Növényszövettan Flashcards
Szövet fogalma
A sejt fölött álló egyed alatti szerveződési szint
• Azonos eredetű, hasonló alakú, működésű
sejtek és sejtközötti állomány csoportja
• DIFFERENCIÁLÓDÁS – Különböző sejtek
munkamegosztás
Növényi szövetek
Osztódó szövetek (folyamatosan osztódó sejtek), Állandósult szövetek (differenciálódott sejtek) (Alapszövet, Bőrszövet, Szállítószövet)
növényi szövetek sejtjei alak szeirnt
– gömb vagy olyan hasábalakú sejteket, amelyek átmérője
minden irányban többé-kevésbé egyforma (izodiametrikus
sejtek), ezeket parenchima (alapszöveti) sejteknek
nevezzük;
– egyirányban megnyúlt, kihegyezett végekkel
(anizotropikus sejtek) prozenchima (nem kell a szakszó)
sejteknek nevezzük. Ilyen alak főleg a szállítóedényekre
jellemző.
Osztódó szövet
nagy sejtmagvú, plazmadús,
vékony sejtfalú, intenzív osztódásra képes,
sejtüregekkel nem rendelkező sejtcsoportok.
állandósult szövet
érett, differenciálódott
szövetek. Már elvesztették osztódó képességüket.
Csökken a plazmatartalom, nőnek a vakuólumok.
élettelenül funkciót betöltő sejtek
– a paraszövet (szuber),
– a faedények és
– szklerenchima elemei.
osztódó szövetek (merisztémák)
Az egyedfejlődés során először jön létre
• Alakjuk kocka vagy hasáb, sejtjeik szorosan
illeszkednek, plazmadúsak, sejtközötti üregek
nincsenek.
• Osztódásuk plazmatartalom csökkenésével gyengül,
de az osztódóképesség rejtve hosszú ideig
megmarad, és ha kell, aktivizálódhat (másodlagos
osztódás). (expandálósejtek)
• A differenciálódás kezdetleges. Az új sejtek
megnőnek, sejtnedvüreg jelenik meg, adott
funkciókra differenciálódnak -> állandósult
szöveteket képeznek.
ősmerisztémák
A differenciált embrióra jellemző. Elhelyezkedése a
gyökerek és szárak vegetatív csúcsaiban található
meg. Intenzíven osztódó, még a differenciálódásnak
csak a kezdeti állapotáig eljutó sejtjei.
• Ezeknek a sejteknek, sejtcsoportoknak a működése
következtében a növény egész életén át, növekedésre
képes. Ebből a tulajdonságból származik a “növekvő
lény”, a növény elnevezés.
• Belőle jön létre az elsődleges merisztéma
(osztódószövet)
Elsődleges merisztémák
Az elsődleges merisztémák ősmerisztémákból
differenciálódnak, a csúcstól távolabb (mélyebben)
helyezkednek el.
• Ezeket a szöveteket elsődlegeseknek nevezzük, és a
szervek (pl gyökér, szár stb) hosszanti növekedését
szolgálják. A differenciálódó ősmerisztémasejtek
utódai, tehát a merisztéma (osztódó) sejtek.
Elsődleges merisztémák fajtái
- Bőrszövetképző
- Szállítószövetképző
- Alapszövetképző (
Másdolagos merisztémák
Ez okozza a növényi test vastagodását. A test
belsejében vagy felületén az elsődleges állandósult
szövet (parenchima sejtjei) visszanyeri osztódó
képességét és másodlagos osztódószövetté alakul.
•
• A másodlagos merisztémák mindig kialakult, érett
növényi szövetek osztódásával, ún. dedifferenciálódással jönnek létre.
• Vagyis már kialakult differenciálódott sejtek utólag
nyerik vissza osztódó képességüket pl.: másodlagos
vastagodás vagy sérülés esetén.
Differenciálódott sejtekből dediferenciálódással osztódó sejtek jönnek létre Oldalgyökér/Hajtás Másodlagos vastagodás Gyökér szár
A merisztémák elhelyezkedésük szerint
- Csúcsmerisztáma: a gyökér- és hajtáscsúcson levő elsődleges osztódószövet csoportja. A gyökér és a hajtás elsődleges szöveteit alakítja ki.
- Oldalmerisztéma: a fás és lágyszárú növények gyökér és szárvastagodását segítik. Kialakulhatnak másodlagos
merisztémaként (kambium, parakambium), ha érett szövet nyeri vissza osztódóképességét. - Interkaláris merisztéma: a már differenciálódott szövettájak
közé ékelődött merisztémák a szártagokban, levelekben
találhatók. A szártagok növekedését teszi lehetővé.
szártag
szárcsomótól szárcsomóig (modus)
Bőrszövetrendszer
A bőrszövetrendszer a növények legkülső, felületi
szöveteinek összessége (rajta sejtfüggelékek).
