KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Flashcards
Az Unió nemzetközi szintű fellépése MELY elvekre épül?
Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és
bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye;
ezek az alapelvek
- a demokrácia,
- a jogállamiság,
- az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes
és oszthatatlan volta,
- az emberi méltóság tiszteletben tartása,
- az egyenlőség és a szolidaritás elvei,
- valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben
tartása.
MELY INTÉZMÉNYEK FELELNEK AZ UNIÓBAN AZÉRT, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek?
Az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek.
A TANÁCS és a BIZOTTSÁG – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közreműködésével – felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttműködnek egymással.
Az alapelvek és célkitűzések alapján az EURÓPAI TANÁCS meghatározza az
Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit. Az Európai Tanácsnak az Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit meghatározó határozatai a közös
kül- és biztonságpolitikára és az Unió külső tevékenységének egyéb területeire vonatkoznak.
JAVASLATOK A KÜL-ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN. KI TERJESZTHET JAVASLATOKAT A TANÁCS ELÉ?
A közös kül- és biztonságpolitika terén az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a
külkapcsolatok egyéb területein pedig a Bizottság együttes javaslatokat terjeszthet a Tanács elé.
A közös kül- és biztonságpolitika területén lehetséges-e jogalkotási aktusokat elfogadni?
Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt.
MELY INTÉZMÉNYEK HATÁROZZÁK MEG ÉS HAJTJÁK VÉGRE a közös kül- és biztonságpolitikát?
A közös kül- és biztonságpolitika külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik. Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a közös kül- és biztonságpolitikát az EURÓPAI TANÁCS és a TANÁCS egyhangúlag határozza meg és hajtja végre.
Tagállamok feladata a kül- és biztonságpolitika területén, ide vonatkozó elvek?
A tagállamok az Unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében tevékenyen és fenntartások nélkül támogatják, és tiszteletben tartják az Unió e területen folytatott tevékenységét.
A tagállamok együtt munkálkodnak kölcsönös politikai szolidaritásuk erősítésén és továbbfejlesztésén. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az Unió érdekeivel, illetve ronthatja az
Unió mint kohéziós erő eredményességét a nemzetközi kapcsolatokban.
A közös kül- és biztonságpolitika folytatására az Unió mely jogi aktusokat hoz?
A közös kül- és biztonságpolitika folytatására az Unió:
a) általános iránymutatásokat határoz meg;
b) határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák:
i. az Unió által végrehajtandó fellépéseket,
ii . az Unió által képviselendő álláspontokat,
iii. az i. és ii. pontban említett határozatok végrehajtásának szabályait;
és
c) erősíti a tagállamok közötti rendszeres együttműködést politikájuk folytatásában.
mely intézmény állapítja az Unió stratégiai érdekeit? Ezekről mit hoz?
Az Európai Tanács megállapítja az Unió stratégiai érdekeit, valamint meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseit és az arra vonatkozó ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁSOKAT, beleértve a védelmi vonatkozású kérdéseket is. Az Európai Tanács meghozza a szükséges HATÁROZATOKAT.
aZ Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások és stratégiai irányvonalak alapján ki dolgozza ki a közös kül- és biztonságpolitikát?
A Tanács az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások és stratégiai irányvonalak alapján kidolgozza a közös kül- és biztonságpolitikát, és meghozza az e politika meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat.
Kik hajtják végre a közös kül- és biztonságpolitikát?
A közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre nemzeti és uniós erőforrások felhasználásával.
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője feladatai
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki ellátja a Külügyek Tanácsának elnöki tisztjét, javaslataival hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozásához, és gondoskodik az
Európai Tanács, illetve a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáról.
(2) A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben az Uniót a főképviselő képviseli. Az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon.
(3) Megbízatásának ellátása során a főképviselőt európai külügyi szolgálat segíti. Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben tevékenykedik, és a Tanács Főtitkársága,
valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll. Az európai külügyi szolgálat szervezetét és működését a
Tanács határozatban állapítja meg. A Tanács a főképviselő javaslata alapján, az Európai Parlamenttel
folytatott konzultációt és a Bizottság egyetértését követően határoz.
KÖZÖS MEGKÖZELÍTÉS KIALAKÍTÁSA
Az Európai Tanácson és a Tanácson belül a tagállamok tanácskoznak minden általános érdekű kül- és
biztonságpolitikai kérdésről annak érdekében, hogy a kérdés vonatkozásában közös megközelítést
alakítsanak ki. A tagállamok az Unió érdekeit érintő bármely nemzetközi szintű fellépés vagy kötelezettségvállalás megtétele előtt egyeztetnek a többi tagállammal a Tanácsban vagy az Európai Tanácsban. A tagállamok, egy irányba mutató fellépésük útján, biztosítják, hogy az Unió képes legyen
érdekeinek és értékeinek nemzetközi szinten való érvényesítésére. A tagállamok kölcsönösen szolidárisak egymás iránt.
Ha az Európai Tanács, vagy a Tanács az első bekezdés szerinti uniós közös megközelítést határoz
meg, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok külügyminiszterei a Tanács
keretében összehangolják tevékenységeiket.
A tagállamok diplomáciai képviseletei és az Unió küldöttségei a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben együttműködnek egymással és hozzájárulnak a közös megközelítés kialakításához és végrehajtásához.
közös kül- és biztonságpolitika ÉS A PARLAMENT KAPCSOLATA
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika főbb vonatkozásairól
és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá folyamatosan tájékoztatja ezen politikák alakulásáról.
Gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. Az Európai Parlament tájékoztatásába a különleges képviselőket is be lehet vonni.
Az Európai Parlament kérdésekkel fordulhat a Tanácshoz és a főképviselőhöz, illetve számára ajánlásokat tehet. Az Európai Parlament évente két alkalommal megvitatja közös kül- és biztonságpolitika – ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is – végrehajtása terén elért előrehaladást.
KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA CÉLJAI
a) megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását;
b) megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog
elveit;
c) összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki
Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival – beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat
is – megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot;
d) elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából;
e) előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi
kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén;
f) hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés
biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak;
g) segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak; és
h) előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló
nemzetközi rendszer létrejöttét.
Kül- és biztonságpolitika – fő intézményi szereplők:
Kül- és biztonságpolitika – a Tanács és az Európai Tanács szerepe
- Európai Külügyi Szolgálat
- Főképviselő
- Az EU különleges képviselői
