gyakori kérdések Flashcards
Maastrichti szerződés
- február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá az 1993. november 1-én hatályba lépett Maastrichti Szerz ődést, amely
1) új alapokra helyezte az európai integrációt. Maastrichtban a tagállamok a gazdasági integráció mélyítése érdekében elhatározták, hogy
2) gazdasági és monetáris unióra lépnek és legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be, a politikai integráció szorosabbra főzése érdekében pedig
3) közös kül- és biztonságpolitika, valamint
4) bel- és igazságügyi együttműködés felállítása mellett döntöttek.
5) Bevezették mindemellett az uniós állampolgárságot, továbbá
6) az unió minden polgára (és már nem csak a munkaerő) számára elhatározták a személyek szabad mozgását. A Maastrichti Szerződés
7) bevezette az Európai Unió elnevezést. Bár e fogalom a korábbi Európai Közösségeknél mélyebb és átfogóbb együttműködést takart, hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unió nem lépett a három korábban létrehozott Közösség helyébe, mivel egyrészt nem szüntette meg azokat, másrészt az EU nem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is csak a három Közösség rendelkezett. A Közösségekkel kapcsolatos döntésként a Maastrichti Szerződés
8) az Európai Gazdasági Közösség nevét Európai Közösségre módosította, jelezve e Közösségnek a közös piaccal kapcsolatos általános, és nem pusztán gazdasági hatáskörét. A Maastrichti Szerződés révén sajátos,
9) ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a monetáris unió célkitűzéseib ől adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotta az Európai Uniót. A Maastrichti Szerződés jelentős mértékben
10) növelte az Európai Parlament hatásköreit és
11) szélesítette a Tanácsban a minősített többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Annak érdekében ugyanakkor, hogy a Maastrichtban szorosabbá váló integráció ne okozza a közösségi szint indokolatlan hatáskörbővülését, a Szerződés
12) bevezette a szubszidiaritás alapelvét a közösségi döntéshozatalba. Eszerint olyan területeken, ahol a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, csak akkor lehet egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, s ha a javasolt lépés - méretei, hatásai miatt - közösségi szinten jobban megvalósítható.
Lisszaboni szerződés
1−Az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el.
2−A Miniszterek Tanácsában az egyes tanácsi formációk élén 18 hónapon át három ország gyakorol csoportos elnökséget.
3−2014-től kezdve az Európai Bizottság kevesebb tagot számlál majd annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon működni. Ez azt jelenti, hogy nem minden tagállam, csak a tagországok kétharmada jelölhet majd biztost a testületbe. A biztosok kiválasztása egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint történik majd. Ugyanakkor nem teljesen kizárt az „egy ország = egy biztos” rendszer fenntartása sem, de ehhez az kell, hogy az átállást megelőzően a tagállamok egyhangú szavazással az addigi gyakorlat fenntartása mellett döntsenek. A biztosok hivatali ideje továbbra is öt évre szól. Az Európai Bizottság elnökét minősített többséggel az Európai Tanács jelöli, figyelembe véve az aktuális európai parlamenti többséget, majd pedig az Európai Parlament egyszerű többséggel hagyja jóvá kinevezését. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Barrosobizottság 2004. évi kiválasztásakor az említett intézmények „önkéntes” alapon lényegében a fenti elvek szerint jártak el.)
4−A szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi ki. Az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz a Tanácsban folyó munkának.
5−A Lisszaboni Szerződés létrehozta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban, és elnököl az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának ülésein. Az új tisztségek következetesebb külső fellépést és hangsúlyosabb szerepet biztosítanak az EU számára a világpolitika színpadán. További változtatások
6−Az Európai Közösségeket alkotó három Közösség (az Euratom, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Gazdasági Közösség) alapítószerződései mind a három esetben kimondták az egyes közösségek jogi személyiségét.
7- Jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok
Chartáját.
8- A Lisszaboni Szerződés - 2014-től feltételesen, 2017-től
véglegesen - jelentős mértékben egyszerűsíti a szavazás
menetét. A rendszer a kettős többség elvére fog épülni.
Eszerint, a többség meghatározásához elegendő lesz a
tagállamok számát, és a mögöttük álló tényleges
népességi súlyt összevetni. Így kalkulálva az az
álláspont szerezheti meg a szükséges többséget, amit a
tagállamok legalább 55, és az EU-népesség legalább 65
százaléka támogat.
Előzetes döntéshozatali eljárás
Bíróság kiemelkedő feladata a nemzeti bíróságokkal való együttműködés az uniós jog egységes értelmezése és alkalmazása érdekében. A nemzeti bíróságok oly módon működnek együtt az Európai Bírósággal, hogy amikor az előttük folyó eljárásban egy adott ügy kapcsán kétség merül fel részükről az uniós jog valamely elemének értelmezésével, érvényességével összefüggésben, akkor vonatkozó kérdéseiket a Bíróság elé utalják, amelyre utóbbi választ ad. Az érintett nemzeti bíróság ezután köteles alkalmazni a Bíróság értelmezését, sőt az előzetes döntések
ezt követően a többi nemzeti bíróság, sőt a tagállamok valamennyi jogalkotó szerve számára is irányadóak. Az uniós jog számos fontos alapelvét (pl. elsőbbség, közvetlen hatály) a Bíróság ilyen előzetes döntések során fogalmazta meg.
Van Duyn
Van Duyn ügy- Az irányelvek közvetlen hatályát + Van Duyn kisasszony holland állampolgár volt és szcientológiai egyházhoz tartozott. Azért kívánt Angliába menni, hogy ott a szcientológiai egyháznál munkát vállaljon. Bár a szcientológia egyház tevékenységében való részvétel nem volt tilos a brit állampolgároknak, külföldiek ilyen célú tartózkodása közrendi alapon megtagadható volt. (későbbi ítéletekben az EuB csak akkor engedi meg a közrendre hivatkozást, ha az adott tevékenység tiltott a saját állampolgárokra nézve is )
Eu ombudsman
Mandátuma a Parlamenttel azonos ideig tart, s székhelye is az EP-vel megegyezően Strasbourg. A Parlament választja meg. Bíróság az EP kérelmére felmentheti, ha nem felel meg feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelezettségszegést követett el.