• Legfőbb szerepe kapcsolatteremtés és a védelem
(hőmérséklet, csapadék, légmozgás, kártevők,
kórokozók) szemben.
• Szabályozza a gázcserét, párologtatást, a
tápanyagok felvételét és leadását.
–A leveles hajtás bőrszövetét epidermisznek,
–a gyökerét pedig rizodermisznek nevezzük.
Elsődleges bőrszövet (epidermisz)
Élő szövet, benne leukoplaszt, vakuólum és
néha kloroplasztisz. Fiatal vagy lágyszárú növényeknél.
• Szerepe: gázcsere, párologtatás, mechanikai
védelem (UV-sugárzás, vízveszteség,
paraziták).
• Az epidermisz alkotói - epidermiszsejtek,
sztómasejtek, a nektármirigyek, hidatódák,
kiválasztó sejtek, kiválasztó szemölcsök, az
epidermisz szőrök (védő és kiválasztó
szőrök).
Rajta összefüggő kutin-réteg, ami a sejtfalnál
erősebb, ellenálló, fénymikroszkóppal jól látható.
Szerepe a védelem (mikroorganizmusok).
• A növény felszínén képződő viaszréteg is sok
gyümölcs felszínét óvja a felesleges víztől.
kutin-réteg
A sejtfalnál ellenállóbb, fénymikroszkóppal jól látható rétege, szerepe a védelem (mikoorganizmusok)
- vízlepergető, így a nedvesség nem zárja el a gázcserenyílásokat
- Hatására csökken a sejtfal permeabilitását, de teljes
egészében nem gátolja meg a növény vízveszteségét.
A víz gyorsan lepereg és így nem zárja el a
gázcserenyílásokat.
Bőrszövet szerepe
–gázcsere szabályozása – a viasz és kutin csökkenti
ezt a szerepet;
– fényhatás szabályozása – a vakuólákban képződő
és raktározott antociánok az UV sugarakat elnyelik,
– védelem sérülés esetén és a kórokozókkal,
baktériumokkal gombákkal szemben;
– mechanikai szerep – összefogja a lágy részeket,
- magok terjesztése.
A bőrszövet függelékei
- a) gázcserenyílások;
- b) víznyílások;
- c) szőrképletek.
Sztómák (gázcserenyílások)
- Párologtatást és a gázcsere szabályozása
- Az epidermisz függelékei a gázcserenyílások
(stoma) révén. A növény a légrés nyitásával
és zárásával szabályozza a párologtatás és a
gázcsere mértékét.
• A légrés két félhold, babszem, vagy vese alakú zárósejt
között képződik. Ez a két sejt alakilag és
tartalmilag is különbözik a többi epidermisz
sejttől.
Víznyílások (hidatódák)
A víznyílásokon keresztül a víz nem gőz, hanem
cseppfolyós állapotban választódik ki, így sok
növény epidermiszének felszínén cseppfolyós
halmazállapotú víz is megjelenhet. (Ha a levegő páratartalma túl magas)
• A víznyílások a levelek hegyén, vagy a
levélfogakon találhatók, mindig kapcsolatban
vannak a tracheida vagy trachea kötegekkel.
• A folyamatot GUTTÁCIÓ nevezzük.
• A víz a növény edénynyalábjának farészéből
származik, és a gyökérnyomás hatására jut el
az epidermiszen lévő víznyíláshoz, a
hidatódához.
Szőrképletek (trichomák)
Az epidermiszen felületén kiemelkedő sejtek vagy
sejtcsoportok, fajra jellemző szőrképletek (trichoma)
fordulnak elő.
• A szőrök lehetnek egysejtűek, és többszörös
osztódás eredményeképpen többsejtűek. Feladatuk
és alakjuk szerint több csoportba sorolhatók:
Csalánszőr
Lelegelődés ellen
egysejtű, elkeskenyedő nyaki része
fejecskében végződik. Ez könnyen letörik, mert a sejtfala
mész- és kovatartalmú. A felszínre jutó hisztamin és
acetilkolin a bőrrel érintkezve égető-viszkető érzést
okoz.
Serteszőrök
állatok ellen védik a növényt
Fedőszőrök
Párologtatás és hideg ellen védnek. Megnyúlt, epidermális sejtek, egy vagy többsejtűek.
Kapaszkodószőr
vastag sejtfalú, horogszerű nyúlványok segítik a magvak, termések megkapaszkodását az állatok testén.
Repítőszőr
levegőt tartalmazhat szőrsejt (fedőszőr). Terjesztés.
Mirigyszőr
ha a fedőszőr plazmát vagy kiválasztási terméket tartalmazhat. Többsejtűek, talp, nyél és feji részből állnak. A mirigyszőr váladékot termel és választ ki.
A rizodermisz
Feladata a víz és a benne oldott ásványi sók
felszívása.
• Működését jellegzetes struktúrája teszi lehetővé.
Sejtfalai ugyanis vékonyak, felszínén nem alakul ki
viasz- vagy kutikularéteg, sztómákat nem tartalmaz.
• Jellegzetes képződményei a tömlőszerű
(kesztyűujjszerű) kitüremkedésével keletkező
gyökérszőrök.
• A másodlagos vastagodáskor kialakul a másodlagos
bőrszövet, a periderma
Másodlagos bőrszövetek
Az idősebb növényi részek bőrszövetét másodlagos
bőrszövetnek (paraszövetnek, paraderma) nevezzük.
• A paraszövet a védőszövetek csoportjába tartozik. A
bőrszövettel ellentétben ez egy halott szövet,
amelynek sejtsorait para itatja át.
Harmadlagos bőrszövetek (kéreg)
A parakambium (másodlagos bőrszövet szárban
gyökérben) egy vagy néhány évig működik. A létrejött
vastagodó szár és a gyökér feszítése miatt a
periderma szétszakad. A belső szövetekből újabb és
újabb másodlagos bőrszövet képződik. A kéreg
mélyebb rétegeiben újra peridermát fejleszt, egész
addig, míg az elsődleges kéreg felhasználódik.
• Tehát előbb-utóbb a kéreg lekopik, és a parakambium
vagyis a bőrszövet a háncsrészben alakul ki.
• Az újonnan képződő parakambium eléri a
háncsedényeket, ettől kezdve a háncselemek is
megjelennek a bőrszövetben és ekkortól harmadlagos
bőrszövetről, héjkéregről (rhytidoma) beszélünk.
Farész (faszövet)
A vizet és a benne oldott szervetlen tápanyagokat szállítja (gyökér-levelek - fotoszintézis)
- tracheida (nyitvatermők)
- trachea (zárvatermők)
- faparenchima
- farost
Háncsrész (hánycsszövet)
Az elkészült cukoroldatot szállítja. (levelek - gyökér)
- rostasejt
- rostacső
- kísérősejtek
- háncsparenchima
- háncsrost
Fraész három fő sejttípusa
(Nagyobb csövek)
Facső
Farost
Faparenchima
Facső
a megnyúlt sejtek haránt
irányú válaszfalai felszívódnak, sejtplazmájuk
elpusztul így a hosszirányú sejtfalak egy csövet
képeznek.
Trachea és Tracheida
facső - trachea (nincsenek harántfalak, eplusztulnak a sejtek)
facsősejtek - tracheidák (vannak harántfalak)
Harasztokban tracheidák, fejlettebb növényekben tracheák
Farost
egy elhalt szilárdítósejt amibe
lignin épül be, ez adja a fa keménységét.
Faparenchima
az élő farészben tápanyagokat
raktároz.
rostacső
plazmája nem hal el, sejtfalai nem
szívódnak fel teljesen csak erősen
lyukacsosak lesznek. sejtplazmáról sejtplazmára történik a szállítás. harántfalak lyukacsosak
Háncsrost
szilárdítósejtek, igen hajlékonyak (lignin nincs)
textilipar
Háncsparenchima
tápanyagokat raktároz
Asszimiláló/ táplálékkészítő alapszövet
– nagyméretű sejtek, – bennük sok színtest – plazmadúsak – szerep: fotoszintézis – helye: minden zöld növényi részben – típus: oszlopos és szivacsos
Raktározó alapszövet
– vékony sejtfal, sok plazma
– szerep: raktározás (leukoplasztisz)
– (keményítő, fehérje, zsír)
– helye: fénytől elzárt növényi részekben
kétszikű levélben
két külön rétegbe rendeződik az oszlopos és a szivacsos parenchima.
fonák: szivacsos,gázcserenyílások, háncsrész
fény felőli: oszlopos, farész
Víztározó alapszövet
nagy méret, vékony fal, sok plazma
• helye: kaktuszok és pozsgások levele, gyökere
Levegőztető alapszövet
- vékony sejtfal
- sejtek egymástól távol -> köztük sok levegő
helye: vízi növények levele (pl. tündérrózsa) - Sok sejt közötti járat
Szilárdító alapszövet (kollenchima, szklerenchima)
– szerep: vastag falú sejtek -> szilárdítás + merevítés
Kollenchima: Élő sejtekből áll - növekedésre képes növényi szervekben
Szklerenchima: elhalt sejtek - kifejlett növényi részekben
Kiválasztó és váladéktartó alapszövet
• szerepe: felesleges/káros anyagok kiválasztása
Külső kiválasztású (kiválasztó)
Belső kiválasztású (váladéktartó)
Külső kiválasztású (kiválasztó alapszövet)
- nektárium: cukros víz. Virágban, levélen, levélnyélen.
- ozmofóra: illatanyagok (éteres olajok)
- hidatóda: víz.
