ALAPSZERZŐDÉSEK Flashcards
MELYEK AZ ALAPSZERZŐDÉSEK ÉS MELYEK AZ ALAPSZERZŐDÉSEKET MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉSEK?
- 1952 Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződés
- 1958 Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés
- 1967 Fúziós Szerződés
- 1987 Egységes Európai Okmány
- 1992 Maastrichti Szerződés
- 1999 Amszterdami Szerződés
- 2003 Nizzai Szerződés
- 2009 Lisszaboni szerződés
MELYEK A MA HATÁLYOS ALAPSZERZŐDÉSEK?
- Európai Unióról sz. Szerződés
- Európai Unió működéséről szóló Szerződés
- Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződés
- Európai Unió Alapjogi Chartája
+ jegyzőkönyvek, mellékletek
Lisszboni szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához csatolt Nyilatkozatok
egyes taglálamok nyilatkozatai
Chartához Magyarázatok
MILYEN ALKOTMÁNYOS DOKUMENTUM EGYENRANGÚ AZ ALAPSZERZŐDÉSEK RENDELKEZÉSEIVEL?
Az Európai Unió Alapjogi Chartája az EUSZ értelmében ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a szerződések
MILYEN INTÉZMÉNYI ÁTALAKÍTÁSOKRA KERÜLT SOR A LISSZABONI SZERZŐDÉSSEL?
- Unió hét intézményét nevezte meg
- Európai Taáncs Eu teljes jogú intézményévé vált
- újdonság az Európai Tanács elnökének posztja
- Tanácsban a döntéshozatal főszabálya a minősített többségű döntés lett
- létrejött az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztja: mandátumot kap a Tanácsban, Bzottság külkapcsolatokért felelős alelnökének tisztjét is ellátja. Munkáját európai külügyi szolg segíti.
- Parlament képviselőinek száma 750+1 főre módosult
- Európai Közösségek Bírósága helyett EUB. Korábbi Elsőfokú Bíróság új neve Törvényszék. Nőtt a Bírósgá hatásköre, megváltoztatta a bírák és főtanácsnokok kinevezésének rendjét.
MI AZ UNIÓ ALAPJOGI KATALÓGUSA?
Alapjogi Charta: preambulum, méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, polgárok jogai, igazságszolgáltatás, értelmezésre és alkalmazásra vonatkozó rendelkezések.
- december 7-én Nizzában aláírt Alapjogi Charta az első alapjog-katalógus
széles körű alapjog felsorolás
DE: csak ünnepélyes nyilatkozat
Lisszaboni szerződéssel az EUSz 6. cikk (1) bekezdésébe illesztett kereszthivatkozással a Charta a Szerződéssel egyenértékű rangra emelkedett
az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.
HATÁLYOS-E AZ EURÓPAI SZÉN - ÉS ACÉLKÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ PÁRIZSI SZERZŐDÉS?
nem, mert csak 50 évre kötötték
HATÁLYOS-E AZ EURATOM-SZERZŐDÉS?
igen hatályos.
célja az volt, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében összehangolja a tagállamok atomenergia kutatás-fejlesztési programját.
MIK VOLTAK A LISSZABONI SZERZŐDÉS LEGFONTOSABB ÚJÍTÁSAI?
- mindkét szerzződés Európai Unióra vonatkozik
- Európai Közösség helyett jogi személyiséget kapott Európai Unió
- megszüntet pilléres szerkezet
- hatáskörök pontos meghatározása, kihez tartozik
- együttdöntési eljárás helyett rendes jogalkotási eljárás
- együttműködési eljárás megszüntetése
- jogi aktusok egységesültek az első és harmadik pillérhez tartozó területeken
- Alapjogi Charta elsődleges jogba emelés
- új megnyitása h csatlakozni lehessen ej és alapvető szabadságok védelméről szóló Európai Egyezményhez
- nemzeti parlamentek joga szibszidiaritás elvének betartása
- önkéntes kilépési záradék
- polgári kezdeményezés joga
önkéntes kilépés joga a Szerződésekben
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a TANÁCS KÖTI MEG minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament EGYETÉRTÉSÉT követően.
A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a
határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.
BREXIT
Miután a kilépés tárgyában tartott nem ügydöntő jellegű 2016. júniusi népszavazáson a kilépést támogató szavazatok voltak többségben, az Egyesült Királyság parlamentjének jóváhagyásával Theresa May miniszterelnök 2017. március 29-én jelentette be az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépési szándékát a lisszaboni szerződés 50. cikke alapján.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ugyanakkor a kilépést az Európai Unió és az Egyesült Királyság által elfogadott megállapodás alapján egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak követte. Ebben az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságban továbbra is az uniós jogot kellett alkalmazni, az uniós jogban a tagállamok körébe az Egyesült Királyságot továbbra is bele kellett érteni.[3]
