BELSŐ PIAC, ALAPSZABADSÁGOK Flashcards
BELSŐ PIAC KIALAKULÁSA?
- EGK célkitűzései között a közös piac létrehozása
- 1968 vámunió megvalósul
- Egységes Európai Okmány a belső piac 1992-ig történő megteremtését tűzi ki célul
- Egységes Gazdasági Térségről sz. szerződés Unió belső piaca kiterjesztve NO, IS, LI, CH.
- Maastrichti szerződés: egységes belső piac olyan határok nélküli gazdi térség, ahol biztosított az áruk, szolgáltatások,
tőke és a személyek szabad mozgása. - és ahol az európai polgárok szabadon élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak és vállalkozhatnak.
Jelenleg hatályos EUMSZ belső piac fogalma
egy olyan
belső határok nélküli térség
amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban
biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
MELY SZABÁLYOZÁSI TECHNIKÁK FONTOSAK A BELSŐ PIAC MEGTEREMTÉSÉHEZ?
A belső piac feltételezi, hogy a tagállami szabályok egységesek, de legalább hasonlóak legyenek. A jogközelítés vagy harmonizáció olyan uniós jogszabályokkal történik, melyek bizonyos alapvelő kereteket határoznak meg egy-egy szabályozási kérdésben, de a részletes szabályozás és a végrehajtáshoz szükséges szabályok ennek alapján a tagállam feladata lesz (jellemzően irányelv).
További megoldás, ha a tagállamok kölcsönösen elismerik a többi állam hatályos előírásait a saját nemzeti piacon való megjelenés feltételeként.
KÉT ALAPVETŐ ELJÁRÁS A BELSŐ PIACRA VONATKOZÓ JOGHARMONIZÁCIÓ TEKINTETÉBEN
Az Európai Parlament és a Tanács
rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt
követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a BELSŐ PIAC MEGTEREMTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE.
A 114. cikk sérelme nélkül a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag
irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek
közelítésére, amelyek KÖZVETLENÜL ÉRINTIK a belső piac megteremtését vagy működését
JOGHARMONIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI MÓDSZEREI
- JOGEGYSÉGESÍTÉS
- JOGKÖZELÍTÉS
- KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS
- KOORDINÁCIÓ ÖSSZEHANGOLÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOZÁS
- UNIÓS SZINTŰ TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA
MELYIK ÜGYBEN MONDTA KI A BÍRÓSÁG A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVÉT
CASSIS DE DIJON. A közös piac kialakítása során nem közös és részletes uniós feltételek és szabályok kialakítására kell törekedni (teljes harmonizáció), hanem tagállamok előírásainak kölcsönös elismerésére.
MIT JELENT A JOGEGYSÉGESÍTÉS
Totális harmonizáció. Szabályozandó tárgykört az uniós norma kimerítően szabályozza. Tagállami szabályozásnak már nincs helye, max deregulizációs kötelezettség. Jellemző az Unió kizárólagos és megosztott hatköréhez tartozó szabályozási területeken.
(—> kizárólagos uniós hatáskörök:
1. Belső piac műkhez szüks versenyszabályok megáll.
2. Vámunió
3. Monetáris politika (euróövezet)
4. Tengeri biológiai erőforrás megőrzés (közös halászati pol)
5. Közös kereskedelem pol
6. Hataskorgyakorlashoz szüks es nki megall. ok kötése )
MIT JELENT A JOGKÖZELÍTÉS?
A jogközelítés enyhébb formája. Unió keretszabályt alkot és e kereten belül szabad mozgásteret ad az egyes tagállami jogalkotási hagyományoknak megfelelő általános hatályú jogszabályok, törvényi, rendeleti vagy közig rendelkezések megalkotásának. Tipiku forma az irányelv. Unió megosztott (versengő) hatásköréhez tartozó szabályozási területek tipikus szabályozási technikája.
(—> megosztott hatáskörök:
1. Belső piac
2. Szociálpolitikának e szerzben meghat vonatkozásai
3. Gazdi, tarsi es területi kohézió
4. Mezőgazdaság es halászat (kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzése)
5. Környezetvédelem
6. Fogyasztóvédelem
7. Közlekedés
8. Transzeurópai hálózatok
9. Energiaügyi
10. Szabon, bizton es a jog érvényesülésén alapuló térség
11. Kutatás, tech fejl es űrkutatás
12. Fejli 1üttmük es humanitárius segnyuj)
MIT JELENT A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS SZABÁLYOZÁSI TECHNIKÁJA?
