Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Biobébik > Többsejtűség ,Növényrendszertan > Flashcards

Többsejtűség ,Növényrendszertan Flashcards

1
Q

Autogén elmélet

A

szerint a prokarióta sejt
önfejlődése eredményeként alakult ki először
a fotoautotróf, majd a színtestek
elvesztésével a heterotróf eukarióta sejt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Endoszimbionta elmélet

A

mely szerint az
eukarióták ősi prokarióták sorozatos
egyesülésével, szimbiózisával fejlődtek ki.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

endoszimbionta elmélet lépésenként

A
  1. A prokarióta sejtek először elvesztették sejtfalukat.
  2. A sejt növekedése miatt csökken a relatív felület.
  3. A felületet növelni kellett a táplálékfelvétel miatt, így a sejt membránja betüremkedett, és leszakadhatott (önálló belső membránrendszer).
  4. Kialakult a sejtváz, majd a bekebelezések sora
    következhetett: különböző prokarióták kerültek be.
    Ezeket nem emésztette meg a gazdasejt, szimbiózis
    alakulhatott ki a bekerült sejttel.
  5. Így származtatják a mitokondriumot (bíborbaktérium), a színtestet (kékbaktérium), egyesek a sejtmagot és az ostort is.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Alacsonyabbrendű eukarióták (protoctiszták)

A
  • egysejtű vagy sejtek laza csoportja
  • állatszerű, növényszeű vagy gombaszerű
  • sejtek mérete: 10x prokarióta, néhány száz mikrométeresek
  • sok egysejtű élőlény
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Többsejtű protiszták (protociszták) kialakulása

A

Kialakulásuk valószínűleg az osztódó sejtek együtt
maradásával indulhatott. A sejtek kezdeti önállóságát
lassan felváltotta a feladatmegosztás.
(cél: nagyobb túlélési esély)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Sejtek együttmaradásának következménye

A

A folyamat eredményeként jelentek meg a
sejttársulásos, majd a telepes és a szövetes
(hajtásos) szerveződésű élőlények.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Szerveződési formák

A

Az élőlény felépítése, az alkotó

sejtek egymáshoz való viszonya szabja meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Szerveződési formák a sejtek feladatmegosztása alapján

A

a többsejtű
élőlények kialakulása során az egy élőlényben
található sejtek között eltérő mértékű együttműködés
alakulhatott ki, így különböző szerveződési
lehetőségek adódtak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Szerveződési formák (feladatmegosztás alapján)

A
  • Sejttársulás: Olyan szerveződési
    forma, melyben az együtt élő sejtek között
    nincs munkamegosztás. Az evolúció oldalága.
  • Teleps (álszövetes szerveződés): a sejtek
    között bizonyos fokú időleges
    munkamegosztás van.
  • Hajtásos (szövetes szerveződés) : a sejtek
    között teljes munkamegosztás alakul ki,
    szövetek, szervek alakulhatnak ki.
    növényeknél: nincs szervrendszer
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

A sejtek térbeli elrendeződése alapján

A 
– Fonalas: a sejtek egyirányú osztódásával
alakul ki (egydimenziós).

– Lemezes: a sejtek kétirányú osztódásával
jön létre. Sérülékenységük miatt az ilyen
szervezettségű élőlények jellemzően
kipusztultak.

– Test: létrejöttekor a sejtek a tér három
irányában osztódnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Algák

A

Cianobaktériumok –> Ostorosmoszatok –> Vörösmoszatok, Barázdásmoszatok, Barnamoszatok, Sárgásmoszatok (kovamoszatok), Zöldmoszatok –> fejlett növények

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Ostoros moszatok

A

Növényi és állati jellegű élőlények egyaránt
tartoznak ebbe a csoportba.
• Az ostoros moszatok törzsének képviselői együtt
viselik a két csoport jegyeit. A növényi
tulajdonságaik (színtest, fotoszintézis klorofill
segítségével) mellett megfigyelhetők az állatokra
jellemzők is (sejtszáj, sejtgarat, emésztő
űröcske, szemfolt).
• Táplálkozásuk mixotróf.
• Belőle fejlődő csoportok többsége zsákutca