Az Ombudsman független, nem kérhet, vagy fogadhat el semmilyen utasításokat.
Egyéb kereső, akár ingyenes foglalkozást nem végezhet.
Az Ombudsmanhoz az uniós polgárok, az EU-ban lakóhellyel rendelkező személyek, valamint az Unió területén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalkozások fordulhatnak, amennyiben nem megfelelő elbánásban részesültek, illetve sérelmet szenvedtek el az Unió intézményei által.
Az Ombudsman feladata, hogy kivizsgálja a bejelentett panaszokat. Csak abban az esetben lehet hozzá fordulni, ha a panasztevő korábban legalább egyszer jelezte problémáját a kifogásolt intézménynél. Az ombudsman nem járhat el kormányok, önkormányzatok érdekében, s nem foglalkozik bíróság előtti, illetve jogerős ítélettel lezárt ügyekkel.
Vizsgálatot kezdeményezhet:
1./ panasz alapján,
2./ saját elhatározásból – hivatalból,
3./ európai parlamenti képviselő indítványára.
alapelvek
A Maastrichti Szerződés által bevezetett új rendelkezés értelmében az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek.
Costa v. Enel
Olasz magánszemély sérelmezte azon áramszolgáltató társaság államosítását, melynek ő maga is részvényese volt. A Bíróság megállapította, hogy előzetes döntéshozatal keretében nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a nemzeti jog valamely intézkedése ellentétes-e a közösségi joggal, ezért inkább csak általánosságban értelmezgette egy kicsit a Szerződéseket
A közösségi jog mint sajátos, önálló jogrend – autonómia: A saját intézményekkel és jogi személyiséggel, valamint nemzetközi képviseleti joggal bíró, jogképes Közösség határozatlan időre történő létrehozásával a tagállamok maguk korlátozták szuverenitásukat és hoztak létre egy önmagukra és saját állampolgáraikra is alkalmazandó joganyagot. Ezen joganyag a Szerződés hatálybalépésétől kezdve a tagállamok jogrendszerébe illeszkedik, azok bíróságaira nézve kötelező.
A közösségi jog egységes alkalmazásának követelménye: A közösségi jog végrehajtásának módja nem változhat tagállamról tagállamra az utólagos nemzeti jogalkotás függvényében, mivel az veszélyeztetné a Közösség céljainak elérését és tiltott megkülönböztetést valósítana meg.
A közösségi jog primátusa: a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben, még azon tagállami törvényekkel szemben is, amelyeket utóbb fogadtak el, mivel a Közösség létrehozásával szuverenitásuk egy részéről a tagállamok véglegesen lemondtak, így a Szerződésben foglalt kötelezettségvállalásukat utólagos jogi aktusok révén nem ronthatják le – azaz közösségi jog-nemzeti jog viszonyában a lex posterior derogat legi priori elve nem érvényesül.
EKB nagy vonalakban; konvergencia kritériumok
A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az EU egységes valutájának, az eurónak a kezelésével és az uniós árstabilitásnak a megőrzésével foglalkozik.
Az EKB feladata továbbá az EU gazdasági és monetáris politikai kereteinek meghatározása és a szakpolitika végrehajtása.
Célkitűzés - az árstabilitás megőrzése (az infláció ellenőrzés alatt tartása), különösen az euróövezetben - a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése, annak biztosításával, hogy a pénzügyi piacok és intézmények felügyelete megfelelő legyen.
Az Európai Központi Bank a 27 uniós tagállam központi bankjával dolgozik együtt, amelyekkel közösen alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét.
Az Európai Központi Bank felel az euróövezet központi bankjai közötti szoros együttműködésért. Az eurót használó 17 ország alkotta övezet másik neve az „eurózóna”. A bankok e kisebb csoportja az ún. “eurórendszer” keretein belül működnek együtt.
Feladatok
− az euróövezet főbb kamatlábainak rögzítése és a pénzkínálat ellenőrzése;
− az euróövezet devizatartalékainak kezelése, az átváltási árfolyamok
egyensúlyban tartása érdekében adott esetben devizavétel vagy eladás;
− annak biztosítása, hogy a tagállami hatóságok megfelelően felügyeljék a
pénzügyi piacokat és intézményeket, illetve hogy a fizetési rendszerek
zökkenőmentesen működjenek;
− euró-bankjegyek kibocsátásának engedélyezése az euróövezet országainak központi bankjai számára;
− az ártendenciák nyomon követése, és annak értékelése, hogy ezek milyen mértékben jelentenek kockázatot az árstabilitás szempontjából;
ne bis in idem, mit jelent és jogesetek
A ne bis in idem (kétszeres büntetés tilalma) a más tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet figyelembe vételének egyik módja. Az elv célja, hogy akivel szemben egy tagállami bíróság egy bűncselekmény kapcsán már eljárást indított és az eljárás jogerős határozattal lezárult, azt ne lehessen egy másik tagállamban ugyanazért a bűncselekményért felelősségre vonni.
C-187/01. és C-385/01. sz. Gözütok és Brügge-ügyek - ne bis in idem elve
A Hollandiában élő török állampolgár, Gözütok ellen a holland hatóságok büntetőeljárást indítottak kábítószer birtoklása miatt, amely egyfajta eltereléssel fejeződött be: az ügyész a vonatkozó holland jogszabályoknak megfelelően megállapodást kötött a terhelttel, aminek értelmében egy meghatározott pénzösszeg megfizetésére tekintettel az eljárást megszüntette. Gözütokot ezt követően egy német bíróság elítélte Hollandiában elkövetett kábítószer-kereskedelemért Klaus Brügge német állampolgár ellen szándékos testi sértés miatt folyt eljárás mind Németországban, mind Belgiumban. A német hatóságok ugyancsak bírósági eljárás lefolytatása nélkül fejezték be az ügyet.
