Kétszakaszos egyedfejlődés Flashcards
IVARTALAN NEMZEDÉK SPOROFITON:S
Kromoszómaszám: 2
A spórát termeli
megtermékenyítés - zigóta - diploid többsejtű test - (meiózis) spórák
Moháknál az ivartalan nemzedék barna színű
mohák életmenete
spóra (1n) - előtelep (fonalas) (1n) - előtelepen mohanövényke nő (1n) (vegetatív működés) - csúcsán női ivaszerv, benne petesejt, azt megtermékenyíti a vízben úszó ivarsejt - megtermékenyítés, zigóta - spóratartó nyél és tok - meiótissal spóra
Ivaros nemzedék, gametofiton
kromoszómaszám: 1
spórákból mitózisokkal - haploid többsejtű test - gaméták
A moháknál az ivaros nemzedék fotoszintetizál, tehát zöld.
mohák kétszakaszos egyedfejlődése
a haploid és a diploid testet egyszerre látjuk, a diploidnak előfeltétele a haploid megléte, de a haploid sérülékenyebb.
Mohák életciklusa
spóra (haploid) → fonál- vagy lemezszerű előtelep
→ mohanövényke → ivarszervek (kétostoros spermatozoida) →
zigóta → sporogónium (toknyél + spóratartó tok) → spóra
hímivarsejt mozgása
a hímivarsejt mozgása kemotaxis, a
petesejt kémiai anyagai vonzzák
Ivaros szakasz hossza
Mivel a mohanövény maga az ivaros szakasz része, ezért itt még az ivaros a hosszabb és fejlettebb nemzedék.
Harasztok kétszakaszos egyedfejlődése
spóra (haploid) - szív alakú előtelep (ivaszervek) - megtermékenyítés - diploid növény - (meiózis) spóra
valódi szövetes szerveződés, a növényvilág alapja
ivaros nemzedék (harasztok)
IVAROS NEMZEDÉK GAMETOFITON:G KROMOSZÓMASZÁM: n
spórák (n)
szív alakú lemezes előtelep ♂ és/vagy ♀
ivarszervekkel (n)
csillós hímivarsejtek vízcseppben mozogva
megtermékenyítik a petesejtet (kemotaxis) (n)
ivartalan nemzedék
KROMOSZÓMASZÁM: 2n zigóta (2n) harasztnövény (2n) spóratartó (2n) spóra anyasejtekkel majd számfelező osztódás spórák (n)
mohák és harasztok különbsége
Az ivartalan nemzedékben található a harasztnövény
• Az ivartalan nemzedék hosszabb és fejlettebb
•
• Az előtelep is különböző (fonalas vs. lemezes)
• A harasztnövény már diploid, vagyis genetikailag
stabilabb
• Mind a két nemzedék FOTOSZINTETIZÁL
nyitvatermők életmenete
viráguk: egyivarú )porzós vagy termős(toboz))
- egymásra boruló termőlevelek, amelyek felnyílnak
- termőlevelek tövében magkezdemények, oda szél pollenszem
Zárvatermők életmenete (hím vonal)
(- a termőlevelek összeforrnak egymással)
portok sejtek (2n)
mikrospóra anyasejtek - meiózis - 4 mikrospóra - sejtfalon belül osztódás (mitózis) - nagyobb: vegetatív, kisebb: generatív - generatív sejt mitózis - 2 hímivarsejt
- éretlen pollen állapotban porozza a termőt
- érett pollen a bibeszál csatornájában alkaul ki
zárvatermők életmenete (női vonal)
termőben (magházban) makrospóra anyasejt - meiózissal 4 makrospóra (1) - mitózisok, érett magkezdemény - 8 sejt: petesejt, 2 kísérősejt, 3 ellenlábas sejt, központi sejt 2 maggal
kettős megtermékenyítés
beragaszkodik a bibepárnára ,megemészti maga előtt az utat a bibeszálon keresztül, plazmanyúlványt növeszt és eléri az embriózsákot, kialakul a két hímivarsejt (tömlőben már)
1es hímivarsejt - petesejt megtermékenyítése
2es hímivarsejt - megtermékenyíti a központi sejt mindkét magvást, 3 haploid sejt olvad össze egymással: triploid kromoszómájú - táplálószövet
zigóta - csíra
Miből mi lesz? (virág)
petesejt - zigóta (2n) - csíra (embrió)
kp.-i sejt - táplálószövet a magban
magkezdemény burka - maghéj
csíra és táplálószövet - mag
csíra részei
rügyecske - föld feletti hajtásrendzser
gyököcske - gyökérzet
1v2 sziklevél - csírázás során van szerepe (fotoszintetizálhat)
csírakapu- ahol a csíra a vizet felveszi
szükséges feltételek a csírázáshoz: víz, oxigén
csírázás
Megfelelő körülmények között a mag kicsírázik. Ha a
mag érett egészséges, megfelelő hőmérséklet, fény
jelenléte vagy hiánya és a víz. Ettől a maghéj
megduzzad és felreped, az embrió kijut.