Jellegzetességeik alapján feltételezik, hogy ősi képviselőjük
lehetett az eukarióta növények, gombák és állatok
szétválásának kiindulópontja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Zöldszemes ostoros részei

A

Emésztő űröcske, szemfolt, ostor, sejtmag, zöld színtest, lüktető űröcske, sejtszáj, sejtgarat, rakározott cukor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Ős-ostorosok törzse

A
  • nincs színtest, nincs sejtszáj, sejtfelületen keresztül vesz fel szerves anyagokat
  • álomkór ostoros: a vérben és a szövetek közötti
    folyadékban élősködő, főleg Afrikában elterjedt
    faj. A vérszívó cecelégy terjeszti.
  • szimbionta fajok is (termszek belében élő cellulózbontó ostoros)
  • evoluciós zsákutca
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)

A

A páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)
törzsének minden tagja egysejtű.
• Zöld színanyagot tartalmazó színtesteikkel
fotoszintézisre képesek.
• Nevüket a cellulóz sejtfalukon futó két barázdáról
kapták, melyekbe belesimulhat a
helyváltoztatásukat biztosító két ostoruk.
• Nagy tömegben elszaporodva megfestik az
édesvizet vagy a tengereket „vízvirágzást”
okozva.
• Hazánkban: fecskemoszat
• Evolúciós zsákutca

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Zöldmoszatok törzse

A

A zöldmoszatok törzsének ősi képviselőiből alakulhattak
ki a növények. Ennek bizonyítékai a fotoszintézis
színanyagai (klorofill-A, klorofill-B, β-karotin, xantofill) és
termékei (keményítő).

• Főleg édesvizek felső rétegében élnek. Általában
egysejtűek, de néhány többsejtű is előfordul közöttük.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Zöldmoszatok törzse szerevződés fajtái

A

Sejttársulás Volvox-fajok. (több ezer sejt)
• Sejtfonalas a békanyál. (Ulothrix zonata)
• Teleptest (csillárkamoszat)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Sárgásmoszatok törzse: kovamoszatok

A

Kovamoszatok egysejtűek, csak néhány fonalas faj
tartozik ide. Színtestjeikben sok a barnássárga színt
adó vegyület. Sejtfalukba szilikát rakódik.

• Héjuk a moszatsejt pusztulása után a tengerfenéken
lerakódik. (kovaföld)
• Evolúciós zsákutca

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

BARNAMOSZATOK TÖRZSE

A

A barnamoszatok minden képviselője többsejtű,
teleptestű.

• Nevüket színükről kapták, melyet a zöld klorofillok
mellett megtalálható barnás színű pigmentek
(fukoxantin) is okoznak.

• Főként mérsékelt vagy hideg tengerekben élnek, az
aljzaton vagy lebegve.

• A barnamoszatok közé tartoznak bioszféránk
legnagyobb élőlényei, a Macrocystis fajok.

• Evolúciós oldalág.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

VÖRÖSMOSZATOK TÖRZSE

A

A vörösmoszatok többsége teleptestű szerveződésű.

• Nevüket a bennük lévő vörös pigmentekről kapták
(fikoeritrin, fikocianin).

• Az említett pigmentek miatt a vörösmoszatok akár 200– 260 méter mélységben is élnek a lejutó fotonok miatt.

• Elsősorban a melegebb tengerek aljzatán
találkozhatunk velük.