A kérdések arra irányultak, hogy a valamely tagállamban hozott nem bírósági döntések akadályát képezik-e az eljárás lefolytatásának egy másik tagállamban.
A Bíróság azt állapította meg, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási hatóság – így tehát nem csak a bíróság, hanem adott esetben az ügyészség – döntése akkor képezi akadályát újabb eljárásnak, ha annak alapján a terheltet bizonyos kötelezettségek terhelik, vagyis az eljáró hatóságok szankcionálják a jogellenes cselekményt. => Akkor is úgy kell tekinteni, ha semmiféle bíróság nem vett részt az elj.-ban. - A ne bis in idem elvét akkor is alkalmazni kell, amikor az ügyészség azért
szüntette meg az eljárást, mert a vádlott végrehajtott egy, az ügyész által
meghatározott ötelezettséget, mint például megfizetett egy adott pénzösszeget.
letelepedés szabadsága vállalkozások esetében, milyen alapvető jogokat biztosít és hogyan
A kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgásának biztosítása tekintetében külön kategóriába tartoznak az önálló tevékenységet folytatók (önálló vállalkozók). Ezeket a személyeket a letelepedés szabadsága illeti meg, ami azt jelenti, hogy bármelyik tagállamban joguk van arra, hogy tevékenységbe kezdjenek és azt
folytassák, továbbá hogy vállalatokat alapítsanak és azokat igazgassák ugyanazon rendelkezések alapján, amelyek az adott tagállamban honos személyekre vonatkoznak.
Kivétel
A közérdek, a közbiztonság és a közegészség védelme érdekében a tagállamok megfelelően indokolt esetben itt is élhetnek – szigorúan a céllal arányban álló – korlátozásokkal.
A Szerződés alapján kivételt képeznek továbbá azok a tevékenységek, amelyek – még ha csak alkalomszerűen is – hivatalos hatáskör gyakorlásához kapcsolódnak.
Európai Tanács, ki az elnöke, mi az elnök feladata
(European Council)
A Lisszaboni Szerződés szerint az Európai Tanács a tagállamok állam- és
kormányfőiből, az Európai Tanács állandó elnökéből és a Bizottság elnökéből áll.
(Ezért jelenleg 27+2 fő) Munkájában részt vesz az EU külügyi és
biztonságpolitikai főképviselője.
Az unió legmagasabb POLITIKAI döntéshozó szerve. Intézményi ranggal rendelkezik. Az Eu csúcsszerve. (nem jogalkotó, hanem politikai döntéshozó)
Az üléseken a tagokat – a napirend függvényében – miniszterek, illetve a Bizottság elnöke esetében biztosok segíthetik.
Az Európai Tanács üléseit az állandó elnök hívja össze. Évi 4 ülésre kerül sor, azonban rendkívüli üléseket is össze lehet hívni, ha a helyzet úgy kívánja.
Az Európai Tanács elnökét (Charles Michel) az Európai Tanács minősített többséggel választja meg egyszer megújítható két és fél éves időszakra.
Az Európai Tanács elnöke semmilyen más tagállami tisztséget nem tarthat meg, ugyanakkor uniós tisztségekkel az elnökség nem összeférhetetlen.
Az elnök feladata az ülések előkészítése, összehívása, vezetése, a konszenzus kialakításának megkönnyítése, a folyamatosság biztosítása, illetve az Unió külső képviselete. Az Európai Tanács előkészítésében a politikai támogatást az Általános Ügyek Tanácsa biztosítja. Az elnököt munkájában a Tanács főtitkársága segíti. Az elnök minden ülést követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.
Európai Tanács többi intézménnyel a kapcsolata
Az EP összetételének megváltoztatásáról, a Bizottság összetételének
megváltoztatásáról, a Bizottság rotációs rendszerének megváltoztatása (ezekben
egyhangúan), jelöli a Bizottság elnökét az EP-nek (minősített többséggel). Kinevezi a
kül- és biztonságpolitikai főképviselőt - Josep Borrell - (minősített többséggel),
meghatározza a kül- és biztonságpolitika stratégiai irányait.
Harmadik személyekre joghatással járó aktusainak jogszerűségét az Európai Bíróság
felülvizsgálhatja.
Kettős szerep:
– elnököl a Külügyi Tanács ülésein
– Az Európai Bizottság alelnöke
* A közös kül- és biztonságpolitikát irányítja
* Az Európai Külügyi Szolgálat vezetője
Tanács hataskorok reszletesen (forrasfelhasznalas ellenorzese, az alapok)
a.) Jogalkotás. Ez a legfontosabb funkciója, az Unió döntéshozatali centruma. A
végrehajtással kapcsolatos feladatokat átruházhatja a Bizottságra.
b.) Gazdaságpolitika koordinálása. Elfogadja a gazdaságpolitika általános elveit.
c.) Túlzott költségvetési deficit tilalma.
d.) Költségvetés ellenőrzése Költségvetési tervezet jóváhagyása
e.) Javaslat a zárszámadás elfogadására.
f.) Kinevezések Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága,
Számvevőszék.
g.) Külkapcsolatok Nemzetközi szerződések kötése harmadik
országokkal és nemzetközi szervekkel.
nemzetközi szerződés által létrehozott bíróságokat mondjak
- – az Emberi Jogok Európai Bírósága: az Európa Tanács által az Emberi
Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok tiszteletben tartásának
biztosítása érdekében létrehozott bíróság. Az EJEB adatbázisa tartalmaz az
ítélkezési gyakorlatra vonatkozó tájékoztató feljegyzéseket is. - – Nemzetközi Bíróság: az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fő bírói
szerve, melyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya hozott létre. A Bíróság
szerepe, hogy a nemzetközi jognak megfelelően rendezze az államok által elé
terjesztett vitákat, és tanácsadó véleményt adjon az ENSZ arra feljogosított
szervei és szakosított intézményei által előterjesztett kérdésekre vonatkozóan.
mi volt az utolsó nagy szerződéses reform az Unióban, milyen változásokat
hozott?
