Szénhidrátok Flashcards
Monoszacharidok jellemzői
Fehér, édes, kristályos, poláris, vagyis cukorszerű.
Triózok, pentózok, hexózok
Aldózok (CHO) ketózok (C=O)
Királis C atom
4 különböző csoport kapcsolódik hozzá, ezért különböző sztereoizomerek alakulnak ki. D, L izomerek.
Kivétel: dihidroxi aceton
Szénhidrátok csoportosítása
Monoszacharidok Diszacharidok Oligoszacgaridok (<10) Poliszacharidok
Különböző sztereoizomerek
A további monoszaharidok elnevezése az alapján történik,
hogy a keto- vagy aldehid csoportot tartalmazó C atomtól
legtávolabbi királis C atomon az OH csoport a D vagy L
glicerinaldehiddel egyezik-e meg .
Gyűrűvé záródás
Kristályos formában (oldatban nyílt lánc)
az utolsó előtti C atomon lévő OH csoportban lévő H és O között
szakad fel a kötés
• közben az 1. C atomon lévő oxocsoport (=O) pi kötése is felszakad
• az utolsó előtti C atomról leszabadult H hozzáköt az 1. C atom
oxigénjéhez → kialakul a glikozidos hidroxilcsoport
• az utolsó előtti C atomon maradt O pedig gyűrűt képez az 1. C
atommal
2 konfiguráció
α: ha a glikozidos OH a D konfigurációt meghatározó C
atomon lévő OH-val azonos irányba áll
β: ha ellentétes irányba
Glicerinaldehid
Trióz. A sejtekben elsősorban
glicerinaldehid-3-foszfát és glicerinaldehid-1,3-biszfoszfát
formában fordul elő.
Ribóz
Aldopentóz. Vizes oldatban gyűrűvé záródik. RNS
alkotó. Dezoxigenált formája a dezoxiribóz, DNS alkotó. Itt a 2.
C atomról hiányzik egy O.
Fruktóz
Ketohexóz. Gyümölcscukornak is nevezik.
Köztestermék, a szacharóz építőköve. A legédesebb
monoszacharid. (ADJA az ezüsttükör próbát!)
Glükóz
Aldohexóz. Az energiatermelés és -raktározás
szempontjából a legfontosabb monoszacharid. Szőlőcukornak
is nevezik. Poliszacharidok monomerje. Az idegsejtek
kizárólagos energiaforrása.
Galaktóz
Aldohexóz, a laktóz alkotója.
Galaktozémia
A laktózt a szervezetbe való
bejutása után a laktáz enzim bontja galaktózra és glükózra. Ezután a
galaktóz átalakul glükózzá, és a további lebontás innen indulhat ki. A
galactosaemiás betegekben nincs meg az az enzim, amely a galaktózt
glükózzá alakítja, így az a bélben felhalmozódik. Tejfogyasztás után
hasmenés, hányás jelentkezik, májkárosodás, illetve mentális
retardáció alakul ki. Ezért fontos a betegség korai felismerése,
tejmentes diétával a tünetek a mentális retardációt kivéve
visszafejlődnek.
Szaharóz (répacukor, nádcukor)
αD glükóz + βD fruktóz
2 glikozidos OH kapcsolódik, ez az EGYEDÜLI diszaharid ami nem
redukál. Lassan bomlik le a szervezetben, mert szaharáz bontja
glükózra és fruktózra, a fruktóz felszívódása a bélből eleve lassabb,
mint a glükózé, illetve a további lebontáshoz még a májban glükózzá
kell alakulnia.
Maltóz =malátac.:
2 db αD glükóz. Redukál. keményítő monomer
Cellobióz:
2 db βD glükóz. Redukál. A cellulóz monomerje.
Laktóz tejcukor:
βD glükóz + βD galaktóz. Redukál,
minden emlős anyatejében megtalálható.
