Sejtciklus, replikáció Flashcards

1
Q

SEJTCIKLUS

A

Összehangoltan és szigorúan szabályozott folyamatok
összessége, amelyekkel a sejt biztosítja a genetikai
állománya, valamint az organellumok és
makromolekulák megduplázását, majd szegregációját.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Statikus sejtek:

A

elveszítik osztódó képességüket

pl: idegsejt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Expandáló sejtek:

A

valamilyen külső oknál fogva

képesek csak osztódni – sérülés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Megújuló sejtek:

A

egész életükön át képesek

osztódni pl: őssejtek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Sejtciklus szakaszai

A
G1 - A sejt funkciójának
megfelelően működik,
és/vagy felkészül a
replikációra (nyugalmi
szakasz)
S - A DNS megkketőződése
G2 - utószintézis fázisa, a
sejtosztódáshoz kellő
képletek alakulnak ki
(nyugalmi szakasz)
pl: centriolum
M: osztódási fázis - miózis, metózis
Statikus sejtek: G0
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

G0

A

–Statikus sejtek ide kerülnek, és itt is maradnak
–Expandáló sejtek ide kerülnek, külső hatásra vissza
G1-be
– Megújuló sejtek nem kerülnek G0-ba

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

24 órára vetítve az egyes szakaszok

A
Osztódási fázis: M - 1 óra
• Nyugalmi fázis = interfázis G0,G1,S,G2 - 23 óra
G1- 11 óra
S - 8 óra
G2 - 4 óra
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

DNS szerkezete prokariótákban

A
  • Cirkuláris

- Rövidebb

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

DNS szerkezete prokariótákban

A
  • Lineáris
  • Hosszabb
  • Nem egy molekula, hanem ahány kromatida van
    Ember: 23 pár (10 a kilencediken bázis)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Replikáció problémái

A
  • Sokszor:
  • Gyorsan: 1000 nukleotid/ mp – (3600km/h)
  • Pontosan: 1/ 100 000 000 hiba - 99%-át a sejt javítja,
    replikációnként 0-1 marad
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Irány

A

Mindig 5’-3’ irányban zajlik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q
  1. SZÁLELVÁLASZTÁS (iniciáció)
A

replikációs villa kialakul (a szálak elválasztásánál
kialakuló képlet)
Enzim: helikáz / topoizomeráz
Stabilizáló fehérjék megakadályozzák a visszacsavarodást.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Replikációs origó

A

meghatározott szekvenciájú DNS szakasz,
melyet az enzim felismer.
Prokariótáknál 1 ilyen, eukariótáknál sok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q
  1. PRIMER – SZINTÉZIS
A

A DNS termelő enzim (DNS-polimeráz) nem képes az
új szálat elkezdeni, ezért helyette a primáz (RNS

polimeráz) az origótól kezdve rövid szakaszon a DNS-
sel komplementer RNS szakaszt szintetizál (= primer).

• Innentől kezdve a DNS polimeráz már tudja folytatni a
láncot, és szintetizálni 5’-3’ irányba.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

DNS – SZINTÉZIS (elongáció)

A

a már megépített primerekhez kapcsolódva a DNS
polimeráz beépíti a megfelelő komplementer
nukleotidokat a templát (= minta) szálakhoz.
• egyik szálon folytonosan haladhat a szintézis, 5’-3’
irányban – ez a folytonos szál / vezető szál
• a másik szál irányultsága azonban ellentétes, itt 3’-5’
irányban haladna a szintézis*, ami nem lehetséges, –
ez a szakaszos szál / késlekedő szál
REPLIKÁCIÓ FOLYAMATA

* Vagy a teljes DNS molekulát szét
kellene csavarni, és az ellentétes
végén kezdeni a szakaszos szál
szintézisét. Nem biztonságos! Soha
nem csináljuk.