Lisszaboni szerződés
Külügyi-és biztonság politikai főképviselő melyik intézményekben van, mi a
szerepe
- cikk
(1) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki ellátja a Külügyek
Tanácsának elnöki tisztjét, javaslataival hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika
kidolgozásához, és gondoskodik az Európai Tanács, illetve a Tanács által elfogadott
határozatok végrehajtásáról.
(2) A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben az Uniót a főképviselő
képviseli. Az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és
képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi
konferenciákon.
(3) Megbízatásának ellátása során a főképviselőt európai külügyi szolgálat segíti.
Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben
tevékenykedik, és a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti
egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt
személyzetből áll. Az európai külügyi szolgálat szervezetét és működését a Tanács
határozatban állapítja meg. A Tanács a főképviselő javaslata alapján, az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt és a Bizottság egyetértését követően határoz.
Alapjogi Charta része-e a szerződésnek
A Lisszaboni szerződés jogilag kötelező erejű szöveggé tette
Luxemburgi biroságit kérdezte, hogy állampolgár mikor fordulhat közvetlenül az
Európai birósághoz
Plaumann tesztre volt kiváncsi.
Semmissegi eljárás eseten a nem privilegizált kereseti indításra jogosultak
- közvetlen érintettség: vitatott jogi aktus a fél helyzetét további érdemi aktus nélkül képes közvetlen befolyásolni. Plaumann teszt: zárt, címzettekhez hasonló személyi kör. Objektív tényező fennáll, amely megkülönbözteti a kérelmezőt a kérdéses határozat vonatkozásában más lehetséges jogalanyoktól (zárt személyi kör).
Tehát olyan személyek, akik a határozatnak nem címzettjei, csak akkor tekinthetők személyesen érintettnek, ha a határozat vmely olyan jellegzetességek folytán érinti őket, amely csak rajuk jellemző / olyan körülmények állnak fenn, amelyek (hasonlóan a címzett személyéhez) őket mindenki mástól megkülönböztetik. - Rendeleti jellegű jogi aktus: Rendeletekhez hasonló normatív erővel rendeznek egy kérdést. Valamennyi általános hatályú aktus, kivéve jogalk aktus.
- Keresetindítási határidő: jogi aktus kihird-től, kérelmezővel történő közléstől, ennek hiányában tudomásra jutástól 2 hónap EUB előtti előterjesztésre.
- megtámadható aktusok: jogalkotási aktusok, Tanács, Bizottság és az EKB jogi aktusai, kiv az ajánlások és vélemények, Európai Parlament és Európai Tanás harmadik szeéémlyekre joghatással járó aktusai. Unió szervei és hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségének vizsgálata.
Monetáris Unió mikor jött létre, kik a tagjai, mit jelent?
- június 1-jén kezdte meg működését az EKB és KBER.
MONETÁRIS UNIÓ = Kevésbé szakszerű, de közérthetőbb
megfogalmazásban: pénzügyi unió.
A monetáris unió nem azonos egy rögzített árfolyamrendszerrel. A közös valuta
az árfolyamok végleges, visszafordíthatatlan rögzítését jelenti. A közös valuta
bevezetésének feltétele, hogy a résztvevő országok alávessék magukat egy nemzetek
fölötti közös monetáris politikának. Ezért a belépés előtt minden tagországnak
bizonyítania kell, hogy hajlandó és képes önálló monetáris politikájának feladására.
Mi az a KBER?
A Központi Bankok Európai Rendszerének (a továbbiakban: KBER) elsődleges
célja az árstabilitás fenntartása. Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi
bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris
politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai
irányítják, amelyek pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják. A KBER
alapvető feladatai a következők:
— az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
— devizaműveletek végzése a 219. cikk rendelkezéseinek megfelelően;
— a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése;
— a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.
Mo. miért nem tagja a monetáris uniónak?
Mert nem felel meg a konvergencia kritériumoknak.
Azután azt kérdezte, hogy mit tudok a szabadság , jog , biztonság és egyenlőség
térségéről, itt a közös menekültügy, a bel és biztonságpolitika, az igazságügyi
együttműködés a közös rendőrség létrehozását akarta hallani.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség azért jött lére,
hogy biztosítsa a személyek szabad mozgását, és magasabb szintű védelmet nyújtson
az állampolgárok számára. Az általa lefedett szakpolitikai területek az Európai Unió
külső határainak őrizetétől a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi
együttműködésig terjednek.
Magában foglalja a bevándorlási és menekültügyi politikákat, a rendőrségi
együttműködést, valamint a bűnözés (terrorizmus, szervezett bűnözés, ember- és
kábítószer-kereskedelem stb.) elleni küzdelmet. 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés
kidolgozásakor, hogy a bel- és igazságügyi együttműködést az EU egyik elemévé
teszik. Mivel azonban ez a terület mélyen érinti a tagállamok nemzeti szuverenitását,
ezért nem kívánták a közösségi intézmények hatáskörébe utalni, hanem meghagyták
saját fennhatóságuk alatt, és csak kormányközi szintű együttműködést határoztak el.
Ennek eredményeként jött létre a bel- és igazságügyi együttműködés, az EU
harmadik pillére. Az 1999. május 1-jén életbe lépett Amszterdami Szerződés új
alapra helyezte az Unió bel- és igazságügyi együttműködését, mivel három
jelentős mértékű változtatást eszközölt:
1./ A bel- és igazságügyi kérdések nagy részét (menekültügyi és bevándorlási
politika, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés polgári jogi
ügyekben) közösségiesítette
2./ Az eredetileg az EU keretein kívül megszületett Schengeni Egyezményt és a
schengeni acquist az Amszterdami Szerződés az Unió intézményi keretébe helyezte
3./ Az egyes területek első pillérbe emelésével a harmadik pillér az Amszterdami
Szerződés életbe lépésével már csak a rendőrségi és bűnügyi együttműködés területeit
foglalta magába
Az Europol mellett ezért létrehozták a bírósági együttműködést támogató Európai
Igazságügyi Együttműködési Egységet, vagyis az Eurojustot, és a rendőrségi
együttműködést is megerősítették a Rendőrfőkapitányok munkacsoportjának
felállításával.
eldöntheti e a nemzeti jogvitát az EU bíróság?
nem
megkeresheti e a nemzeti bíróság az EU bíróságot azzal, hogy véleményt kérjen
arról, “hogyan döntse el az előtte levő jogvitát?
nem
milyen esetekben indíthatják az előzetes döntéshozatalt és ki?
