Növényszövettan Flashcards
Szövet fogalma
A sejt fölött álló egyed alatti szerveződési szint
• Azonos eredetű, hasonló alakú, működésű
sejtek és sejtközötti állomány csoportja
• DIFFERENCIÁLÓDÁS – Különböző sejtek
munkamegosztás
Növényi szövetek
Osztódó szövetek (folyamatosan osztódó sejtek), Állandósult szövetek (differenciálódott sejtek) (Alapszövet, Bőrszövet, Szállítószövet)
növényi szövetek sejtjei alak szeirnt
– gömb vagy olyan hasábalakú sejteket, amelyek átmérője
minden irányban többé-kevésbé egyforma (izodiametrikus
sejtek), ezeket parenchima (alapszöveti) sejteknek
nevezzük;
– egyirányban megnyúlt, kihegyezett végekkel
(anizotropikus sejtek) prozenchima (nem kell a szakszó)
sejteknek nevezzük. Ilyen alak főleg a szállítóedényekre
jellemző.
Osztódó szövet
nagy sejtmagvú, plazmadús,
vékony sejtfalú, intenzív osztódásra képes,
sejtüregekkel nem rendelkező sejtcsoportok.
állandósult szövet
érett, differenciálódott
szövetek. Már elvesztették osztódó képességüket.
Csökken a plazmatartalom, nőnek a vakuólumok.
élettelenül funkciót betöltő sejtek
– a paraszövet (szuber),
– a faedények és
– szklerenchima elemei.
osztódó szövetek (merisztémák)
Az egyedfejlődés során először jön létre
• Alakjuk kocka vagy hasáb, sejtjeik szorosan
illeszkednek, plazmadúsak, sejtközötti üregek
nincsenek.
• Osztódásuk plazmatartalom csökkenésével gyengül,
de az osztódóképesség rejtve hosszú ideig
megmarad, és ha kell, aktivizálódhat (másodlagos
osztódás). (expandálósejtek)
• A differenciálódás kezdetleges. Az új sejtek
megnőnek, sejtnedvüreg jelenik meg, adott
funkciókra differenciálódnak -> állandósult
szöveteket képeznek.
ősmerisztémák
A differenciált embrióra jellemző. Elhelyezkedése a
gyökerek és szárak vegetatív csúcsaiban található
meg. Intenzíven osztódó, még a differenciálódásnak
csak a kezdeti állapotáig eljutó sejtjei.
• Ezeknek a sejteknek, sejtcsoportoknak a működése
következtében a növény egész életén át, növekedésre
képes. Ebből a tulajdonságból származik a “növekvő
lény”, a növény elnevezés.
• Belőle jön létre az elsődleges merisztéma
(osztódószövet)
Elsődleges merisztémák
Az elsődleges merisztémák ősmerisztémákból
differenciálódnak, a csúcstól távolabb (mélyebben)
helyezkednek el.
• Ezeket a szöveteket elsődlegeseknek nevezzük, és a
szervek (pl gyökér, szár stb) hosszanti növekedését
szolgálják. A differenciálódó ősmerisztémasejtek
utódai, tehát a merisztéma (osztódó) sejtek.
Elsődleges merisztémák fajtái
- Bőrszövetképző
- Szállítószövetképző
- Alapszövetképző (
Másdolagos merisztémák
Ez okozza a növényi test vastagodását. A test
belsejében vagy felületén az elsődleges állandósult
szövet (parenchima sejtjei) visszanyeri osztódó
képességét és másodlagos osztódószövetté alakul.
•
• A másodlagos merisztémák mindig kialakult, érett
növényi szövetek osztódásával, ún. dedifferenciálódással jönnek létre.
• Vagyis már kialakult differenciálódott sejtek utólag
nyerik vissza osztódó képességüket pl.: másodlagos
vastagodás vagy sérülés esetén.
Differenciálódott sejtekből dediferenciálódással osztódó sejtek jönnek létre Oldalgyökér/Hajtás Másodlagos vastagodás Gyökér szár
A merisztémák elhelyezkedésük szerint
- Csúcsmerisztáma: a gyökér- és hajtáscsúcson levő elsődleges osztódószövet csoportja. A gyökér és a hajtás elsődleges szöveteit alakítja ki.
- Oldalmerisztéma: a fás és lágyszárú növények gyökér és szárvastagodását segítik. Kialakulhatnak másodlagos
merisztémaként (kambium, parakambium), ha érett szövet nyeri vissza osztódóképességét. - Interkaláris merisztéma: a már differenciálódott szövettájak
közé ékelődött merisztémák a szártagokban, levelekben
találhatók. A szártagok növekedését teszi lehetővé.
szártag
szárcsomótól szárcsomóig (modus)
Bőrszövetrendszer
A bőrszövetrendszer a növények legkülső, felületi
szöveteinek összessége (rajta sejtfüggelékek).
• Legfőbb szerepe kapcsolatteremtés és a védelem
(hőmérséklet, csapadék, légmozgás, kártevők,
kórokozók) szemben.
• Szabályozza a gázcserét, párologtatást, a
tápanyagok felvételét és leadását.
–A leveles hajtás bőrszövetét epidermisznek,
–a gyökerét pedig rizodermisznek nevezzük.
Elsődleges bőrszövet (epidermisz)
Élő szövet, benne leukoplaszt, vakuólum és
néha kloroplasztisz. Fiatal vagy lágyszárú növényeknél.
• Szerepe: gázcsere, párologtatás, mechanikai
védelem (UV-sugárzás, vízveszteség,
paraziták).
• Az epidermisz alkotói - epidermiszsejtek,
sztómasejtek, a nektármirigyek, hidatódák,
kiválasztó sejtek, kiválasztó szemölcsök, az
epidermisz szőrök (védő és kiválasztó
szőrök).
Rajta összefüggő kutin-réteg, ami a sejtfalnál
erősebb, ellenálló, fénymikroszkóppal jól látható.
Szerepe a védelem (mikroorganizmusok).
• A növény felszínén képződő viaszréteg is sok
gyümölcs felszínét óvja a felesleges víztől.
kutin-réteg
A sejtfalnál ellenállóbb, fénymikroszkóppal jól látható rétege, szerepe a védelem (mikoorganizmusok)
- vízlepergető, így a nedvesség nem zárja el a gázcserenyílásokat
- Hatására csökken a sejtfal permeabilitását, de teljes
egészében nem gátolja meg a növény vízveszteségét.
A víz gyorsan lepereg és így nem zárja el a
gázcserenyílásokat.
Bőrszövet szerepe
–gázcsere szabályozása – a viasz és kutin csökkenti
ezt a szerepet;
– fényhatás szabályozása – a vakuólákban képződő
és raktározott antociánok az UV sugarakat elnyelik,
– védelem sérülés esetén és a kórokozókkal,
baktériumokkal gombákkal szemben;
– mechanikai szerep – összefogja a lágy részeket,
- magok terjesztése.
A bőrszövet függelékei
- a) gázcserenyílások;
- b) víznyílások;
- c) szőrképletek.
Sztómák (gázcserenyílások)
- Párologtatást és a gázcsere szabályozása
- Az epidermisz függelékei a gázcserenyílások
(stoma) révén. A növény a légrés nyitásával
és zárásával szabályozza a párologtatás és a
gázcsere mértékét.
• A légrés két félhold, babszem, vagy vese alakú zárósejt
között képződik. Ez a két sejt alakilag és
tartalmilag is különbözik a többi epidermisz
sejttől.