A polimerázok csak 5’-3’
irányban építenek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

DNS – SZINTÉZIS a késlekedő szálon:

A

Addig nyílik a replikációs villa amíg a késlekedő szálon
is megjelenik egy origo
• Itt is primer készül, de fordított irányba, mint a másik
szálon
• Itt is a DNS polimeráz folytatja a szintézist, fordított
irányba, egészen addig, amíg az előző primerig ér
• Ezután tovább nyílik a villa, míg új origó jelenik meg, és
megismétlődik a folyamat

17
Q

Okazaki fragmentumok

A

A két origo közötti rész a késlekedő szálon. RNS primer és DNS szakaszok

18
Q

HIBAJAVÍTÁS:

A

előfordul, hogy rossz nukleotid épül be a láncba
• az elsődleges javítást maga a DNS polimeráz III
végzi, kivágja a rossz nukleotidot és jót szintetizál a
helyére (így a hibák 99%-a kijavítódik)

19
Q

TERMINÁCIÓ

A

a DNS polimeráz I kivágja az RNS darabokat, és a
helyére, 5’-3’ irányba a templáttal komplementer
DNS-t szintetizál
• végül a ligáz enzim kapcsolja össze a darabokat,
foszfodiészter kötéssel, az előző nukleotid 5. C
atomján lévő foszfátcsoport OH-t a következő
nukleotid 3. C atom OH csoportjával

20
Q

Szemikonzervatív replikáció

A

félig megmaradó
• a kettős spirál két szála zipzárként kettéválik
• mindkét szál mintaként (templátként) szolgál egy új
szál szintéziséhez
• ennek során az eredeti szállal és egymással
megegyező szerkezetek jönnek létre
Az új molekulák egyik szála teljes egészében a régi, a

másik teljes egészében új.

Ennek igazolása a MESELSON-STAHL kísérlet.

21
Q

Meselson-Stahl kísérlet 3 elképzelhető megoldása

A

szemikonzervatív: mindkét molekula félig régi, félig új szálból
• konzervatív: egy csak régi, egy csak új szálakból álló molekula
• mozaikos: mindkét molekula tartalmaz régi és új komplementer
szakaszokat

22
Q

A MESELSON-STAHL KÍSÉRLET menete

A

kólibaktériumokat tenyésztettek 15N (nehéz nitrogén – 7 proton + 8
neutron) tápoldatban több generáción át, így a DNS nehezebbé
(sűrűbbé vált)
• átoltották a baktériumok egy részét normál, 14N-es tápoldatba
• az osztódó baktériumsejtek számát mérték
• egy osztódás után (amikor a sejtszám a duplájára nőtt) mintát
vettek, a sejteket elölték, izolálták a DNS-t, és meghatározták a
sűrűségét. Ugyanezt tették a második osztódást követően is.

23
Q

A Meselson-Stahl kísérlet eredménye

A
az első osztódás után csak közepes sűrűségű DNS-t
kaptak. Ez kizárta a konzervatív modellt, amely szerint 50-50%-ban
nehéz-DNS-t és normál-DNS-t kellett volna kapniuk. Az eredmény azonban
mind a szemikonzervatív, mind a mozaikos modellel összhangban volt.
a második osztódás után
50-50%-ban volt a
mintában közepes és
könnyű (normális sűrűségű),
DNS. Ez a szemikonzervatív
modellt igazolta, de a mozaikos
modellt kizárta, mert 50%-ban
megjelent az a forma, amelyben két,
tisztán 14N-es izotópot tartalmazó
lánc alkotott egy közös duplaszálú
DNS-t.
A mozaikos modell alapján mindig
homogén sűrűségű DNS-t kellett
volna izolálniuk, de annak sűrűsége
generációról generációra haladva
egyre jobban közelítette volna a
könnyű DNS normális sűrűségét.
24
Q

Eukarióta replikáció

A

több ponton kezdődik (több replikációs origó a szálban),
mindenhol felnyílik a kettős lánc
• sok replikációs villa alakul ki, amelyek folyamatosan
jobban és jobban felnyílnak
• végül a két új kész DNS kettős spirál teljesen elválik
egymástól

25
Q

Prokarióta replikáció

A

Egy origóból indul a szintézis, a replikációs villa
folyamatosan nyílik fel 2 irányba, míg a két új DNS
molekula elválik egymástól.

