Többsejtűség ,Növényrendszertan Flashcards
Autogén elmélet
szerint a prokarióta sejt
önfejlődése eredményeként alakult ki először
a fotoautotróf, majd a színtestek
elvesztésével a heterotróf eukarióta sejt.
Endoszimbionta elmélet
mely szerint az
eukarióták ősi prokarióták sorozatos
egyesülésével, szimbiózisával fejlődtek ki.
endoszimbionta elmélet lépésenként
- A prokarióta sejtek először elvesztették sejtfalukat.
- A sejt növekedése miatt csökken a relatív felület.
- A felületet növelni kellett a táplálékfelvétel miatt, így a sejt membránja betüremkedett, és leszakadhatott (önálló belső membránrendszer).
- Kialakult a sejtváz, majd a bekebelezések sora
következhetett: különböző prokarióták kerültek be.
Ezeket nem emésztette meg a gazdasejt, szimbiózis
alakulhatott ki a bekerült sejttel. - Így származtatják a mitokondriumot (bíborbaktérium), a színtestet (kékbaktérium), egyesek a sejtmagot és az ostort is.
Alacsonyabbrendű eukarióták (protoctiszták)
- egysejtű vagy sejtek laza csoportja
- állatszerű, növényszeű vagy gombaszerű
- sejtek mérete: 10x prokarióta, néhány száz mikrométeresek
- sok egysejtű élőlény
Többsejtű protiszták (protociszták) kialakulása
Kialakulásuk valószínűleg az osztódó sejtek együtt
maradásával indulhatott. A sejtek kezdeti önállóságát
lassan felváltotta a feladatmegosztás.
(cél: nagyobb túlélési esély)
Sejtek együttmaradásának következménye
A folyamat eredményeként jelentek meg a
sejttársulásos, majd a telepes és a szövetes
(hajtásos) szerveződésű élőlények.
Szerveződési formák
Az élőlény felépítése, az alkotó
sejtek egymáshoz való viszonya szabja meg.
Szerveződési formák a sejtek feladatmegosztása alapján
a többsejtű
élőlények kialakulása során az egy élőlényben
található sejtek között eltérő mértékű együttműködés
alakulhatott ki, így különböző szerveződési
lehetőségek adódtak
Szerveződési formák (feladatmegosztás alapján)
- Sejttársulás: Olyan szerveződési
forma, melyben az együtt élő sejtek között
nincs munkamegosztás. Az evolúció oldalága. - Teleps (álszövetes szerveződés): a sejtek
között bizonyos fokú időleges
munkamegosztás van. - Hajtásos (szövetes szerveződés) : a sejtek
között teljes munkamegosztás alakul ki,
szövetek, szervek alakulhatnak ki.
növényeknél: nincs szervrendszer
A sejtek térbeli elrendeződése alapján
– Fonalas: a sejtek egyirányú osztódásával alakul ki (egydimenziós).
– Lemezes: a sejtek kétirányú osztódásával
jön létre. Sérülékenységük miatt az ilyen
szervezettségű élőlények jellemzően
kipusztultak.
– Test: létrejöttekor a sejtek a tér három
irányában osztódnak.
Algák
Cianobaktériumok –> Ostorosmoszatok –> Vörösmoszatok, Barázdásmoszatok, Barnamoszatok, Sárgásmoszatok (kovamoszatok), Zöldmoszatok –> fejlett növények
Ostoros moszatok
Növényi és állati jellegű élőlények egyaránt
tartoznak ebbe a csoportba.
• Az ostoros moszatok törzsének képviselői együtt
viselik a két csoport jegyeit. A növényi
tulajdonságaik (színtest, fotoszintézis klorofill
segítségével) mellett megfigyelhetők az állatokra
jellemzők is (sejtszáj, sejtgarat, emésztő
űröcske, szemfolt).
• Táplálkozásuk mixotróf.
• Belőle fejlődő csoportok többsége zsákutca
Jellegzetességeik alapján feltételezik, hogy ősi képviselőjük
lehetett az eukarióta növények, gombák és állatok
szétválásának kiindulópontja.
Zöldszemes ostoros részei
Emésztő űröcske, szemfolt, ostor, sejtmag, zöld színtest, lüktető űröcske, sejtszáj, sejtgarat, rakározott cukor
Ős-ostorosok törzse
- nincs színtest, nincs sejtszáj, sejtfelületen keresztül vesz fel szerves anyagokat
- álomkór ostoros: a vérben és a szövetek közötti
folyadékban élősködő, főleg Afrikában elterjedt
faj. A vérszívó cecelégy terjeszti. - szimbionta fajok is (termszek belében élő cellulózbontó ostoros)
- evoluciós zsákutca
páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)
A páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)
törzsének minden tagja egysejtű.
