JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS AZ EU-BAN Flashcards

1
Q

MILYEN JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOKAT ISMER AZ EURÓPAI UNIÓBAN?

A
  • RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
  • KÜLÖNLEGES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

SOROLJA FEL A KÜLÖNLEGES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOKAT, KATEGÓRIZÁLVA:

A
  • ELJÁRÁS KONZULTÁCIÓVAL (Tanács meghatározó szerepe a jogalkban, a Parlament konzultatív szereppel)
  • EJÁRÁS HOZZÁJÁRULÁSSAL (döntéshozó a Tanács és a Parlament adja a hozzájárulást, vagy a Parlament a szabályalkotó és a döntéshez szükség van a Tanács jóváhagyására)
  • KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

HÁNY OLVASATBÓL ÁLL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS

A

ELSŐ OLVASAT
MÁSODIK OLVASAT
EGYEZTETÉS (Egyeztetőbizottság útján, amelyben a Tanács tagjai és azonos számú Parlamenti képviselők munkálkodnak egy közös szövegtervezet elkészítése érdekében - Bizottság is részt vesz)
HARMADIK OLVASAT

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

MIBŐL ÁLL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS

A

Lisszaboni szerződés óta ismert, korábbi neve az EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VOLT.

Rendeleteknek, irányelveknek vagy határozatoknak a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és Tanács által történő közös elfogadásából áll.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

AZ UNIÓS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁRA MELY ELVEK AZ IRÁNYADÓAK?

A

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS
SZUBSZIDIARITÁS
ARÁNYOSSÁG ELVE

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

mIT JELENT A SZUBSZIDIARITÁS

A

Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak a kizárólagos hatáskörökbe
az Unió csak AKKOR ÉS ANNYIBAN jár el
amikor és amennyiben a tervezett intézkedés CÉLJAIT a tagállamok SEM KÖZPONTI, SEM REGIONÁLIS, SEM PEDIG HELYI SZINTEN nem tudják KIELÉGÍTŐEN megvalósítani,
így azok a tervezett intézkedés TERJEDELME VAGY HATÁSA miatt az unió szintjén jobban megvalósíthatóak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mi az ARÁNYOSSÁG ELVE?

A

Az UNIÓ intézkedése sem TARTALMILAG, sem pedig FORMAILAG nem terjedhet túl azon ami a SZERZŐDÉSEK CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉHEZ szükséges.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

MI SZERINT ALKALMAZZÁK AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT?

A

A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ JK-BEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

MIT JELENT A SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG ELVE A HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS ELVÉVEL EGYÜTT?

A

aZ EU csak akkor léphet fel adott szakpolitikai területen, ha:

  • ez a fellépés a Szerződések által az EU-ra ruházott hatáskörök közé tartozik (hatáskör átruházás elve)
  • az uniós országokkal megosztott hatkörök keretében az uniós szint a LEGMEGFELELŐBBB a szerződések célkitűzéseinek elérésére (szubszidiaritás elve)
  • a fellépés sem TARTALMILAG, sem FORMAILAG nem terjedhet túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szinten (arányosság elve).
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS RÖVIDEN

A

Jogalkotási kezdeményezési jog: Európai Bizottság

Az eljárás főbb szakaszai:

Az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatot.
Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot.
Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják.
Amennyiben egy adott jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadják el, és az eljárás véget ér.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS ELSŐ OLVASATA

A

Első olvasat
(3) Az Európai Parlament első olvasatban elfogadja álláspontját és azt továbbítja a Tanácsnak.
(4) Ha a Tanács az Európai Parlament álláspontjával egyetért, a javasolt aktust az Európai Parlament álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni.
(5) Ha a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament álláspontjával, a Tanács első olvasatban
elfogadja saját álláspontját, és azt közli az Európai Parlamenttel.
(6) A Tanács teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet az első olvasatban elfogadott álláspont elfogadásához vezető okokról. A Bizottság teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet a
saját álláspontjáról.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS MÁSODIK OLVASAT