26
Q

DNS csomagolás célja az eukariótákban

A
  • Helytakarékosság
  • Védelem
    (Több, hierarchikus szinten)
27
Q

Nukleoszóma

A

a kettős hélix hiszton (magfehérje) komplexekre tekeredik,
komplexenként 2,5 fordulattal (146 bp) →
• gyöngyfüzérszerű szerkezet
• nukleoszómák között nukleáz-érzékeny helyek (1-80 bp)

28
Q

Szolenoid

A
a nukleoszómákra csavarodott
DNS helikálisan újra feltekeredik
(= kromatinfonal)
• ebben a formában a DNS
transzkripciósan nem aktív
29
Q

Kromoszóma

A
több lépésben újra
hajtogatódik, és fehérjékre
rögzül (= kondenzálódik) →
KROMOSZÓMA
DE! így csak az osztódást közvetlenül
megelőzően, már a replikáció után
néz ki! Ez így valójában 2 DNS
molekula!
30
Q

Mitózis

A

CÉLJA: az anyasejttel megegyező
kromoszómaszámú (pl.: diploidból diploid), azzal
tökéletesen egyforma genetikai tartalmú utódsejtek
létrehozása. (számtartó sejtosztódás)

• állati testi sejtek, növényi testi ÉS ivarsejtek !!!

31
Q

Profázis (előszakasz)

A
  • A kromoszómák kondenzálódnak
  • A sejtmaghátya felszívódik
  • A sejtváz fehérjefonalaiból kialakul az osztódási orsó (sejtkp.)
32
Q

Metafázis (középszakasz)

A
  • A kromoszómák a sejt középső síkjába (ekvatoriális) rendeződnek
  • Befűződési pontjuknál kapcsolódnak az orsóhoz
33
Q

Anafázis (utószakasz)

A
  • A testvérkromatidák a befűződési pontnál elválnak és az orsó a sejt ellentétes pólusaira húzza őket
34
Q

Telofázis (Végszakasz)

A
  • Két új sejtmaghártya kialakul
  • Az orsók eltűnnek
  • Megkezdődik a sejtplazma kettéválása
    Végül: citokinézis, a két sejt fizikailag elválik egymsától
35
Q

Meiózis

A

CÉLJA: az eukarióta anyasejt kromoszómaszámának
(2n) felét tartalmazó (n), a genetikai információ
frissülését (szaporodás) szolgáló utódsejtek
létrehozása. (számfelező sejtosztódás)
• állati ivarsejtek, növényi spórák
• két főszakaszra, azon belül 4-4 szakaszra osztható

36
Q

I/1. Profázis (előszakasz)

A
– kromoszómák kondenzálódnak →
4 kromatidás rendszer
– átkereszteződés, rekombináció
– a sejtmaghártya feldarabolódik
– húzófonalak bekötődnek a
kromoszómákhoz
37
Q

REKOMBINÁCIÓ:

A

a homológ
kromoszómák közötti genetikai
anyag kicserélődés átkereszteződés (crossing over) következtében.

38
Q

Homológ kromoszómák

A

Azonos alakú és méretű kromoszómák ugyanazon tulajdonságokra vonatkozó géneket tartalmaznak egyforma sorrendben.

39
Q

allél

A

Az allél a kromoszóma egy adott lókuszán elhelyezkedő gén variációja. Példa rá több virágfaj színének változása virágzáskor. A folyamatot egy gén szabályozza, amelynek számos változata lehet, így fehér, piros színt eredményezve a virágban.