• Zöld színanyagot tartalmazó színtesteikkel
fotoszintézisre képesek.
• Nevüket a cellulóz sejtfalukon futó két barázdáról
kapták, melyekbe belesimulhat a
helyváltoztatásukat biztosító két ostoruk.
• Nagy tömegben elszaporodva megfestik az
édesvizet vagy a tengereket „vízvirágzást”
okozva.
• Hazánkban: fecskemoszat
• Evolúciós zsákutca
Zöldmoszatok törzse
A zöldmoszatok törzsének ősi képviselőiből alakulhattak
ki a növények. Ennek bizonyítékai a fotoszintézis
színanyagai (klorofill-A, klorofill-B, β-karotin, xantofill) és
termékei (keményítő).
• Főleg édesvizek felső rétegében élnek. Általában
egysejtűek, de néhány többsejtű is előfordul közöttük.
Zöldmoszatok törzse szerevződés fajtái
Sejttársulás Volvox-fajok. (több ezer sejt)
• Sejtfonalas a békanyál. (Ulothrix zonata)
• Teleptest (csillárkamoszat)
Sárgásmoszatok törzse: kovamoszatok
Kovamoszatok egysejtűek, csak néhány fonalas faj
tartozik ide. Színtestjeikben sok a barnássárga színt
adó vegyület. Sejtfalukba szilikát rakódik.
• Héjuk a moszatsejt pusztulása után a tengerfenéken
lerakódik. (kovaföld)
• Evolúciós zsákutca
BARNAMOSZATOK TÖRZSE
A barnamoszatok minden képviselője többsejtű,
teleptestű.
• Nevüket színükről kapták, melyet a zöld klorofillok
mellett megtalálható barnás színű pigmentek
(fukoxantin) is okoznak.
• Főként mérsékelt vagy hideg tengerekben élnek, az
aljzaton vagy lebegve.
• A barnamoszatok közé tartoznak bioszféránk
legnagyobb élőlényei, a Macrocystis fajok.
• Evolúciós oldalág.
VÖRÖSMOSZATOK TÖRZSE
A vörösmoszatok többsége teleptestű szerveződésű.
• Nevüket a bennük lévő vörös pigmentekről kapták
(fikoeritrin, fikocianin).
• Az említett pigmentek miatt a vörösmoszatok akár 200– 260 méter mélységben is élnek a lejutó fotonok miatt.
• Elsősorban a melegebb tengerek aljzatán
találkozhatunk velük.
• Evolúciós oldalág.
Száras vagy hajtásos növények (mohák és harasztok)
a szárazföld jellemző növényei kloroplasztiszokat tartalmazó
vízi szervezetekből alakultak ki mintegy 400 millió évvel ezelőtt
• spórákkal szaporodó képviselőik a mohák és a harasztok,
• magvakkal szaporodnak a nyitva- és zárvatermők
Mohák általános jellemzése
- kezdetleges felépítésű, valódi szárazföldi növények
- Az első szárazföldi növények
• Ősi zöldmoszatokból alakultak ki,melyek a
tengerek árapály zónájában éltek
• Evolúciós oldalág
Testfelépítésük: (mohák)
• Teleptestesek, szöveteik, szerveik még nincsenek
• Gyökérszerű képződmény: rögzítés
• Szárszerű képz.: néhány fajnál ebben kezdetleges
vízszállító elemek vannak
• Levélszerű képz.: 1-2 sejtsornyi, fotoszintetizál
• A fotoszintézishez a tápanyagokat egész
testfelületükön veszik fel
Mohák sejtafal
sejtfaluk általában hemicellulózból épül fel –> könnyű vízátjárhatóság
leveleik (mohák)
Többnyire egyetlen sejtsorból állnak
Pionír élőlények
Lakatlan területen elsőként megjelenő élőlény,
mohák pionír szerepe
szélsőséges termőhelyeken (pl. sziklák, futóhomok,
magashegységek, sarkvidékek)
mohapárna funkciója
Véd a párolgás ellen
víz hatásásra növekedésük (mohák)
szárazanyagtömegük 2-15-szörösére is megduzzadhatnak
Szaporodásuk (mohák)
Kétszakaszos egyedfejlődés, nemzedékváltakozás:
–Ivaros szakasz: Ivarsejtet termel, spórától az
ivarsejtek kialakulásáig tart
–Ivartalan szakasz: ivartalan szaporító sejtet vagyis
spórát termel, zigótától a spóra kialakulásáig tart
mohák osztályai
– Májmohák osztálya
–Lombosmohák osztálya (FEJLETTEB)
mohák életciklusa
(haploid) → fonál- vagy lemezszerű előtelep
→ mohanövényke → ivarszervek (kétostoros spermatozoida) →
zigóta → sporogónium (toknyél + spóratartó tok) → spóra
kemotaxis
A kemotaxis a taxisok egy formája; az a jelenség melyben a környezet kémiai összetevői testi és ivarsejtek, baktériumok és egyéb egysejtűek, valamint többsejtű szervezetek egyes sejtjeinek mozgását váltják ki.
