17.tétel-mulasztási per

Question 1

Mi a mulasztási per célja az Európai Unió jogszabályai szerint?

Answer 1

A mulasztási per célja, hogy az uniós bíróság jogsértést állapítson meg, ha a nevesített uniós intézmények a szerződéseket megsértve elmulasztanak egy jogi aktus meghozatalát.

Question 2

Kik fordulhatnak keresettel az Európai Unió Bíróságához mulasztás esetén?

Answer 2

Az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy bármely tagállam és az Európai Unió többi intézménye fordulhat keresettel a Bírósághoz, ha előzetesen felkérték a mulasztó szervet vagy hivatalt egy jogi aktus meghozatalára, és az illető két hónapon belül nem foglal állást.

Question 3

Milyen időkeret áll rendelkezésre a mulasztási per indítására?

Answer 3

A mulasztási pert két hónapon belül lehet indítani a felkérés állást foglalásának elmulasztása után.

Question 4

Mely esetekben fordulhat közvetlenül panasszal az Bírósághoz valaki mulasztási perben?

Answer 4

Bármely természetes vagy jogi személy panasszal fordulhat a Bírósághoz, ha az Unió valamely szerve, hivatala vagy intézménye elmulasztja a neki címzett jogi aktus meghozatalát, ajánlás vagy vélemény megtételét kivéve.

Question 5

Mi az elmulasztás definíciója az EUMSz szerint, és milyen jogi következményei lehetnek?

Answer 5

Az EUMSz szerint elmulasztás történik, amikor az uniós intézmények az EUMSz-t megsértve elmulasztják egy jogi aktus meghozatalát, ami lehetőséget biztosít a felperesnek arra, hogy érvényesítsen egy ilyen irányú igényt. Az elmulasztás jogi következménye egy közvetlen peres eljárás indítása lehet.

Question 6

Mikor kell a felkérést megtenni az uniós intézmények felé, és mi történik, ha nem reagálnak időben?

Answer 6

A felkérést előzetesen kell megtenni az adott uniós intézmény felé, hogy járjon el. Ha az intézmény a felkéréstől számított két hónapon belül nem foglal állást, jogosulttá válik a felperes arra, hogy keresetet indítson.

Question 7

Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy természetes vagy jogi személynek annak érdekében, hogy mulasztási peres panasszal fordulhasson az Európai Unió Bíróságához?

Answer 7

Egy természetes vagy jogi személy akkor fordulhat panasszal az EU Bíróságához mulasztási per keretében, ha az illetőnek szánt, de elmaradt jogi aktus közvetlenül érinti, és ez az aktus nem ajánlás vagy vélemény.

Question 8

Mi jellemzi a mulasztást az uniós intézményeknél?

Answer 8

A mulasztás olyan helyzet, amikor az intézmény nem cselekszik, még akkor sem, ha kötelezettsége van rá, beleértve a felperes kérelmére történő állásfoglalás elmaradását.

Question 9

Mikor indítható megsemmisítési per az uniós intézményekkel szemben?

Answer 9

Megsemmisítési pert minden olyan aktusra lehet indítani, amelyekkel szemben az intézmény mulasztott, és ezen aktusok per tárgyát képezhetik.

Question 10

Hogyan határozható meg az érintett felperesek köre mulasztási esetén?

Answer 10

Az érintett felperesek köre azokra terjed ki, akiknek a mulasztásra vonatkozóan címzett döntés kellett volna, köszönhetően a közvetlen és személyes érintettségüknek.

Question 11

Milyen úton orvosolható a mulasztás?

Answer 11

A mulasztás kizárólag mulasztási perben orvosolható, és meg kell különböztetni az érvénytelenségtől.

Question 12

Milyen feltételek mellett kezdeményezhető a mulasztási per a Bizottság ellen?

Answer 12

Ha a Bizottság nem teljesít egy joghatással járó, kért intézkedést, amely magánfelekre címezhető vagy közvetlenül érinti őket, és emiatt nem ad megfelelően megindokolt választ a fél kezdeményezésére, beadványára vagy panaszára.

Question 13

Mi a következménye, ha a Bizottság elutasító állásfoglalást hoz?

Answer 13

Az elutasító állásfoglalást nem lehet megsemmisítési perben támadni.

Question 14

Milyen előfeltételei vannak annak, hogy a Bíróság mulasztási per során megállapíthassa a mulasztás megtörténtét?

Answer 14

A mulasztásnak konkrét kötelezettségen kell alapulnia és e kötelezettség mérlegelése a Bíróság feladata.

Question 15

Hogyan lehet az intézkedés tartalmát a felperes számára megállapítani egy mulasztási perben?

Answer 15

A felperesnek le kell tudnia vezetni az intézkedés tartalmát a kötelezettségből, mivel az ily módon meghatározott intézkedés megsemmisítési perben támadhatóvá válik.

Question 16

Mi a szerepe a Parlamentnek és a Tanácsnak egy mulasztási per kapcsán konkrét példán keresztül?

Answer 16

1985-ben a Parlament és a Tanács közlekedési politikájával kapcsolatos ügy illusztrálja, hogy milyen jogi aktusokkal szemben indítható megsemmisítési per, ha mulasztás történt, például ha nem hoznak meg egy kötelező intézkedést.

Question 17

Hogyan kell megkülönböztetni a mulasztást az érvénytelenségtől egy uniós jogi kontextusban?

Answer 17

A mulasztás akkor fordul elő, amikor egy EU-s intézmény nem tesz eleget egy konkrét kötelezettségnek, pl. nem ad választ egy panaszra. Érvénytelenség akkor lép fel, amikor egy már meghozott döntésnek nincs jogi alapja vagy más módon hibás. A mulasztás csak mulasztási perben orvosolható, míg az érvénytelenség megállapítása más jogi eljárásokban történik.

Question 18

Mik azok a specifikus elvárások, amelyeket a Bizottság felé támasztanak a mulasztási per kontextusában?

Answer 18

A Bizottság előtt álló elvárások a következők: meg kell hoznia a joghatással járó, kért intézkedést, amely címzett a magánfelekre vagy közvetlenül érinti őket, és válaszolnia kell a felek kezdeményezésére, panaszára indokolt módon. Ha ezek az elvárások nem teljesülnek, mulasztási per indítható.

Question 19

Mi a mulasztási per jellemzője a rendelet jogszabályi jellegét illetően?

Answer 19

A rendelet jogszabályi jellegének általános hatályát az alábbi tényezők alátámasztják: általános vonatkozás a jogalanyokra (még ha csak szűk kört érint is), objektív meghatározott jogi és ténybeli helyzetekre való érvény, valamint az, hogy a jogalanyok csoportjait különbözően érintse, vagy hogy egyetlen termékre vonatkozik, nem zárja ki rendeleti jellegét.

Question 20

Mit jelent az, hogy egy rendelet “ne vonjon maga után végrehajtási intézkedést”?

Answer 20

Egy rendelet akkor nem von maga után végrehajtási intézkedést, amikor a benne foglalt intézkedések már magukban véve elég konkrétak és megszabottak ahhoz, hogy közvetlenül érvényesüljenek, tehát nem igényelnek további eljárást vagy döntést a végrehajtásukhoz.

Question 21

Hogyan határozható meg a rendelet általános hatálya?

Answer 21

A rendelet általános hatályát az határozhatja meg, hogy általában vonatkozik a jogalanyokra akkor is, ha ténylegesen csak szűk csoportokat érint. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezések potenciálisan szélesebb körre alkalmazhatók, még akkor is, ha valóságban specifikus helyzetekre vagy csoportokra vonatkoznak.

Question 22

Mi jellemzi a rendeleteket a jogalanyok csoportjait illetően?

Answer 22

Egy rendelet nem kizáró ok, ha a jogalanyok különböző csoportjait ténylegesen különbözően érinti. Ez azt jelenti, hogy a rendelet rendelkezései különféle hatással lehetnek eltérő jogi helyzetekben lévő csoportokra, mégsem veszíti el általános jellegét.

Question 23

Hogyan kezelik a rendeletek az olyan eseteket, amikor csak egyetlen terméket érintenek?

Answer 23

Egy rendelet általános hatályú maradhat akkor is, ha kizárólag egyetlen termékre vonatkozik. Ez azért lehetséges, mert a rendelet megalkotásánál a hangsúly a jogi szabályozás objektív jellegén és a hatályán van, nem pedig azzal kapcsolatos tényeken, hogy hány specifikus terméket vagy eseményt érint.