Növényszervezettan Flashcards
A gyökér
A gyökér a hajtásos növények rögzítő,
felszívó, részben szállító és esetleg egyéb
működésre módosult szerve.
Gyökér feladata
– A NÖVÉNY RÖGZÍTÉSE
• (mellékgyökérrendszer, főgyökérrendszer)
–FELSZÍVÁS (víz + ionok)
• A növény a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nyúlványain, a
gyökérszőrökön keresztül veszi fel a vizet és ionokat. A
gyökérszőrök a gyökér végéhez közel folytonosan
képződnek, az elöregedett gyökérszőrök pedig kopnak.
– SZÁLLÍTÁS
• A felszívott víz és az abban oldott ionok sejtről sejtre adódnak
tovább amíg elérik a szállítószövet farészét.
Víz áramlása a gyökérben
A víz fizikai hatásra passzívan, energiabefektetés
nélkül a gyökérszőr sejtjeibe áramlik a talajból.
– Sorozatos ozmózisos vízátadás (gyökérnyomás)
• Az ionokat a gyökér aktívan, energiabefektetéssel
pumpálja be a sejtbe. Az aktív folyamat során a sejt
válogat
Milyen ionokat vesznek fel a növények?
- nitrogén
- foszfor
- kálium
- Egyéb (S8, Ca2, Mg2, Fe2, Cl2, Zn2 stb.)
Nitrogén
• felvételi forrás: levegő, talaj, víz
• felvételi forma: N2, NO2- ,NH4+, NO3- (ez vehető fel legjobban)
• élettani szerep: vegetatív szervek fejlődésében fontos
(gyökér, szár, levél)
• hiánya: fejletlen és világoszöld növény
• többlete: sötét növény, késik a virágzás
• műtrágya: pétisó (NH4NO3)
Foszfor
• felvételi forrás: talaj, víz
• felvételi forma: PO43-
, HPO42-
, H2PO4- (a két utóbbi vehető fel)
• élettani szerep: reproduktív szerveknek fontos (virág,
termés)
• hiánya: levélhullás, kései virágzás, nincs termés
• többlete: korai virágzás
• műtrágya: szuperfoszfát (S, Ca, P keveréke)
Kálium
• felvételi forrás: talaj, víz • felvételi forma: K+ • élettani szerep: segíti a vízfelvételt, fotoszintetikus enzimek alkotója • hiánya: lankadás, kiszáradás, világos növény • többlete: nem ismert • műtrágya: kálisó (KNO3) ozmotikus nyomás, vízfelvétel
Liebig-féle minimumelv
A növények az egyik anyag hiányában a többi, anyagot
sem sem tudják beépíteni, úgynevezett
hiánybetegségek alakulnak ki.
• Ne használjunk egy komponensű műtrágyát! Pl. a
színtesthez magnézium és nitrogén is szükséges.
• Vagyis a növény csak a legkisebb mennyiségben jelen
lévő anyag arányában tudja csak hasznosítani a többi
anyagot is.
Gyökércsúcs= gyökérsüveg és osztódási zóna
–Gyökérsüveg
• Sejtréteg, amely védi a talajba nyomuló gyökércsúcsot.
–Osztódási zóna
• Közvetlenül a gyökércsúcs felett lévő szakasz, ahol a sejtosztódás révén növekszik a gyökér.
Osztódási zóna
– Az osztódási zóna felett, a sejtek vízfelvétel közben
hosszanti irányban megnyúlnak, mivel sejtfaluk még
nem elég kemény. A megnyúlás lejjebb nyomja a
gyökércsúcsot a talajba.
Felszívási zóna
A gyökér bőrszövetének legfiatalabb rétege. Itt
nőnek a gyökérszőrök. A megnyúlási zóna felett
található. Amikor a megnyúló sejtek fala
megkeményedik, a legkülső sejtek végzik a
felszívást. Ez a réteg később lassan lekopik, és
helyét átveszi az elsődleges kéreg legkülső rétege,
a kemény sejtekből álló exodermisz.
Gyökérszőrök
• A felszívási zóna külső sejtjeinek nyúlványai. Vizet és ásványi
anyagokat vesznek fel.
Szállító zóna
• benne létrejönnek a szállítónyalábok
A gyökér mozgása
A gyökér növekedése során lefelé, a víz és a tápanyag felé halad.
- pozitív geotropizmus
- negatív hidrotropizmus
- A gyökérnövekedés szabályozásában a növényhormonok is részt vesznek.
főgyökér (kétszikűek)
A növény elsődleges gyökere, amely
nagyobb, mint a belőle kinövő
oldalgyökerek vagy másodlagos
gyökerek.
Mellékgyökérrendszer (egyszikűek)
–Egyforma méretű gyökerekből álló
rendszer. Főgyökér nem
különböztethető meg. Valamennyi
gyökér apró oldalgyökereket növeszt.
Járulékos gyökerek
– Közvetlenül a szárból kinövő gyökerek.
Ilyenek nőnek a hagymák (módosult
szárak) vagy a dugványozott szárak
aljáról.
Léggyökerek (járulékos gyökerek)
–Szárból növő gyökerek, amelyek általában nem érik el a talajt. Néha kapaszkodásra alkalmasak, pl. a borostyán esetében. Sok léggyökér nedvességet vesz fel a levegőből.
Támasztógyökerek
– Különleges léggyökerek.