vegetatív szaporodás
(feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) is
• a mohanövénykék rendszerint sűrűn, párnaszerűen tömörülnek
hazai mohák
23 ezer fajukból 600 él hazénkban
tőzegmohák alosztálya
száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak
lápos helyeken nőnek → tőzeget képeznek
• hazánkban 20 fajuk él, védettek
májmohák osztálya
a test lehet leveles vagy telepes
Valódi lombosmohák alosztálya
élénkzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló
(csúcson termő) száracskákkal
Harasztok általános jellemzése
kétszakaszos életfázis
(nemzedékváltakozás)
• a növény teste a sporofiton
(diploid) életfázist képviseli
a harasztok valódi száras (hajtásos) növények, testük
valódi gyökérre, szárra és levélre különül
- • többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat
• a trópusokon fatermetűek is élnek, nálunk csak
lágyszárúak találhatók
• a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él
Harasztok különbsége mohákhoz képest
Az ivartalan nemzedékben található a harasztnövény
• Az ivartalan nemzedék hosszabb és fejlettebb
• Az előtelep is különböző (fonalas vs. lemezes)
• A harasztnövény már diploid, vagyis genetikailag
stabilabb
• Mind a két nemzedék FOTOSZINTETIZÁL
Korpafüvek osztálya
- spóratartó tokok hajtáscsúcson, füzérben
- villás elágazású szár
- pikkelyszerű, kis felületű levelek
- száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum),
többnyire spirálisan állnak - visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron)
és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdőkben éltek →
mai kőszéntelepek
• hazánkban 7 fajuk él
zsurlók osztálya
- örvös elágazású szár
- a ma élő fajok lágyszárúak, kihalt őseik fatermetűek voltak (zsurlófa, mezei zsurló)
- spóratartró tokok
FAJ: mezei zsurló, mocsári zsurló
NÉV: sejtfalban SiO2 [SÚROLÓ – SURLÓ – ZSURLÓ]
kovasavtartalmuk jelentős → súrolás
Páfrányok osztálya (felépítés)
- tagolt, nagyfelületű levél
- spóratartó tokok levélfonákon csoportban
- szár
- földalatti gyöktörzs
leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermőké
• nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek
Vízi páfrányok alosztálya
hazai példa: lucaöröm
magvas növények
- Heterospórás ősi harasztokból származtathatók
- mikrospróa –> pollen + makrospóra –> embriózsák
A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, ezt burok vette körül az anyanövényen. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg.
Az embriót maghéj védi –> mag (terjesztő és védőképlet)
- A szaporodás védettebb, víztől független
- A diploid és haploid életfázis nem válik külön
(kb.310 millió éve)
Nyitvatermők
- Nincs kettős megtermékenyítés
elsődleges táplálószövet van.
2. Tökéletlen magvédelem, nyitott termőleveleken szabadon találhatók a magkezdemények. Termés nincs, helyette toboz, tobozbogyó, magköpenyes mag az általános.
- A virágtakaró rendesen hiányzik
vagy lepelszerű, jelentéktelen - A virág elsődlegesen egyivarú
- Elsődlegesen a szélmegporzás a
jellemző. A rovarmegporzás ritka - A pollenszem közvetlenül a
magkezdeményre kerül. - A spórának még van nyugalmi
állapota. - A maghéj egyszerű kifejlődésű, de
erős. - Vegetatív felépítés: Kivétel nélkül fás szárúak
Zárvatermők
- Van kettős megtermékenyítés
- Fejlettebb magvédelem, zárt,
termőből alakult magház. Termés
van: ez a legfiatalabb növényi szerv. - Változatos kialakulású, rendszerint
kettős virágtakarójú, színes, valódi
virág van. - A virág elsődlegesen kétivarú.