Nemzeti bíróság, eu jog értelmezése és érvényessége
OLAF eljárása
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (vagy elterjedt nevén OLAF, ami francia neve –Office européen de lutte antifraude – rövidítéséből származik) az Európai Unió (EU) ügynöksége, amely több fronton is az Unió pénzügyi érdekeit védelmezi.
Székhelye Brüsszelben van.
Feladatai háromirányúak:
* az EU költségvetését érintő csalások elleni küzdelem
* az EU-s intézményeken belüli korrupció elleni küzdelem
* és közreműködés a csalás elleni jogszabályok és szakpolitikák megalkotásában.
A teljesen független szervezetként működő OLAF céljait belső és külső vizsgálatokkal éri el.
konvergencia kritériumok
A maastrichti konvergencia-kritériumok
-ÁRFOLYAMSTABILITÁS: az euró-övezetben részt vevő országok valutáinak piaci
árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben.
- FENNTARTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓ: az adott tagország a résztvevő országok körére vonatkozóan, az Európai Tanács által meghozott döntés idején nem áll úgynevezett túlzottdeficit eljárás alatt. A túlzott deficit megállapítása, illetve az eljárás feloldása nem csak gazdasági, hanem politikai döntés is. A költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os, illetve a bruttó Államadósságra vonatkozó 60%-os GDParányok referenciaértékek a túlzott deficit megállapításának folyamatában.
- ÁRSTABILITÁS: a vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusra legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam inflációs mutatójának ugyanezen időszakra számított számtani átlagát.
- KAMATKONVERGENCIA: a vizsgált tagország hosszú távú kamatlába a konvergenciajelentésben meghatározott egyéves periódusban legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.
főtanácsnokok
A Bíróság munkáját 11 főtanácsnok segíti, akiknek kinevezése és státusza a bírákéhoz hasonló. Hivatali idejük 6 év, és háromévente mindig 4 főtanácsnokot választanak a tagállamok. A Bíróság kérésére a Tanács egyhangú döntésével lehet növelni a főtanácsnokok számát. Az egyes főtanácsnokok feladata, hogy az egyes ügyekben javaslatot fogalmazzanak meg a Bíróság számára az ügy eldöntésének
mikéntjére nézve. A főtanácsnokok indítványa a Bíróságot nem köti
Bíróság, Közszolgálati Törvényszék
- a Bíróságból,
- a Törvényszékből áll.
Az ún. Különös hatáskörű törvényszék - az uniós alkalmazottak “munkaügyi” vitáiban eljáró Közszolgálati Törvényszék 2016. óta nincs, hatáskörét átruházta a Tv.székre.
Az EUB székhelye Luxembourgban található.
ESZAK-szerződés keretében hozták létre 1952-ben.
A Bíróság tagállamonként egy, azaz jelenleg 27 bíróból áll, akiket – egy hét fős szakértői testület értékelése után – a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak. A bírók megújítható 6 éves időszakra töltik be tisztségüket. Minden 3 évben a Bíróság felét leváltják, illetve újraválasztják. A távozó bírók és főtanácsnokok újraválaszthatóak. A bírók a tagállamoktól és minden más intézménytől függetlenül végzik munkájukat. Funkciójukból elmozdíthatatlanok.
Cartesio-ügy
a magyar jog vonatkozásában merült fel annak kérdése, hogy mely
bírói fórumot kell olyannak tekinteni, mint amelyet terhel az előzetes döntéshozatal kezdeményezési kötelezettség. A Bíróság rámutatott, hogy amennyiben van felülvizsgálatnak helye a másodfokú (jogerős) ítélettel szemben, úgy a másodfokú bíróságot nem terheli kezdeményezési kötelezettség.
Bíróság magyar fellebbezési rendszert, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a felettes bírói fórum megváltoztassa vagy hatályon kívül helyezze az előzetes döntéshozatalt kezdeményező végzést, ellentétesnek minősítette a Szerződéssel, mivel korlátozta a tagállami bíró arra vonatkozó jogát, hogy eldönthesse, hogy az előtte fekvő ügy eldöntéséhez szükséges-e az uniós jog értelmezése.
Bíróság hatáskör megosztás
Kizárólagos hatáskör:
- előzetes döntéshozatali eljárás
- véleménykikérési eljárás
- Kötelzettségszegési eljárás
- Különleges eljárás
- Tagállamok közötti, szerződés tárgyával összefüggő vitás kérdés
Megosztott hatáskör:
- semmissé nyilvánítási eljárás
- Intézkedés elmulasztása miatti eljárás
Bizottság hatáskörei, van-e hatásköre jogforrást alkotni, felhatalmazáson
alapuló aktus esetében a felhatalmazásnak mit kell tartalmaznia, ki és hogyan ellenőrzi
Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező és végrehajtó feladatokat lát el.
FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
TÖMÖREN:
-koordinatív,
-végrehajtási és
-igazgatási feladatai vannak.
BŐVEBBEN:
1./ JOGSZABÁLY KEZDEMÉNYEZÉS
A Bizottság kezdeményezési joggal bír, vagyis új jogszabályokra tehet javaslatot.
- Zöld Könyv (Green Paper) – jogszabályi koncepció;
- Fehér Könyv (White Paper) – jogalkotási program;
- Com végleges dokumentum (Com final) – konkrét jogszabály tervezet
2./ JOGALKOTÁS
A Bizottság eredeti vagy származékos jogkörében alkothat jogot.