• Evolúciós oldalág.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Száras vagy hajtásos növények (mohák és harasztok)

A

a szárazföld jellemző növényei kloroplasztiszokat tartalmazó
vízi szervezetekből alakultak ki mintegy 400 millió évvel ezelőtt
• spórákkal szaporodó képviselőik a mohák és a harasztok,
• magvakkal szaporodnak a nyitva- és zárvatermők

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Mohák általános jellemzése

A
  • kezdetleges felépítésű, valódi szárazföldi növények
  • Az első szárazföldi növények
    • Ősi zöldmoszatokból alakultak ki,melyek a
    tengerek árapály zónájában éltek
    • Evolúciós oldalág
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Testfelépítésük: (mohák)

A

• Teleptestesek, szöveteik, szerveik még nincsenek
• Gyökérszerű képződmény: rögzítés
• Szárszerű képz.: néhány fajnál ebben kezdetleges
vízszállító elemek vannak
• Levélszerű képz.: 1-2 sejtsornyi, fotoszintetizál

• A fotoszintézishez a tápanyagokat egész
testfelületükön veszik fel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Mohák sejtafal

A

sejtfaluk általában hemicellulózból épül fel –> könnyű vízátjárhatóság

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

leveleik (mohák)

A

Többnyire egyetlen sejtsorból állnak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Pionír élőlények

A

Lakatlan területen elsőként megjelenő élőlény,

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

mohák pionír szerepe

A

szélsőséges termőhelyeken (pl. sziklák, futóhomok,

magashegységek, sarkvidékek)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

mohapárna funkciója

A

Véd a párolgás ellen

29
Q

víz hatásásra növekedésük (mohák)

A

szárazanyagtömegük 2-15-szörösére is megduzzadhatnak

30
Q

Szaporodásuk (mohák)

A

Kétszakaszos egyedfejlődés, nemzedékváltakozás:
–Ivaros szakasz: Ivarsejtet termel, spórától az
ivarsejtek kialakulásáig tart
–Ivartalan szakasz: ivartalan szaporító sejtet vagyis
spórát termel, zigótától a spóra kialakulásáig tart

31
Q

mohák osztályai

A

– Májmohák osztálya

–Lombosmohák osztálya (FEJLETTEB)

32
Q

mohák életciklusa

A

(haploid) → fonál- vagy lemezszerű előtelep
→ mohanövényke → ivarszervek (kétostoros spermatozoida) →
zigóta → sporogónium (toknyél + spóratartó tok) → spóra

33
Q

kemotaxis

A

A kemotaxis a taxisok egy formája; az a jelenség melyben a környezet kémiai összetevői testi és ivarsejtek, baktériumok és egyéb egysejtűek, valamint többsejtű szervezetek egyes sejtjeinek mozgását váltják ki.

34
Q

vegetatív szaporodás

A

(feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) is

• a mohanövénykék rendszerint sűrűn, párnaszerűen tömörülnek

35
Q

hazai mohák

A

23 ezer fajukból 600 él hazénkban

36
Q

tőzegmohák alosztálya

A

száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak
lápos helyeken nőnek → tőzeget képeznek
• hazánkban 20 fajuk él, védettek

37
Q

májmohák osztálya

A

a test lehet leveles vagy telepes

38
Q

Valódi lombosmohák alosztálya

A

élénkzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló

(csúcson termő) száracskákkal

39
Q

Harasztok általános jellemzése

A

kétszakaszos életfázis
(nemzedékváltakozás)
• a növény teste a sporofiton
(diploid) életfázist képviseli
a harasztok valódi száras (hajtásos) növények, testük
valódi gyökérre, szárra és levélre különül
- • többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat
• a trópusokon fatermetűek is élnek, nálunk csak
lágyszárúak találhatók
• a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él

40
Q

Harasztok különbsége mohákhoz képest

A

Az ivartalan nemzedékben található a harasztnövény
• Az ivartalan nemzedék hosszabb és fejlettebb
• Az előtelep is különböző (fonalas vs. lemezes)
• A harasztnövény már diploid, vagyis genetikailag
stabilabb
• Mind a két nemzedék FOTOSZINTETIZÁL