- Elsődlegesen a rovarmegporzás a
jellemző. - A pollenszem (mikrospóra) az
érzékeny bibefelületre kerül. - A spórának már nincs, a magnak
van nyugalmi állapota. - A maghéj gyenge, de kialakulása
igen változatos (száraz, húsos), s ezt
még a termőlevélből alakult
termésfal tovább növeli. - Vegetatív felépítés: elsődlegesen fásszárúak, másodlagosan lágyszárúak.
első nyitvatermők
Magvaspáfrányok (kihaltak) –> páfrányfenyő
nyitvatermők hazánkban
640, ebből 4 őshonos
nyitvatermők gyökere
Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, ezért gombákkal élnek szimbiózisban (hifa veszi fel a vizet)
mikoriza
nyitvatermők
Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével
vagy többesével ülnek, viaszosak
viaszos kutikula (védőrétegecske) borítja őket
nyitvatermők virága
egyivarú
• Porzós: ágak végén
• Termős: toboz, termőlevelei nyitottak, a termőlevelek
alján található a magkezdemény, a megtermékenyítés
után ebből lesz a mag
Egylaki
A két egyivarú virág egy növényen vannak.
Kétlaki
Egy-egy egyivarú virág külön növényeken vannak.
Nyitvatermők csoportjaik (páfrányfenyők osztálya)
Páfrányfenyő (Ginko biloba) - élő kövületek - lombhullató - villás erezetű, legyező alakú levél kétlaki - húsos maghéj (vajsav)
nyitvatermők csoportjai (fenyők oszálya)
egytűsek, kéttűsek (lucfenyő, jegenyefenyő)
kéttűsek (erdeifenyő, feketefenyő)
• Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő (lombhullató)
• Ciprusfélék: boróka, tuja
• Cédrusok
• Mocsárciprusfélék: mamutfenyő (É-Amerika DK-i részén kúp alakú, belül üreges légzőgyökerek)
Nyitvatermők csoportjai (tiszafafélék osztálya)
Tiszafa (cserje piros, húsos magköpeny mérgező kétlaki)
Zárvatermők
Ősi nyitvatermőkből alakultak ki a termőleveleik
összezáródásával -> magkezdeményük zárt termőben
fejlődik
• Biztonságos szaporodásuk miatt az egész Földet
meghódították
• Hajtásos, virágos, terméses növények
zárvatermők gyökere
rögzít, felveszi a tápanyagokat és továbbszállítja
• Főgyökérzet
• Mellékgyökérzet
–Megjelennek a gyökérszőrök
Módosulhat is: raktározó karógyökér, szívógyökér,
kapaszkodó gyökér
zárvatermők szára
a növény tengelye, tartja a leveleket és a virágot,
tápanyagot szállít
• Fás szár: fa, cserje, pálmatörzs
• Lágy szár: dudvás szár, szalmaszár
• Módosulhat: pozsgás szár, kacs –komló, inda
zárvatermők levele
fotoszintetizál, párologtat, gázcserét végez
• Levélalap, levélnyél, levéllemez
• Egyszerű, összetett
• Főeres, mellékeres
• Módosulhat is: rovarfogó levelek, levélkacs – borsó
(zárvatermők)A levél és a szár közösen is módosulhat:
–Gumó: raktározó föld alatti hajtás
–Hagyma
zárvatermők virága
a szaporodás szerve • Részei: kocsány, vacok, csészelevél, sziromlevél, lepellevél, porzó, termő • Teljes virág • Hiányos virág »Meddő virág »Csupasz virág »Egyivarú virág: egylaki vagy kétlaki
Virág működése
–Megporzás: szél, víz, rovar, állat, ember
–Megtermékenyítés: kettős megtermékenyítés
–A megtermékenyítés után kialakul a mag
zárvatermők magja
• Maghéj, táplálószövet, csíranövény = gyököcske +
rügyecske
Termés (zárvatemrők)
a mag a termésben érik meg • Ha a termés csak a termőből alakul ki: valódi termés –Makk, lependék, csonthéjas, bogyó • Ha más virágrészből is: áltermés –Alma, szeder
A termés részt vesz a mag terjesztésében is: szél,
víz, állatok, ember, önterjesztő
Zárvatermők két osztálya
egyzsikűek, kétszikűek
Kétszikűek
Ősibb csoport sziklevél: 2, csírázáskor felszínre jön gyökérzet: főgyökérzet szár: elágazó, fás vagy láz szállítónyalábok: körben levél: főerezetes (levélnyél) virág: öttagú, kettős virágtakaró példa: vadrózsa, bükk
egyszikűek
sziklevél: csírázáskor nem jön a felszínre
gyökérzet: mellékgyökérzet
szár: Álatlában nem ágazik el: inkább lágy
szállítónyalábok: szórt
levél: mellékerezetes (szárölelő)
virág: háromtagú, lepellevelek
példa: hagyma, búza