• A maghéjat áttörve kilép a gyököcske és a
rügyecske és megindul a csíranövény fejlődése.
Föld alatt csírázó típus
Bizonyos növények (pl. a borsó) sziklevelei a
csírázás során a maghéjon belül maradnak, és csak a
rügyecske emelkedik a talaj fölé.
Föld felett csírázó típus
Bizonyos növények (pl. a bab) sziklevelei a csírázás
során a föld fölé emelkednek,és az első lomblevelek
alatt láthatók.
A növényi hormonfogalom
A növényi hormon olyan sejtek közötti kommunikációt
közvetítő jelmolekula, amely vagy képződésének
helyén vagy távolabbi szövetekbe transzportálódva
már kis koncentrációban is jelentős és széleskörű
hatást gyakorol a növények növekedésére és fejlődési
folyamataira.
A legfontosabb növényi hormonok:
auxinok, gibberellinek, citokininek,
abszcizinsav, etilén,
Auxin: indol-ecetsav a növényben
- az elsőként felfedezett növényi hormon
- a hajtáscsúcsban termelődik, onnan szállítódik
szét a növény gyökere felé, az edénynyalábok
háncsrészében - szállítódása a fénnyel ellentétes oldalon
történik - eloszlása egyenlőtlen a növényben :
a gyökérnyakban a legkevesebb,
a hajtáscsúcsban a legtöbb,
a gyökércsúcsban közepes a mennyisége
a különböző szervek auxin érzékenysége eltérő:
- legérzékenyebb a gyökér,
- majd az oldalrügy,
- legkevésbé érzékeny, vagyis a legnagyobb auxinkoncentráció
serkenti a működését (!) a csúcsrügynek, azaz a hajtáscsúcsnak
auxin hatása
- serkenti a növekedést (elsősorban sejtmegnyúlást serkenti)
- biztosítja a hosszanti növekedést,
(az uralkodó csúcsrügy magas auxintartalma következtében) - ha eltávolítjuk a csúcsrügyeket (a fa metszésekor) a gátolt
oldalrügyek fejlődésnek indulnak, elágazik a hajtás - beindítja a csírázást
- tropizmusos ingermozgások szabályozása
Paál Árpád kísérlete
arwin nyomán többen is foglalkoztak a problémával, köztük Paál Árpád magyar kutató is az 1900-as évek elején. Paál levágta a növényekről a hajtáscsúcsot, és kétféle módon helyezte vissza azokat a sötétben tartott növényekre. Ha eredeti helyzetében tette vissza a vágási felszínre a levágott csúcsot, akkor a növény egyenesen növekedett, és nem görbült el. Ha féloldalasan tette vissza a levágott csúcsot, akkor a növény elgörbült, és az az oldala növekedett erőteljesebben, amelyik érintkezett a levágott csúccsal. Paál ebből arra következtetett, hogy a növekedést kémiai anyag, hormon szabályozza, amely a hajtáscsúcsban képződik. A növény görbülését pedig ennek az anyagnak az egyenlőtlen eloszlása okozza. Később mások azonosították a növekedési hormont, amit auxinnak neveztek el a görög auxein (’növekedni’) szó nyomán. Megállapították, hogy az auxin serkenti a növényi sejtek megnyúlását. Az is kiderült, hogy fényérzékeny vegyület. Ha egyik oldaláról világítjuk meg a növényt, akkor a hajtás árnyékos oldalán az auxin nem bomlik le, és a sejtek megnyúlnak. A hajtás napsütötte oldalán az auxin bomlik, így a sejtek növekedése lassúbb. Az eltérő ütemű növekedés miatt a hajtás a fény felé görbül.
Gibberellinek:
- fokozzák a növényi szártagok megnyúlását
pl. az öröklötten törpe kukorica normális
növekedésű lesz a hormonkezelésre
Citokininek:
- sejtosztódást serkentő hatásúak (sebgyógyulás)
Abszcizinsav
- növekedés gátló hatású
gátolja a rügyek idő előtti kihajtását,
ezért a fás szárú növények téli nyugalmának
szabályozója