- Eredeti hatáskörben akkor alkot jogot, ha a Szerződés felhatalmazása alapján jár el. Ez viszonylag ritka és szűk kört jelent (kiegyenlítő vámok, kizárólagos jogokra vonatkozó szabályozás, közvállalkozásokra vonatkozó szabályok).
- Gyakoribb a származékos jogkörben alkotott jog. Ilyenkor a Tanács és az EP vagy ritkább esetben csak a Tanács által hozott jogalkotási aktus nyújtotta felhatalmazás alapján jár el. Az új (Lisszaboni Szerződés szerinti) terminológia alapján ezek lehetnek felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok. Az ilyen aktusok elfogadását a tagállamok és együttdöntési eljárásban elfogadott aktusok nyújtotta felhatalmazás esetén az EP az úgy nevezett KOMITOLÓGIAI ELJÁRÁSban ellenőrzi. A
komitológia eljárás célja, hogy a jogalkotó által adott felhatalmazás következtében a Bizottság általi hatáskör- gyakorlást ellenőrizhessék a tagállamok és az EP. A komitológia eljárás különböző szakbizottságokban zajlik. Ezek lehetnek tanácsadó, irányító, szabályozó jellegű bizottságok. Attól függően, hogy milyen hatáskörű szakbizottságról van szó, gyakorolhatnak gyengébb vagy erősebb ellenőrzést a
Bizottság felett, adott esetben a Tanács akár visszaveheti a jogalkotást.
3./ AZ UNIÓS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSA
A Bizottság működteti a közös politikákat (agrárpolitikát, a regionális politikát, a közlekedés politikát) uniós szinten.
4./ AZ UNIÓS JOG TAGÁLLAMI VHNAK ELLENŐRZÉSE
A Bizottság a „Szerződések őre”. Ennél fogva figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok mennyiben tartják be, sértik meg az uniós jogot. Amennyiben az uniós jog megsértését észleli, felhívja erre a tagállam figyelmét, illetve formálisan is kötelezettségszegési eljárást indít.
5./ UNIÓS VERSENYHATÓSÁG
A Bizottság uniós versenyhatóságként is eljár. Trösztellenes, kartelleljárásokat folytat le, fúziókontrollt gyakorol, engedélyezi állami támogatások nyújtását a tagállamok által.
Bizottság - kik a tagok, hogyan választják meg a biztosokat és az elnököt
A Bizottság hivatali ideje az Európai Parlament ciklusaihoz igazodva 5 év.
Az EP klasszikus állami parlamenti szerepét hivatott erősíteni az, hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács – az EP-választások eredményének figyelembevételével, az attól számított 6 hónapon belül – minősített többséggel meghozott javaslatára az Európai Parlament választja meg tagjainak többségével. Az EP választás során Spitzenkandidat-rendszer van, minden európai párt megnevezi a
Bizottság elnöki posztjára jelöltjét.
A biztosokkal szemben elvárás az, hogy európai elkötelezettségűek legyenek, és függetlenségükhöz ne férjen kétség, nem az államukat képviselik, nem fogadhatnak el utasításokat a tagállamuktól. Az Európai Bizottságról, mint testületről az Európai Parlament szavaz, majd jóváhagyását követően a Bizottságot az Európai Tanács
nevezi ki minősített többséggel. A biztos megbízatása főszabály szerinthivatali idejük lejártával szűnik meg, de hosszabbítható és van más msz. eset is. Lehet lemondással, felmentéssel vagy halálukkal. Távozóval azonos áp.-ú másik biztos kerül.
Az Európai Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel, valamint az EP bizalmatlansági indítvány elfogadásával lemondásra kényszerítheti a Bizottságot.A tagállamok számához igazodó, jelenleg 28 fős Európai Bizottság minden tagja – az állami kormányok minisztereihez hasonlóan – felelős egy-egy portfólióért.
az Unió alapelvei
- az emberi méltóság tiszteletben tartása,
- a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság,
- emberi jogok
- a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
- Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.
- Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. - Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét.
Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. - Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.
áruk szabad mozgása, korlátozások, itt Cassis de Dijon-ügy részletesen, eltérés a Dassonville formulától, kölcsönös elismerés elve
8/74. sz. Dassonville-ügy – mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés,
DASSONVILLE FORMULA
A belga vámhatóság whisky behozatala esetén egy speciális okirat, származási bizonyítvány bemutatását írta elő. Dassonville-ék ezen irat beszerzését aránytalan nehézségként értékelték, azt állították továbbá, hogy ez az intézkedés diszkriminatív jellegű. (Fr.o.ban már forgalomban levő skót whiskyről volt szó és az eredeti skót igazolást kellett volna bemutatniuk.)
A Bíróság megalkotta az ún. Dassonville-formulát, miszerint mennyiségi
korlátozással azonos hatású intézkedés minden olyan tagállami intézkedés, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet
- közvetlenül vagy közvetve,
- ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza
Ennek az esetjognak két fő vonalata a hazai és a behozott vagy exportált termékekre nem egyformán alkalmazandó (diszkriminatív) intézkedések megítélése, másrészt a hazai és a behozott vagy exportált termékekre egyenlően alkalmazandó intézkedések megítélése vonatkozik.
120/78. sz. Cassis de Dijon-ügy – a másik nagy klasszikus ☺ - CASSIS -FORMULA, kölcsönös elismerés
A Franciaországban „Cassis de Dijon” néven gyártott feketeribizli likőrt a
német hatóságok nem engedték forgalmazni Németországban, mivel alkoholtartalma 20% volt, a német előírások szerint azonban olyan termék forgalmazható likőrként, amelynek alkoholtartalma legalább 32, gyümölcslikőr esetén pedig legalább 25%.
A Bíróság bevezette a kölcsönös elismerés elvét, miszerint valamely tagállamban szabályosan előállított és forgalomba hozott termékek szabadon forgalmazhatók minden más tagállamban, azzal, hogy a tiltás helyett megfelelő intézkedés lehet pl. a termék címkével való ellátásának
Ez a szabály azonban nem kivétel nélküli, ha olyan kényszerítő érdek áll fenn, mely indokolja a forgalmazás tiltását vagy korlátozását, a korlátozás jogszerű lehet. Ilyen érdek különösen:
-az adóell. hatékonysága,
-a közegészség védelme,
-kereskedelmi ügyletek és a fogyasztók védelmére von.
Európai Polgári Kezdeményezés
Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés egyik legfontosabb újítása. Az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget, hogy közvetlenül kezdeményezzék európai jogszabályok megalkotását.
Hogyan működik az Európai Polgári Kezdeményezés?
−„legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
−Az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Bizottságnál, majd ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie az egymillió támogató aláírást.
−Az aláíróknak a tagállamok legalább egynegyedéből, vagyis jelenleg hét tagállamból kell származniuk. A tagállamonkénti aláírók minimális számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének.” Az aláírások gyűjtése kétféleképpen történhet: egyrészt a hagyományos módon, vagyis papíron, másrészt elektronikusan.
A szükséges támogató aláírások megszerzésével a kezdeményezést hitelesíteni kell az érintett tagállamok nemzeti hatóságainál.
A Bizottság a kezdeményezés beérkezését követően lehetőséget biztosít a szervezők számára, hogy részletesebben elmagyarázzák a kezdeményezést, illetve lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy polgárok a kezdeményezést az EP előtti közmeghallgatáson ismertessék.
A Bizottságnak három hónapon belül kell döntenie a kezdeményezés sorsáról, amit meg kell indokolnia. Ha a jogalkotási javaslat előterjesztése mellet dönt, úgy elindul a rendes jogalkotási folyamat.
Keck-formula
C-276/91. és C-268/91. Sz. Keck és Mithouard-ügyek – Keck-formula: mi nem minősül kereskedelmi korlátozásnak. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy Franciaországban tilos volt a beszerzési ár alatti értékesítés, Németországban viszont nem, így a tilalom szerintük diszkriminatív,
mivel hátrányosan érintette őket a más tagállamból származó versenytársakkal szemben. Ez alapján megkülönböztetünk áruk értékesítésére von.-ó ált. ker.-i előírásokat és magára az arura von.-ó szabályokat.
A Bíróság kidolgozta az ún. Keck-formulát, miszerint nem minősülnek
kereskedelmi korlátozásnak azon tagállami intézkedések, amelyek
* az árukra vonatkozó termékértékesítési körülményeket szabályozzák,
* valamennyi érintett szereplőre aki tevékenységét belföldön végzi,
különbségtétel nélkül alkalmazandók és
a belföldi illetve más tagállamból származó termékek forgalmazását jogi
szempontból és ténylegesen (azaz hatásukat tekintve is) egyformán szabályozzák
mit jelent az, hogy az euroövezet hagyma tagolású
ECOSOC és Régiók Bizottsága, kik a tagok, hányan vannak, hogy választják mennyi időre az elnökét, milyen jogosultságaik vannak.
A Régiók Bizottsága 329 tagból áll, akik az Európai Unió 27 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselik. Véleményeket alkot a szerződésekben rögzített kötelező konzultációk esetében, fakultatív konzultációk esetében, továbbá – ha ezt szükségesnek ítéli – saját kezdeményezésű véleményeket is alkot. Tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el. Tagjait a tagállamok általi jelölés után a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB, vagy ECOSOC) az Európai Unió konzultatív szerve, amelynek 329 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt is kibocsáthat. Tagjaik nem utasíthatók, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el. A Tanács a tagállamok általi javaslat alapján nevezi ki, minősített többséggel.
hány ország használ jelenleg eurót?
19
monetáris unió kialakulásának lépései
a Maastrichti szerződés fektette le a GMU programját, amely leírta, mely menetrend betartásával kell az GMU harmadik szakaszában a közös valutát, az eurót bevezetni. Ennek menedzselésére döntött a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és ennek részeként az EKB felállításáról. Addig Európai Monetráris Intézet létreohozása, elődintézményként.
1995 Madridi csúcstalálkozó: EMU harmadik szakasza 1999 jan 1 indul. 1998 jún 1 megkezdték működésüket.
mi volt az utolsó nagy szerződéses reform az Unióban, milyen változásokat hozott
Lisszaboni szerződés
közvetett hatály = értelmezési dokrtrína elve) mit jelent/ mikor alkalmazzuk és kinek kell alkalmaznia, ehhez kapcsolódóan egy ügyet mondjak.
Marleasing ügyet említettem, a jogesetet nem kellett elmondanom, csak, hogy mit döntött a bíróság
az irányelveknek nincs közvetlen hatálya horizontális jogviszonyokban. Értelmezési doktrína orvosság lehet. Irányelvnek megfelelő értelmezés tana. Belső jog alkalmazása során, különös tekintettel egy irányelvet implementáló jsz rendelkezéseire, a tagállami bíróság köteles a belföldi jogot az IRÁNYELV CÉLJAI ÉS MEGFOGALMAZÁSA SZERINT ÉRTELMEZNI.
14/83. sz. Von Colson-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve)
Két német szociális munkás egyértelműen azért nem kapta meg a megpályázott állást, mert nők voltak. A közösségi irányelv tiltotta ezt a fajta diszkriminációt, azonban a vonatkozó német jogszabályok szerint emiatt csak minimális összegű kártérítés lett volna megítélhető biztatási kár címén.
A Bíróság az alábbiakat mondta ki:
Az irányelv az elérendő cél tekintetében köti a tagállamokat, melyeknek kötelessége, hogy a cél eléréséhez szükséges minden intézikedést megtegyenek. E kötelezettség a tagállamok valamennyi hatóságát, így azok bíróságait is terheli. Az eredmény elérése érdekében a nemzeti jogot és különösen az irányelv végrehajtására bevezetett szabályokat a nemzeti bíórságoknak az irányelv szövegének és céljának fényében kell értelmezniük (vagyis az irányelv érvényesülését elősegítő módon).