A szárból nőnek ki, majd elérik a talajt,
amely a víz alatt is lehet. Ilyenek
támasztják meg pl. a mangrove fáit.
Gyökérmódusolatok
- karógyökér (pasztinák, sárgarépa)
- gyökérgumó (dáliák)
- gyökérgümő (pillangós virágúak, benne nitrogéngyűjtő baktériumok, levegőből nitrogén)
Hajtásból eredő járulékos gyökerek
- léggyökér
- kapaszkodógyökér
- pányvázógyökér (koronagyökér)
vegetatív
létfenttartó
- Hajtásos növényekre jellemző
A szár a hajtásos növényekre jellemző.
• Szerepe: tartsa a leveleket, szállítsa az
anyagokat a gyökér és a levél között.
• Az egy vagy két évig élő növények nem
fejlesztenek annyi levelet, hogy erős szárra
legyen szükségük. Ezeket nevezzük
lágyszárú növényeknek.
• A több évig élő növények egyre több levelet
fejlesztenek erős szárra van szükségük.
Ezeket nevezzük fás szárú növényeknek.
A szár részei
Hajtás = leveles szár
– A magból vagy a növény fő szárából kinövő új szár.
• Rügy = fiatal hajtás (hajtásrügy, virágrügy, vegyes rügy)
– A szár apró kinövése, amelyből új hajtás vagy virág
fejlődik.
–Csúcsrügy
• A hajtás végén növő rügy.
–Oldalrügy
• Hónaljrügynek vagy másodlagos rügynek is nevezik. A szár és
egy oldalhajtás vagy levélnyél hónaljában helyezkedik el.
Szárcsomó – nódusz
– A szárnak az a pontja, ahol egy vagy több levél nő ki.
• Szártag – internódium
– A szár két szárcsomó közötti szakasza.
kétszikűek és egyszikűek edénynyalábjai
Az egyszikű növények edénynyalábjai szórtan, azaz több
körben vagy nem szabályos körben helyezkednek el.
A kétszikű növények edénynyalábjai egy körbe rendeződnek.
kambium
A kambium a növények szárának és gyökerének azok felületével párhuzamosan elhelyezkedő, másodlagos osztódó szövetrétege. A szervet osztódásokkal vastagítja; az így keletkező új sejtfalak érintő irányúak.
Zárvatermők edénynyalábjai
A zárvatermők edénynyalábjainak kifelé eső részén
mindig háncsrész, befelé eső részén mindig farész
van.
kollaterális nyílt edénynyaláb,
Ha a háncsrész és a farész között van kambium
kollaterális zárt edénynyaláb
Ha nincs kambium a farész és a háncsrész között
A fás szár másodlagos vastagodása
Az edénynyalábok között a kambium nem ér össze - az edénynyalábok között a kambium összeér, kört alkot - a kambiumgyűrűtől befelé farész, kifelé háncsrész alakul ki, belső farész elhal, szilárdít
edénnyalábok típusai
szilárdító gyűrű: edénynyaláb hengeres burkolata
van kambium: nyílt nyaláb
nincs kambium: zárt nyalábok
nyalábhenger kialakulása
– A másodiagos vastagodás első lépése a nyalábhenger kialakulása. – Az edénynyalábok kambiumai összekapcsolódnak, és ez a kambiumgyűrű még több farészt és háncsrészt termel. – Így folytonos henger jön létre.
Másodlagos vastagodás
A több éves növények gyökerének és szárának
átmérője nő a szállítószövet növekedése miatt.
– Minden évben új farész és új háncsrész képződik a
köztük lévő kambium osztódó sejtjeiből.
– Ez a folyamat eltérő a gyökérben és a szárban, de
végül a folyton növekvő szállítószövet lassan
kiszorítja a szár bélszövetét.
– E tömeg zöme a farész, ezért röviden fának nevezzük,
a háncsrész alig vastagodik, mivel a kifelé nyomuló
farész miatt elhal.
Évgyűrűk
A fás növény szárának keresztmetszetén látható koncentrikus
körök.
– A kambrium sejttermelő működése évszakfüggő, ezért ennek
vizsgálata utal az akkori időszak anyagcseréjének intenzitására.
– Minden kör az egy év alatt képződött farész, mely két területre
oszlik: a korai pásztára és a késői pásztára.
– A puhább és világosabb korai pászta a növekedési időszak elején,
gyorsan alakul ki; sejtjei tág üregűek. (Tavasz)
– A késői pászta később keletkezik, sötétebb, és sejtjeinek ürege
szűkebb, vastag falú. (Ősz)
Geszt
– A farész legöregebb, belső része az
idősebb növényekben. Tracheái
eltömődtek, és már nem szállítanak
folyadékot, de szilárdságot biztosítanak.
Szijács
A farész külső része az idősebb
növényekben. Tracheái még folyadékot
szállítanak. Szilárdító szerepe is van, és
tápanyagokat is tárol.
Fás szár
ez az ősibb (biz: nyitvatermők és ősi zárvatermők mind
fás szárúak, pl. magnóliák)
típusai:
• fa
o törzs (tő + derék)
o korona (gally 1 év alatt, vessző 1-3 év közt, ág 3 év
felett)
• cserje (=nincs törzs)
• pálmatörzs (nem ágazik el, levélkoronában zárul,
száron a korábbi elszáradt levelek)
dudvaszár (lágyszár)
o leggyakoribb típus, belül tömött
o az egész szár leveles
o pl. paprika, paradicsom