41
Q

Korpafüvek osztálya

A
  • spóratartó tokok hajtáscsúcson, füzérben
  • villás elágazású szár
  • pikkelyszerű, kis felületű levelek
  • száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum),
    többnyire spirálisan állnak
  • visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron)
    és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdőkben éltek →
    mai kőszéntelepek
    • hazánkban 7 fajuk él
42
Q

zsurlók osztálya

A
  • örvös elágazású szár
  • a ma élő fajok lágyszárúak, kihalt őseik fatermetűek voltak (zsurlófa, mezei zsurló)
  • spóratartró tokok
    FAJ: mezei zsurló, mocsári zsurló
    NÉV: sejtfalban SiO2 [SÚROLÓ – SURLÓ – ZSURLÓ]
    kovasavtartalmuk jelentős → súrolás
43
Q

Páfrányok osztálya (felépítés)

A
  • tagolt, nagyfelületű levél
  • spóratartó tokok levélfonákon csoportban
  • szár
  • földalatti gyöktörzs
    leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermőké
    • nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek
44
Q

Vízi páfrányok alosztálya

A

hazai példa: lucaöröm

45
Q

magvas növények

A
  • Heterospórás ősi harasztokból származtathatók
  • mikrospróa –> pollen + makrospóra –> embriózsák

A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, ezt burok vette körül az anyanövényen. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg.
Az embriót maghéj védi –> mag (terjesztő és védőképlet)
- A szaporodás védettebb, víztől független
- A diploid és haploid életfázis nem válik külön
(kb.310 millió éve)

46
Q

Nyitvatermők

A
  1. Nincs kettős megtermékenyítés
    elsődleges táplálószövet van.
2. Tökéletlen magvédelem, nyitott
termőleveleken szabadon találhatók
a magkezdemények. Termés nincs,
helyette toboz, tobozbogyó,
magköpenyes mag az általános.
  1. A virágtakaró rendesen hiányzik
    vagy lepelszerű, jelentéktelen
  2. A virág elsődlegesen egyivarú
  3. Elsődlegesen a szélmegporzás a
    jellemző. A rovarmegporzás ritka
  4. A pollenszem közvetlenül a
    magkezdeményre kerül.
  5. A spórának még van nyugalmi
    állapota.
  6. A maghéj egyszerű kifejlődésű, de
    erős.
  7. Vegetatív felépítés: Kivétel nélkül fás szárúak
47
Q

Zárvatermők

A
  1. Van kettős megtermékenyítés
  2. Fejlettebb magvédelem, zárt,
    termőből alakult magház. Termés
    van: ez a legfiatalabb növényi szerv.
  3. Változatos kialakulású, rendszerint
    kettős virágtakarójú, színes, valódi
    virág van.
  4. A virág elsődlegesen kétivarú.
  5. Elsődlegesen a rovarmegporzás a
    jellemző.
  6. A pollenszem (mikrospóra) az
    érzékeny bibefelületre kerül.
  7. A spórának már nincs, a magnak
    van nyugalmi állapota.
  8. A maghéj gyenge, de kialakulása
    igen változatos (száraz, húsos), s ezt
    még a termőlevélből alakult
    termésfal tovább növeli.
  9. Vegetatív felépítés: elsődlegesen fásszárúak, másodlagosan lágyszárúak.
48
Q

első nyitvatermők

A

Magvaspáfrányok (kihaltak) –> páfrányfenyő

49
Q

nyitvatermők hazánkban

A

640, ebből 4 őshonos

50
Q

nyitvatermők gyökere

A

Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, ezért gombákkal élnek szimbiózisban (hifa veszi fel a vizet)
mikoriza

51
Q

nyitvatermők

A

Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével
vagy többesével ülnek, viaszosak
viaszos kutikula (védőrétegecske) borítja őket

52
Q

nyitvatermők virága

A

egyivarú
• Porzós: ágak végén
• Termős: toboz, termőlevelei nyitottak, a termőlevelek
alján található a magkezdemény, a megtermékenyítés
után ebből lesz a mag

53
Q

Egylaki

A

A két egyivarú virág egy növényen vannak.

54
Q

Kétlaki

A

Egy-egy egyivarú virág külön növényeken vannak.