Az ide eső jogterületeken a tagállamok egymás szabályait el kell hogy ismerjék. Unió megosztott hatásköréhez tartozó területeken érvényesül. Kombinálható harmonizációs intézkedésekkel, előfordulhatnak minimális értékek vagy feltételek, stb.
MELY JOGTERÜLETEKEN NYÍLHAT LEHETŐSÉG KOORDINÁCIÓRA, ÖSSZEHANGOLÁSRA ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOZÁSRA?
azokon a területeken, ahol alapvetően a tagállamoké a szabályozási hatáskör. Soft law jellegű befolyásolás eszköz, nem valóságos jogharmonizáció.
(—> támogató, összehangoló-, kiegészítő uniós hatáskör:
1. Emberi eg.védelme es javítása
2. Ipar
3. Kultúra
4. Idegenforgalom
5. Oktatás, szakképzés, ifjúság es sport
6. Polgári védelem
7. Igazgatási 1üttmük)
MI AZ A DEREGULÁCIÓ?
a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése nagyrészt a megfelelő új nemzeti jsz-ok elfogadását jelenti, de előfordul, hogy meglévő szabály módosításával vagy hatályon kívül helyezésével teljesíthető.
JOGHARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK ELMULASZTÁSÁNAK ESETLEGES KÖVETKEZMÉNYEI
- tagállam ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat
- kötelezettségszegés fennmaradása esetén bírság
- meghatározott feltételek mellett kártérítési vagy visszatérítési igényei keletkezhetnek a magánfeleknek.
SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA ALATT MIT KELL ÉRTENI?
- HATÁROK ÁTLÉPÉSÉVEL KAPCS SZABÁLYOZÁS
- MVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA, MUNKAVÁLLALÁS SZABADSÁGA
MIT FOGLAL MAGÁBAN A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA?
az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, vmint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.
- tényleges állásajánlatokra jelentkezzen
- e célból a tagállam területén szabadon mozogjon
- mvállalás céljából ott tartózkodjon a fogl-ra vonatk rendelk-nek megfelelően
- alkalmazást követően az adott tagállam területén maradjon
MIKOR LEHET JOGSZERŰ A NYELVISMERET MIATTI KÜLÖNBSÉGTÉTEL A KÜLÖNBÖZŐ TAGÁLLAMOK ÁP-AI TEKINTETÉBEN MUNKAVÁLLALÁSKOR?
ha a betöltendő állás jellege miatti a megkívánt nyelvismeret.
(Groener ügy, holland áp-ír nyelvtanár)
MILYEN JOGSZERŰ INDOKOKKAL KORLÁTOZHATÓ A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA?
- KÖZRENDI
- KÖZBIZTONSÁGI
- KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKOKBÓL
+KÖZSZOLGÁLATBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS
előbbi kettő kizárólag az érintett személy magatartásán alapulhatnak. Eljárás időpontjában is veszélyeztetnie szükséges a közrendet.
( közrend: Van Duyn- ügy szcientologiai egyház…
Közszolgálat: Biz kontra Belgium belga állami vasúttársaság)
KÖZSZOLGÁLAT UNIÓS JOGI FOGALMA?
AZOKAT MENNYIBEN JELLEMZI A közhatalom gyakorlása ÉS AZ általános állami érdekek védelmének feladata
Nem az a döntő, hogy az állást mely intézménynél kell betölteni, hanem hogy az álláshoz kapcsolódó munkakörrel együtt jár-e a közhatalom gyakorlása, az állami közérdek védelme. funkcionális megközelítés.
irányelv AZ UNIÓ POLGÁRAINAK ÉS CSALÁDTAGJAINAK A TAGÁLLAMOK TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ SZABAD MOZGÁSHOZ ÉS TARTÓZKODÁSHOZ, HÁROM KÜLÖNBÖZŐ KATEGÓRIÁJA
- három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga
- ezt meghaladó tartózkodás joga
- huzamos tartózkodás joga