A

Második olvasat
(7) Ha az e közléstől számított három hónapon belül az Európai Parlament:
a) egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával vagy nem foglal állást, a szóban forgó
jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni;
b) tagjainak többségével elutasítja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, a javasolt jogi
aktust el nem fogadottnak kell tekinteni;
c) tagjainak többségével módosításokat javasol a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjához, az
így módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak; a Bizottság véleményt nyilvánít
ezekről a módosításokról.
(8) Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül a
Tanács minősített többséggel:
a) valamennyi módosítással egyetért, a javasolt jogi aktust elfogadottnak kell tekinteni;
b) nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben hat héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot.
(9) A Tanács egyhangúlag dönt azokról a módosításokról, amelyekről a Bizottság elutasító véleményt adott.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉS

A

Egyeztetés
(10) A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített
többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével az Európai Parlament és a Tanács
második olvasatban elfogadott álláspontjai alapján az összehívásától számított hat héten belül
megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről.

(11) A Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, és megtesz minden szükséges
kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.
(12) Ha az egyeztetőbizottság az összehívásától számított hat héten belül nem hagy jóvá közös
szövegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSBAN A HARMADIK OLVASAT

A

Harmadik olvasat
(13) Ha e határidőn belül az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet, e jóváhagyástól számítva hat hét áll rendelkezésre, hogy az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével, a Tanács pedig minősített többséggel e tervezetnek megfelelően elfogadja a szóban forgó jogi
aktust. Ha ez nem teljesül, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
(14) Az e cikkben említett három hónapos, illetve hathetes határidő az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére legfeljebb egy hónappal, illetve két héttel meghosszabbodik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

MIKOR HÍVNAK ÖSSZE EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOT? MI A FELADATA ÉS MILYEN HATÁRIDŐVEL?

A

Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül a
Tanács minősített többséggel A MÁSODIK OLVASATBAN nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben 6 HÉTEN BELÜL összehívja az egyeztetőbizottságot.

A rendes jogalk eljárás során a Tanács tagjaiból, vagy azok képviselőiből, illetve az Európai Parlament azonos képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy előbbek minősített többségével és utóbbiak többségével a két intézmény második olvasatban elfogadott álláspontja alapján az összehívástól számított 6HÉTEN belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről. A Bizottság is részt vesz a munkában a két álláspont közelítése érdekében. Ha nem jön össze, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

KIK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSBAN A TÁRSJOGALKOTÓK?

A

a Tanács és a Parlament

17
Q

Hozzájárulási eljárások sémája?
(EEO vezette be)

A

döntéshozó a Tanács és a Parlament adja a hozzájárulást, vagy a Parlament a szabályalkotó és a döntéshez szükség van a Tanács jóváhagyására

(T döntése előtt EP egyetértése kell—> nem élhet módosítással, ha nemet mond a javaslatra, az nem kerülhet szavazásra a T elé. EP előzetes állásfoglalások an, nyilatkozatokban tudatja a Biz-al h mely szempontokat tart fontosnak a hozzájárulás hoz.)

18
Q

Mi történik, ha nem fogadnak el az előírt határidőre költségvetést az EU számára?

A

FŐSZABÁLY: Ha egy pénzügyi év kezdetén a költségvetést még nem fogadták el VÉGLEGESEN, a költségvetés bármely alcímének tekintetében havonta az előző
pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben szereplő, az adott alcímre vonatkozó előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni; ennek során azonban nem lehet túllépni a
költségvetési TERVEZET ugyanazon alcímében meghatározott előirányzat egytizenketted részét.

KIVÉTEL: A TANÁCS a BIZOTTSÁG JAVASLATA alapján engedélyezheti az
egytizenketted részen felüli kiadásokat. A Tanács határozatát haladéktalanul továbbítja az Európai
Parlamentnek.

19
Q

Költségvetési eljárás menete

A

Önálló döntéshozatali eljárás. Különleges jogalk eljárás keretében a Parlament és a Tanács határozza meg. Tervezési fázis első félévben, minden intézmény betervezi köv évi kiadásait. Bizottság javaslatokat egy költségvetési tervezetbe foglalja. Megindul egy intézményközi egyeztetés, több olvasatban. Egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben megállapodik, külön-külön a Parlament és a Tanács jóváhagyja. A Parlament elnöke állapítja meg, ha véglegesen elfogadták.