55
Q

Nyitvatermők csoportjaik (páfrányfenyők osztálya)

A 
Páfrányfenyő (Ginko biloba)
- élő kövületek
- lombhullató
- villás erezetű, legyező alakú levél
kétlaki
- húsos maghéj (vajsav)
56
Q

nyitvatermők csoportjai (fenyők oszálya)

A

egytűsek, kéttűsek (lucfenyő, jegenyefenyő)
kéttűsek (erdeifenyő, feketefenyő)
• Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő (lombhullató)
• Ciprusfélék: boróka, tuja
• Cédrusok
• Mocsárciprusfélék: mamutfenyő (É-Amerika DK-i részén kúp alakú, belül üreges légzőgyökerek)

57
Q

Nyitvatermők csoportjai (tiszafafélék osztálya)

A 
Tiszafa (cserje
piros, húsos
magköpeny
mérgező
kétlaki)
58
Q

Zárvatermők

A

Ősi nyitvatermőkből alakultak ki a termőleveleik
összezáródásával -> magkezdeményük zárt termőben
fejlődik
• Biztonságos szaporodásuk miatt az egész Földet
meghódították
• Hajtásos, virágos, terméses növények

59
Q

zárvatermők gyökere

A

rögzít, felveszi a tápanyagokat és továbbszállítja
• Főgyökérzet
• Mellékgyökérzet
–Megjelennek a gyökérszőrök
Módosulhat is: raktározó karógyökér, szívógyökér,
kapaszkodó gyökér

60
Q

zárvatermők szára

A

a növény tengelye, tartja a leveleket és a virágot,
tápanyagot szállít
• Fás szár: fa, cserje, pálmatörzs
• Lágy szár: dudvás szár, szalmaszár
• Módosulhat: pozsgás szár, kacs –komló, inda

61
Q

zárvatermők levele

A

fotoszintetizál, párologtat, gázcserét végez
• Levélalap, levélnyél, levéllemez
• Egyszerű, összetett
• Főeres, mellékeres
• Módosulhat is: rovarfogó levelek, levélkacs – borsó

62
Q

(zárvatermők)A levél és a szár közösen is módosulhat:

A

–Gumó: raktározó föld alatti hajtás

–Hagyma

63
Q

zárvatermők virága

A 
a szaporodás szerve
• Részei: kocsány, vacok, csészelevél, sziromlevél,
lepellevél, porzó, termő
• Teljes virág
• Hiányos virág
»Meddő virág
»Csupasz virág
»Egyivarú virág: egylaki vagy kétlaki
64
Q

Virág működése

A

–Megporzás: szél, víz, rovar, állat, ember
–Megtermékenyítés: kettős megtermékenyítés
–A megtermékenyítés után kialakul a mag

65
Q

zárvatermők magja

A

• Maghéj, táplálószövet, csíranövény = gyököcske +

rügyecske

66
Q

Termés (zárvatemrők)

A 
a mag a termésben érik meg
• Ha a termés csak a termőből alakul ki: valódi termés
–Makk, lependék, csonthéjas, bogyó
• Ha más virágrészből is: áltermés
–Alma, szeder

A termés részt vesz a mag terjesztésében is: szél,
víz, állatok, ember, önterjesztő

67
Q

Zárvatermők két osztálya

A

egyzsikűek, kétszikűek

68
Q

Kétszikűek

A 
Ősibb csoport
sziklevél: 2, csírázáskor felszínre jön
gyökérzet: főgyökérzet
szár: elágazó, fás vagy láz
szállítónyalábok: körben 
levél: főerezetes (levélnyél)
virág: öttagú, kettős virágtakaró
példa: vadrózsa, bükk
69
Q

egyszikűek

A

sziklevél: csírázáskor nem jön a felszínre
gyökérzet: mellékgyökérzet
szár: Álatlában nem ágazik el: inkább lágy
szállítónyalábok: szórt
levél: mellékerezetes (szárölelő)
virág: háromtagú, lepellevelek
példa: hagyma, búza

Biobébik (37 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions