SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRV Flashcards
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos célkitűzései
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos célkitűzéseket az EUMSZ 67. cikke határozza meg:
„Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.
Az Unió biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, továbbá a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló olyan közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. E cím alkalmazásában a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni.
Az Unió a bűncselekmények, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinációjára és együttműködésére irányuló intézkedésekkel, továbbá a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése és – amennyiben szükséges – a büntető jogszabályok közelítése révén a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik.
Az Unió – különösen a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvével – megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.”
hogyan változott a bel- és igazságügyi együttműködés kérdése az EU-ban?
- európai integráció elsődleges célja a gazd-i együtműk, egységes belső piac megteremtése.
- TREVI bel- és igazságügyi kormányközi együttműködés egyeztetésre, információcserére, tapasztalatcserére együttműk kialakítására.
- Maastricht - három pillérből álló Európa. Második pillér: kül- és biztonságpolitika, harmadik pillér bel- és igazságügyi együttműk.
- Amszterdami Szerződés: kormányközi harmadik pillér csak büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igügyi együttműk, többi átemelve az Európai Közösségekbe, az első pillérbe. Célkitűzés egy ilyen térség létrehozására.
Lisszaboni Szerződés: unió egy a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térséget alkot. Tiszteletben tartják az alapvető jogokat, tagállamok eltérő jogrendszerét és jogi hagyományait. Pillérrendszer megszűnt. EUB hatásköre jobban kiterjed a volt harmadik pilléres bel- és igügyi kérdésekre. Igazságügyi együttműk homogenizációja. Méltányos bánásmód harmadik országok Áp-val és hontalanokkal. Szolidaritáson alapuló politika. Európai Tanács a stratégiai iránymutatásokat adja. Írország, Dánia nem részese. - Stockholm Program, Post Stockholm Program
EUMSZ 81. cikke értelmében milyen területeken van lehetőségek intézkedések megtételére, másodlagos jogforrások elfogadására a polgári igügyi együttműk területén?
határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében
igazságügyi együttműk
bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elve
cél tagállamok törvényi, rendeleti és közig rendelkezéseinek közelítése
- határozatok kölcsönös elismerése és azok végrehajtása
- kollíziós, joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége
- együttműk bizonyításfelvétel
- bírósági iratok határokon túlra való kézbesítése
- igazságszolg-hoz való tényleges hozzáférés
- polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése
- alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére
- bírák, ügyésze, alkalmazottak képzésének támogatása
- több államra kiterjedő családjogi vonatkozású kérdésekre vonatkozó intézkedések
MILYEN FŐBB JOGFORRÁSOK SZÜLETTEK A POLGÁRI IGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉN?
- polgári és keresk-i ügyekben a joghatóságról, határozatok elismeréséről és vh-ról (Brüsszel I)
- házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel IIA)
- szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I)
- szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II)
- házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (Róma III Rendelet)
- öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (Róma IV.)
BRÜSSZEL I ÉS IA RENDELET
- A rendelet polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki, az adó-, vám- és közigazgatási ügyek kivételével.
- Az alapvető joghatósági szabály az, hogy
egy tagállam területén lakó személy esetében a joghatóságot azon tagállam bírósága gyakorolja, amelyben az alperes lakik, állampolgárságától függetlenül - A gyakorlatban a legfontosabb különös joghatóság szerződéses ügyekre vonatkozik, A keresetre vonatkozó nemzetközi joghatóság a vitatott kötelezettség TELJESÍTÉSÉNEK HELYE szerinti bíróságot illeti meg.
- A jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos követeléseket annak a helynek a bíróságához kell benyújtani, ahol a káresemény bekövetkezett
- A Brüsszel I. rendelet leegyszerűsítette az egyik tagállamban kiadott határozatok elismerésének és végrehajtásának
formai követelményeit egy másik tagállamban („címzett tagállam”).
A rendelet bevezetett egy átlátható és egységes eljárást a határozatok
végrehajthatóságának kinyilatkoztatásához egy másik tagállamban, amely „végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás” néven is ismert. Az átdolgozott Brüsszel I. még tovább ment, amikor a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást egy az egyben eltörölte 2015. január 10-től- a végrehajtást kérőnek rögtön kérheti a határozat végrehajtását. - valamely tagállamban hozott határozatot a többi
tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik. Az elismerést csak
különleges esetekben lehet megtagadnI.
BRÜSSZEL 1A RENDELET
- NAPRAKÉSSZÉ TETTE A BRÜSSZEL 1 RENDELETET
- VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS TÖRÖLVE LETT
- INFORMÁLÁS - HATÁROZATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY ÁLTAL
- ## FŐSZABÁLY JOGHATÓSÁGRA: E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.
BRÜSSZEL IIA RENDELET
rendelete a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
és végrehajtásáról (az úgynevezett „Brüsszel IIa. rendelet”) (88) 2001. március 1-jén lépett hatályba. Ez a rendelet a joghatósággal, valamint a határozatok elismerésével és végrehajtásával foglalkozott a házasságok felbontásával, a különválással vagy a házasságok érvénytelenítésével kapcsolatos polgári eljárásokban, a szülői felelősséggel kapcsolatos vonatkozások tekintetében azonban az olyan esetekre korlátozódott, ahol ezek a házassági eljárások keretében, a házastársak közös gyermekei vonatkozásában merültek feL.
- GYERMEKEK EGYIK UNIÓS ORSZÁGBÓL EGY MÁSIKBA TÖRTÉNŐ JOGELLENES ELVITELÉRE VONATKOZÓ ÜGYEK RENDEZÉSÉRE SZOLG ELJÁRÁS.
- HATÁROZATOK ELISMERÉSE: AUTOMATIKUS KIVÉTELES ESETBEN TAGADHATÓ MEG.
- SZÜLŐI FELELŐSSÉG GYAKORLÁSÁRÓL HATÁROZAT AKKOR KERÜLHET VÉGREHAJTÁSRA, HA AZ ÉRDEKELT FÉL KÉRELMÉRE OTT VÉGREHAJTHATÓVÁ NYILVÁNÍTJÁK.
Ami a területi hatályát illeti a rendelet Dánia kivételével az összes tagállamban érvényes. A
RÓMA I RENDELET
Szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról
- Melyik tagállam jogát kell alkalmazni – 2009. dec. 17. után megkötött sz.-re ir.adó
- NEM alkalm.ható adó-, vám-, és közigazgatási ügyekre
- Ha a felek nem állapodnak meg alkalmazandó jogról, úgy a szerződés tipusa hat. meg.
RÓMA III RENDELET
16 tagállamra nézve kötelezőek a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogra vonatkozó egységes szabályok. Ez a megerősített eljárás keretében való együttműködés.
SZABAD JOGVÁLASZTÁS
• a házastársak szokásos tartózkodási helye szerinti
állam joga az alkalmazandó jogot kijelölő megállapodás
létrejöttének időpontjában;
• a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti
állam joga, amennyiben a házastársak egyike az alkalmazandó
jogot kijelölő megállapodás létrejöttének időpontjában még
ott tartózkodik;
• az egyik házastárs állampolgársága szerinti állam joga az
alkalmazandó jogot kijelölő megállapodás létrejöttének
időpontjában; vagy
• az eljáró bíróság joga.
JOGVÁLASZTÁS HIÁNYÁBAN
amelyben a házastársak a bíróság megkeresésének időpontjában
szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek; vagy ennek hiányában
• amelyben a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel
rendelkeztek, feltéve, hogy tartózkodásuk időszaka a bíróság
megkeresésének időpontjában kevesebb mint 1 éve ért véget,
amennyiben az egyik házastárs még mindig az adott államban
tartózkodik a bíróság megkeresésének időpontjában; vagy ennek
hiányában
• amelynek mindkét házastárs állampolgára a bíróság
megkeresésének időpontjában; vagy ennek hiányában
• amelyben a bíróságot megkeresték.
RÓMA IV RENDELET
Öröklési ügyekről és az eu.-i öröklési bizonyítvány bevezetéséről – 2015. aug. 17. után beköv. halálesetek esetén alkalm.
- Dánia nem részese
- örökösök számára teremt jogbiztonságot
- Európai öröklési bizonyítványt bevezeti
- örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtós és ahagyatéki gondnokok
- más uniós orszűgban
- bizonyíthatják jogállásukat és / vagy gyakorolhatják jogaikat vagy jogosultságaikat
RÓMA II RENDELET
Szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra von. – 2009. jan. 11.-től kell alkalm.
- jogellenes károkozási ügyekre
- Dánia nem részese
- Spec. szabályok a termékfelelősségre és a szellemi tulajdonjogokra
- NEM alkalm.ható adó-, vám-, és közigazgatási ügyekre, állami felelősség, biz. sz.-en kívüli kötelmi viszonyok, pl. házassági vagyonjogból szárm.