C-106/89. sz.. Marleasing-ügy – közvetett hatály (a közösségi joggal összhangban történő értelmezés elve)
A Marleasing SA pert indított annak megállapítása iránt, hogy egy spanyol vállalkozás társasági szerződése színlelt, és az alapítás célja egyértelműen fedezetelvonás volt. A támadott vállalkozás a Spanyolország által addig még nem implementált társasági jogi irányelvre hivatkozott, melyben ilyen semmisségi ok nem volt felsorolva.
A Bíróság ismét kimondta, hogy a nemzeti bíróság köteles a nemzeti jogot az irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni, így a társasági szerződést csak az irányelvben felsorolt okokból nyilváníthatja semmissé.
Überseering és Cartesio-ügyek részletesen, milyen következtetésekre jutott a Bíróság, látszólag ellentétes döntések de valójában miért nem?
Centros ügy
Uniós polgárok mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által
szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az Európai Unió tagországaiban.
Tekintettel arra, hogy az uniós jog nem szabályozza a vállalatok indításának feltételeit, arra teljes egészében a nemzeti szabályozások vonatkoznak, azonban a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is tiszteletben kell tartaniuk a tagállamoknak. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók
nemzetiségétől. A vállalkozás szabadsága ugyanakkor nem ad lehetőséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelően alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba.
C-212/97. sz. CENTROS ÜGY – letelepedés szabadságának nem visszaélésszerő alkalmazása
A Centros Ltd-t egy dán házaspár alapította Angliában, azonban ott üzleti
tevékenységet nem folytattak, hanem Dániában kívántak fióktelepet létrehozni.
Ennek indoka az volt, hogy Anglia nem kötötte olyan szigorú feltételekhez a cégalapítást, mint Dánia. A dán hatóságok megtagadták a fióktelep bejegyzését arra hivatkozással, hogy az alapítók valódi célja a székhely áthelyezése.
A Bíróság kimondta, hogy nem visszaélésszerű joggyakorlás az, ha az uniós polgárok abban a tagállamban alapítanak társaságot, ahol azt a legkedvezőbb feltételek mellett tehetik meg, és ez a joguk nyomós közérdekre hivatkozással sem korlátozható.
C-208/00. sz. ÜBERSEERING ÜGY – más tagállam joga szerint alapított társaságok elismerése
A holland Überseering Ltd. kártérítési pert indított egy tulajdonában álló németországi ingatlannal összefüggésben, azonban a német bíróságok nem ismerték el perképességét. Ezt arra alapozták, hogy a társaság valamennyi üzletrésze Németországban élő német állampolgárok tulajdonában volt, ezért tulajdonképpen székhelyáthelyezés történt anélkül, hogy a társaságot a német jog szerint újraalapították volna.
A Bíróság kimondta, hogy más tagállamban alapított társaságok jog- és perképességet tagadó német álláspont sérti a letelepedés szabadságát anélkül, hogy erre megfelelő indoka volna – akadályozási tilalom.
CARTESIO ÜGY-a magyar jog vonatkozásában merült fel annak kérdése, hogy mely bírói fórumot kell olyannak tekinteni, mint amelyet terhel az előzetes döntéshozatali kötelezettség. A Bíróság rámutatott, hogy amennyiben van felülvizsgálatnak helye a másodfokú (jogerős) ítélettel szemben, úgy a másodfokú bíróságot nem terheli kezdeményezési kötelezettség. Bíróság magyar fellebbezési rendszert, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a felettes bírói fórum megváltoztassa vagy hatályon
kívül helyezze az előzetes döntéshozatalt kezdeményező végzést, ellentétesnek minősítette a Szerződéssel, mivel korlátozta a tagállami bíró arra vonatkozó jogát, hogy eldönthesse, hogy az előtte fekvő ügy eldöntéséhez szükséges-e az uniós jog értelmezése.
Alapjogi Charta része-e a szerződésnek
A Lisszaboni szerződés kötelező jogi szöveggé tette, de nem része konkrétan a szerződésnek
munkavállaló fogalma
A munkavállaló fogalma felöleli a fogadó országban
1./ a ténylegesen foglalkoztatottakat
2./ az álláskeresőket
3./ azon munkanélkülieket, akik munkaképesek és korábban dolgoztak
4./ az olyan munkaképtelen személyeket, akik a fogadó országban szerzett foglalkoztatási betegség, illetve munkahelyi baleset miatt nem tudnak többé munkát vállaln
főként versenyjog (magatartások, eljárások, szankciók)
A közösségi versenypolitika célja, hogy fenntartsa és fejlessze a versenyt a belső piacon, azáltal, hogy befolyásolja a piac szerkezetét és a piaci résztvevők magatartását.
Funkciók konkrétan:
a. forráselosztó-irányító f.: vevők kereslete alapján alakul az eladók kínálata
b.hatékonysági f.: lehető legolcsóbban kerül a piacra
c.fejlesztési f.: kénytelenek lépést tartani a versenytársakkal
d.elosztó f.: legjobb piaci szereplő szerzi a legnagyobb profitot
e.társadalompolitikai f.: hatalmat semlegesítő szerep
A modern piacgazdaságok 3 fő pilléren nyugszanak:
a.tulajdon szentsége
b.szerződéses szabadság elve
c.szabad verseny
Piaci erőfölénnyel való visszaélés
Összefonódás (egyesülés, irányításszervezés, koncentrartív összefonódás)
Állami támogatásra vonatkozó tilalom
Bizottság ——Verseny Főigazgatóság
Közérdekű jogérvényesítés
Magánjogi jogérvényesítés
EU intézményei felsorolásszinten
1./ Európai Unió Tanácsa, (Tanács)
2./ Európai Bizottság, (Bizottság)
3./ Európai Parlament,
4./ Európai Unió Bírósága,
5./ Számvevőszék (M.sz.)
6./ Európai Tanács (L.sz.)
7./ Európai Központi Bank (L.sz.
Bizottság bizottság bizottság tekintettel a Trócsányira
Másodszor is leszavazta Trócsányi Lászlót az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága, mert összeférhetetlennek tartják az európai uniós biztosi posztra – 2019.09. hó