Laktóz intolerancia:
A laktáz enzim hiánya miatt a bélrendszerben a
laktóz nem bomlik le. A bélben maradva nagy ozmotikus szívóerőt kelt,
így sok víz áramlik a bélbe, ennek eredménye a hasmenés. Ezen kívül
a bélben lévő szimbionta baktériumok a laktózt lebontják, miközben
nagy mennyiségű CO2 szabadul fel, ez okozza a puffadást, görcsöket.
Tej kiiktatása, illetve laktáz tabletta a megoldás.
Oligoszacharidok
2-10 monoszaharidból állnak
• cukorszerű szénhidrátok
• fehérjékkel, lipidekkel kapcsolódva létrehozzák a
glikoproteineket, glikolipideket, amelyek fontos receptor
és jelzőmolekula funkciókat látnak el.
(Pl: vércsoport antigének)
POLISZAHARIDOK
Óriásmolekulák
• Nem cukorszerű szénhidrátok, nem oldódnak vízben
• Tartalék tápanyagok, mert nem oldódnak vízben,
hanem csapadékként kiválnak, nem növelik a sejtek
ozmotikus szívóerejét
• Szerkezeti anyagok, mert nagy stabilitásúak
• keményítő, glikogén, cellulóz, kitin
KEMÉNYÍTŐ:
növényi tartalék tápanyag.
Szemcsék formájában raktározódik. Ezek 2 alkotórészből
állnak: amilóz és amikopektin, mindkettőt αD glükózokból
álló maltózok építik fel.
növényeknél fajfüggő a két alkotó
aránya a keményítőben
Amilóz
glükóz egységek csak 1-4 kötésben kapcsolódnak → hosszú lánc, ami nem ágazik el. az amilózláncok feltekerednek (alfa hélix), amilózcsöveket hoznak létre.
Amilopektin
12-20 glükóz egységenként van egy elágazás, ahol a két szomszédos maltóz 1- 6-os kötésben kapcsolódik. Ez képezi a határoló hártyákat az amilózcsövek körül és között.
KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA: Jódreakció (Lugol-próba)
Kísérlet: Keményítőoldathoz (vagy burgonyára, lisztre)
csepegtessünk 2-3 csepp Lugol-oldatot. Melegítsük, majd hűtsük le
hideg vízben.
• Tapasztalat: Az oldat a barna színű jódoldattól megkékül. Melegítés
hatására elszíntelenedik, majd hűtéskor újra megkékül.
• Magyarázat:
a Lugol-oldat: kálium-jodiddal készített vizes jódoldat.
A jód-keményítő reakció színváltozásának oka, hogy a
keményítőmolekulák spiráljába a jódmolekulák éppen beleférnek,
és az apoláris jódmolekulák a poláris vízből apoláris környezetbe
kerülnek. Ebben a kapcsolatban megváltozik a rendszer
energiája: hidegen kék, melegen színtelen az oldat.
Glikogén
állati tartalék tápanyag (és a gombák esetében is főleg ez az energiaraktár) • több száz αD glükózból áll • szerkezete az amilopektinéhez hasonlít, csak gyakoribbak az elágazások. • emberben a máj hozza létre glükózból, májban és az izomban raktározódik. A belőle felszabaduló és véráramba jutó glükóz emeli a vércukorszintet. • Jódreakciót nem adja.
CELLULÓZ:
Több ezer βD glükóz. • Soha nem ágazik el, párhuzamos láncokat alkot, amiket H kötés tart össze (szálas szerkezet) → rostok. Vízben oldhatatlan. Ember nem képes lebontani, helyettünk a szimbionta cellulózbontó bélbaktériumok bontják. • Funkció: növényi vázanyag, a föld leggyakoribb szerves anyaga.
KITIN (poli-acetil-glükóz-amin):
βD glükózokból áll, N-tartalmú. Glükózok között 1-4 kötés. • Cellulózhoz hasonló szerkezet • Funkció: vázanyag az állatokban és gombákban.