20
Q

Mely szerződés fontos újítása, hogy a jogalkotásban részt vevő három intézmény és a tanácsadó szervek mellett szerep jut a jogalkotásban a nemzeti parlamenteknek is?

A

A Lisszaboni szerződés

21
Q

MILYEN TÍPUSÚ ELLENŐRZÉSI JOGA LEHET A NEMZETI PARLAMENTEKNEK?

A
  • EX ANTE (ELŐZETES)
  • EX POST (UTÓLAGOS)

TOVÁBBI JOGOSÍTVÁNYOK:
-Passerelle-klauzua alkalmazása
- tájékoztatáshoz való jog a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség területén végzett értékeléssel kapcs
- tájékoztatáshoz való jog a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműk területén

22
Q

MI AZ AZ ÚN. “KORAI FIGYELMEZTETŐ RENDSZER”?

A

A nemzeti parlamentek az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit kézhez kapják, hogy figyelemmel kísérhessék a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Parlament és Tanács továbbítja a tervezeteket a nemzeti parlamentnek, amelyek 8 HÉTEN BELÜL fogalmazhatják meg indokolt véleményüket.

Minden parlamentnek két szavazata van.

SÁRGA LAPOS ELJÁRÁS: A parlamentek a tervezet felülvizsg-ra kötelezhetik a kibocsátó intézményt, ha egyharmaduk legalább megállapítja a szubszid elvének sérelmét. Ez a küszöbértékként meghatározott arány kisebb (egynegyed) azoknak a jogalkotási aktus-tervezeteknek az esetében, amelyek a szabadsággal, a biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatosak. A Bizottság mindkét esetben három lehetőség közül választhat a felülvizsgálatot követően: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. A Bizottságnak meg kell indokolnia döntését.

NARANCSSÁRGA LAPOS ELJÁRÁS: ha tagállami parlamentek többsége állapítja ezt meg. A felülvizsgálatot követően az intézmény ebben az esetben is három lehetőség közül választhat: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja javaslatát, döntéséről indoklást kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ebben ismertetnie kell, miért felel meg javaslata a szubszidiaritás elvének.

23
Q

MI AZ AZ UTÓLAGOS SZUBSZIDIARITÁS VIZSGÁLAT?

A

Kihirdetett uniós jogalk aktusok esetében teszi lehetővé az uniós tagállami parlamentek (vagy kamarái) keresetindítási jogát az EUB előtt az elv sérelmére alapítottan (kvázi privilegizált keresetindításra jogosult uniós jogi aktus megsemmisítése iránti eljárásban).

24
Q

Mi az a Passerelle klauzulával kapcsolatos jogosítvány a nemzeti parlamentek számára?

A

Passerelle klauzulák: EUSZ lehetővé teszi, hogy meghatározott területen vagy esetben az Európai Tanács felhatalmazhatja a Tanácsot, hogy ott ahol amúgy egyhangú határozathozatal van előírva a szerződések által, mégis minősített többséggel határozhasson. Vagy egyes jogalkotási aktusokat különleges jogalk-i eljárás helyett rendes eljárásban fogadjon el.

Ilyenkor a más eljárási rendre való áttérés kezdeményezésekor az Európai Tanácsnak értesítenie kell a nemzeti parlamenteket, akik az értesítéstől számított 6 HÓNAPON BELÜL kifogást emelhetnek a javaslattal szemben.

25
Q

NARANCSSÁRGA LAPOS ELJÁRÁS MIBEN KÜLÖNBÖZIK A SÁRGA LAPOS ELJÁRÁSTÓL?

A

Ha az indokolt vélemények a nemzeti parlamenteknek juttatott szavazatok többségét képviselik, és ha a tervezetet a jogalkotók a rendes jogalkotási eljárás keretében terjesztették elő, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia javaslatát. A felülvizsgálatot követően az intézmény ebben az esetben is három lehetőség közül választhat: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja javaslatát, döntéséről indoklást kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ebben ismertetnie kell, miért felel meg javaslata a szubszidiaritás elvének.

Ha az Európai Parlament tagjainak egyszerű többsége vagy a Tanács tagjainak 55%-a úgy ítéli meg, hogy a javaslat sérti a szubszidiaritás elvét, a jogalkotási javaslat a továbbiakban nem tárgyalható.