóta - szedercsíra (64) - hólyagcsíra - bélcsíra - ősbélüreg, valódi testüreg
két sejtrétegbőlfejlődik a szervezetük: szivacsok, csalánozók - később középső csíralemez - ektoderma, mezoderma, endoderma (ősszájúak: felül száj, alul végbélnyílás) - mezoderma kétrétegű: valódi testüreg
elsődleges testüreg
ektoderma és endoderma között
valódi testüreg
mezoderma két sejrétege között
ősbélüreg
ektoderma betüremkedése
szivacsok törzse
- több, mint 600 millió éves csoport, alig változtak, evoluciós oldalág
- csak vízi élőlények (tenger és édesvíz)
- testszerveződés amorf, nincs kétoldali szimmetria
- álszövetesek: van munkamegosztás, de a sejtek nem alkotnak szöveteket
- bélcsíra állapotban: két sejtréteg, köztük lévő réteg a mesohyl
szivacsok részei
- külső sejtréteg, belső sejtréteg, középlemez
- ## űrbél: pórusokon a víz be, vízkivezető nyíláson ki: mindig friss táplálék és oxigén
sejttípusok
- fedősejtek
- galléros-ostors sejtek
- vándorsejtek
- vázképző sejtek
- ivarsejtek
fedősejtek, pórussejtek
- kültakaró funkció,
galléros-ostoros sejtek
- őssejt funkció, víz áramoltatása, táplálék kiszűrése
mesohyl
nem önálló sejtréteg, a benne lévő sejtek a korai fejlődés során galléros ostoros sejtekből alakulnak ki
vándorsejtek
táplálkozás, anyagszállítás, ivarsejtképzés, gyöngysarj-képzés, amőboid mozgásúak, totipotensek
vázképző sejtek
vázképzés
szivacsok általános jellemzése
- Kültakaró: a két sejtréteg
- Váz: a mesohylben termelődő vázlemezek
- Mozgás: úszó lárvák - kifejletten helytülő életmód (helyváltoztatás ritkán előfordul)
- légzés: sejtenként diffúzióval
- kiválasztás: sejtenként
-idegrendszer: nincs, a sejtek egyedileg ingerelhetők
szivacsok ivartalan szaporodása
- ## Bimbózással - az egyedek elválhatnak, vagy együtt maradhatnak - telepek
Ivaros szaporodás
hímnős (hermaphrodita) állatok
Az önmegtermékenyítés elkerülésére a két ivarsejtet más időben termeli az állat (hím előbb)
gyöngysarj-képzés, ivartalan szaporodás egy további formája
Totipotens őssejtek egy hólyagba zárva. Kedvező feltételek között kiszabadulnak, szaporodnak, differenciálódnak. - új szivacstestet építenek. (édesvízi fajok)
szivacsok jelentősége
biológiai víztisztítók, mosásra, fürdésre, a balatoni szivacs fehérjéjét jódnyerésre használták.
Szivacsok rendszere
Osztályok:
- mészszivacsok: retekszivacs
- kova-és szaruszivacsok: mosdószivacs, kémény-szivacs
- üvegszivacsok: vénuszkosárka
