IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰK Flashcards
MELY JOGTERÜLETEKRE VONATKOZIK A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVE
büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elve:
elfogatóparansok, előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedések, vagyonnal vagy biztosítékkal kapcs biztosítási intézkedést elrendelő határozatok, bizonyítékok beszerzésére irányuló határozatok, pénzbüntetést kiszabó, szabvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést büntetésként kiszabó ítéletek, vagyonelkobzást elrendelő.
mely területeken van lehetőség harmonizációs intézkedések megtételére az igazságügyi együttműködés keretében?
- bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerése a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműk keretében
- irányelvben szabályozási minimumok rendőrségi és igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében: bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága személyek jogai a büntetőeljárásban, bűncsel áldozatainak jogai.
- bcs tényállások és büntetési tételek meghatározására vonatkozó szabályozási minimumok olyan súlyos bcs esetében, melyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva több államra kiterjedő vonatkozásúak.
MILYEN INTÉZMÉNYI KERETEI VANNAK A BÜNTETŐ IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK
EUROJUST
EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket is magában foglal.
A Lisszaboni Szerződés erősebb alapot teremtett egy büntető igazságszolgáltatási térség kialakításához, és egyúttal új hatásköröket adott az Európai Parlamentnek.
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)
Az Eurojust ösztönzi és javítja a nyomozások és büntetőeljárások összehangolását, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködést. Elősegíti különösen a nemzetközi kölcsönös jogsegély iránti kérelmek és a kiadatási kérelmek végrehajtását. Az Eurojust minden lehetséges módon támogatja a tagállami hatóságokat a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tételében.
Az Eurojust – a tagállam kérésére – segítséget nyújthat valamely tagállamnak az adott tagállammal és egy harmadik országgal kapcsolatos nyomozási és vádhatósági tevékenységek során, ha az Eurojust és a harmadik ország együttműködési megállapodást kötött, vagy ha ehhez bizonyítottan alapvető érdek fűződik.
Az Eurojust hatásköre ugyanazokra a bűncselekményekre terjed ki, mint amelyek tekintetében a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) hatáskörrel rendelkezik, ilyenek például a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a hamisítás, a pénzmosás, a számítástechnikai bűnözés, a vagyon vagy közjavak elleni bűncselekmények, ideértve a csalást és a korrupciót is, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, környezeti bűncselekmények és bűnszervezetben való részvétel. Az Eurojust a tagállam kérésére segítséget nyújthat más típusú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban és vádhatósági eljárásokban is.
Az Eurojust előző keretjogszabálya (az Eurojust megerősítéséről szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat) 2009. június 4-én lépett hatályba. 2019. december 12-én alkalmazandóvá vált az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
Az Eurojust minden évben éves jelentést tesz közzé. Az igazságügyi miniszterek 2020. október 9-én elfogadták az Eurojust 2019. évi éves jelentéséről szóló tanácsi következtetéseket. Az Eurojust 2021. március 23-án közzétette a 2020. évi éves jelentését.
Az Eurojust székhelye Hágában, Hollandiában található.
Az Európai Ügyészség (EPPO)
A Tanács 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 rendelete az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről 2017. november 20. óta van hatályban. A Parlament 2017. október 5-i jogalkotási állásfoglalásában adta egyetértését a Tanács rendelettervezetéhez.
Az Európai Ügyészség független és decentralizált hivatal, és hatáskörébe tartozik majd az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel – például csalásokkal, korrupciós bűncselekményekkel, illetve határokon átnyúló súlyos, 10 millió EUR értéket meghaladó héacsalásokkal – kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása. A bűncselekmények jegyzékét a jövőben ki lehet egészíteni például a terrorizmussal.
A Parlament és a Tanács közös megegyezéssel kinevezték az első európai főügyészt, Laura Codruța Kövesit, akinek megbízatása hét évre szól, amely nem újítható meg.
Eddig 22 tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és azon kevés tagállam, amely jelenleg nem vesz részt benne, bármikor csatlakozhat. Az Európai Ügyészség központi irodája Luxembourgban van, a legfőbb ügyész és az összes részt vevő tagállam képviselőiből álló ügyészi kollégium irodáival együtt. Ők vezetik majd a delegált ügyészek által végzett napi bűnügyi nyomozásokat.
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és már több vizsgálatot folytat. Ezen kívül is számos területen zajlik a munka: folyamatban van a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Ügyészségről szóló rendelethez való hozzáigazítása, a delegált európai ügyészek kinevezése, valamint a személyzet felvétele.
Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés KERETEI
A. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó főbb uniós jogi aktusok
1. Elfogadási eljárások
2. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott főbb jogi aktusok
a. A büntetőeljárásokra vonatkozó közös minimumszabályok:
b. A terrorizmus elleni küzdelem:
c. A korrupció, a kiberbűnözés, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem:
d. Információcsere a tagállamok és az uniós ügynökségek között:
e. Az áldozatok védelme:
B. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó ügynökségek és egyéb kapcsolódó szervek
1. Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)
2. Az Európai Ügyészség (EPPO)
HOGYAN ÉRTELMEZTE A BÍRÓSÁG A NE BIS IN IDEM ELVÉT?
KÉTSZERES BÜNTETÉS TILALMA: Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezménye 54 cikk: senkit sem lehet egyik tagállamban ugyanazon cselekmények miatt elítélni, mint amelyek miatt egy másik tagállamban már jogerősen megbüntették.
Jogerősen elítéltnek kell tekinteni abban az esetben is a személyt, ha semmiféle bírósági szerv nem vett részt az eljárásbn, és az ennek során hozott határozat nem ítélet formájában jelenik meg. (közvád megszüntetése, ügyész a gyanúsított ellen indult büntetőeljárást megszüntette, eleget tett bizonyos kötelezettségeknek)
Szükségképpen feltételezi a részes államok egymás büntető igazságszolg-i rendszerébe vetett bizalmának meglétét. Minden részes állam elismeri más részes államban hatályos büntetőjog alkalmazását, még akkor is, ha saját nemzeti jogának alkalmazása eltérő eredményre vezetne. Történeti tényállás egymáshoz időben, térben, és tárgyuk szerint elválaszthatatlanul kötődő cselekmények együttesének minősül-e.
Ugyanazon kábszer kivitele és behozatala ugyanazon cselekménynek minősül.
Alkalmazni kell az elvet vmely részes állam igügyi hatóságainak a terheltet bizonyítékok hiányában felmentő jogerős határozatára is.
akkor is alkalmazandó, ha az elítélés eljárásjogi sajátosságok miatt sohasem volt közvetlen végrehajtható. (jogerős ítélet de nem lehetett közvetlenül végrehajtani. Tekintettel arra az eljárási kötelezettségre, hogy az elítélt személy előkerülése esetén új eljárást kell indítani)
