KLIMAPOLITIKA Flashcards
Az energiaunió (2015) értelmében az EU energiapolitikájának öt fő célja a következő:
- Európa energiaforrásainak DIVERZIFIKÁLÁSA, az ENERGIABIZTONSÁG garantálása az uniós országok közötti szolidaritás és együttműködés révén;
- a teljes mértékben integrált belső energiapiac működésének biztosítása, lehetővé téve az ENERGIA EU- BELÜLI SZABAD ÁRAMLÁSÁT a megfelelő infrastruktúra révén, műszaki vagy szabályozási AKADÁLYOK NÉLKÜL,
- az ENERGIAHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA és az energiaimporttól való FÜGGÉS csökkentése, a kibocsátások csökkentése, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése;
- a gazdaság DEKARBONIZÁCIÓJA és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő átalakulás a Párizsi Megállapodással összhangban;
- a karbonszegény és a TISZTAENERGIA-TECHNOLÓGIÁKKAL kapcsolatos KUTATÁS előmozdítása, valamint a kutatás és az innováció előtérbe helyezése az energetikai átállás ösztönzése és a versenyképesség javítása érdekében.
MELY HATÁSKÖR ALÁ TARTOZNAK AZ ENERGIAPOLITIKA EGYES RÉSZEI?
Az EUMSZ 194. cikke MEGOSZTOTT HATÁSKÖR alá rendeli az energiapolitika egyes területeit, ami a közös energiapolitika felé való elmozdulást jelzi. Ugyanakkor valamennyi tagállam megőrzi a jogát az energiaforrások KIAKNÁZÁSÁRA VALÓ FELTÉTELEK meghatározására, továbbá a különböző energiaforrások közötti VÁLASZTÁSRA és ENERGIAELLÁTÁSUK általános SZERKEZETÉNEK meghatározására
A KLIMA ÉS ENERGIAPOLITIKA ÁLTALÁNOS POLITIKAI KERETEI
A jelenlegi politikai menetrend alapja az Európai Tanács által 2014. október 24-én elfogadott és 2018 decemberében felülvizsgált átfogó integrált éghajlat- és energiapolitika, amely 2030-ig elérendő célokat tűzi kI.
BELSŐ ENERGIAPIAC MEGVALÓSÍTÁSA
A teljes mértékben integrált és megfelelően működő belső energiapiac megfizethető energiaárakat biztosít, megadja a zöld energiába való beruházásokhoz szükséges árjelzéseket, garantálja az energiaellátás biztonságát és megnyitja a legkevésbé költséges utat a klímasemlegesség felé.
ENERGIAHATÉKONYSÁG
Az EU energiahatékonysági politikájának sarokköve az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv, amely egy sor kötelező erejű intézkedést határoz meg annak érdekében, hogy segítse az EU-t a 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél elérésében. Az irányelv energiamegtakarítási célokat és számos energiahatékonysági politikát is bevezetett,
MEGÚJULÓ ENERGIA
A napenergia, a szárazföldi és tengeri szélenergia, az óceánból nyert energia és a vízenergia, a biomassza és a bioüzemanyagok mind megújuló energiaforrások. Az energiapiacok önmagukban nem tudják elérni a megújuló energiaforrások kívánt szintjét az EU-ban, ami azt jelenti, hogy nemzeti támogatási rendszerekre és uniós finanszírozási rendszerekre lehet szükség.
KÜLSŐ ENERGIAÜGYI KAPCSOLATOK MEGERŐSÍTÉSE
Az EU 2012-ben információcsere-mechanizmust hozott létre az uniós országok és a nem uniós országok közötti koordináció megkönnyítése, valamint az uniós jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében (994/2012/EU határozat). A határozat előírja az uniós országok számára, hogy értékelés céljából nyújtsanak be a Bizottságnak minden meglévő nemzetközi energiaügyi megállapodást, és bizonyos szintű információcserére kötelez az uniós tagállamok között.
az európai zöld megállapodás LÉNYEGE?
Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása egzisztenciális veszélyt jelent Európa és az egész világ számára. E problémák kezelése érdekében az európai zöld megállapodás az EU gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá fogja átalakítani. Biztosítani fogja, hogy:
- az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen;
- a gazdaság növekedése függetlenedjen az erőforrás-felhasználástól;
az átalakulásnak se egyének, se térségek ne legyenek vesztesei.
Az európai zöld megállapodás a koronavírus-válságból is kiutat mutat. A hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló, összesen 1,8 billió (ezermilliárd) eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál.
Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Friss levegő, tiszta víz, egészséges talaj, biológiai sokféleség
Korszerűsített, energiahatékony épületek
Egészséges és megfizethető élelmiszerek
Jobb tömegközlekedés
Tisztább energia és tiszta, élvonalbeli, innovatív technológiák
Hosszabb élettartamú, javítható, újrafeldolgozható és újrahasznosítható termékek
Időtálló munkahelyek és készségfejlesztés az átállás jegyében
Globálisan versenyképes és reziliens ipar
