17. tétel-Európai Unió Bíróságának eljárása Flashcards
Mik a közvetlen eljárások típusai?
A közvetlen eljárások a következők: kötelezettségszegési eljárás, megsemmisítés iránti eljárás, mulasztási eljárás, kártérítési perek és munkaügyi viták az EU és alkalmazottai között.
Melyik eljárási típus során járhat csak a Bíróság?
Kizárólag a Bíróság járhat el előzetes döntéshozatali eljárásban
Hogyan oszlik meg a hatáskör a Törvényszék és a Bíróság között?
A Törvényszék és a Bíróság között ügyek széles körében megosztott a hatáskör. A Törvényszék által hozott határozatokkal szemben két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben lehet fellebbezést benyújtani a Bírósághoz.
Milyen céllal tehetnek fel a bírák kérdéseket a tárgyaláson?
A bírák által feltett kérdések elsődleges célja az írásban nem tisztázott tények felderítése.
Mi a szabály a tárgyalások nyilvánosságát illetően?
A tárgyalás főszabály szerint nyilvános, de ettől az esetek függvényében eltérhetnek.
Mikor és ki készít elő indítványt az Európai Unió Bíróságánál, és mikor ismertetik azt?
Az utolsó tárgyalásra a főtanácsnok készíti el az indítványát, amelyet szóban ismertet.
Hogyan dönthető el az előkészítő üléseken egy adott ügy jellege és a szabályzat alkalmazása?
A szabályzatra és az ügy jellegére tekintettel döntenek az előkészítő üléseken.
Mit tehetnek a felek a tárgyaláson?
A felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat.
Mi a tárgyalások egyik sajátja az Európai Unió Bíróságánál?
A tárgyalások főszabály szerint nyilvánosak, de vannak esetek, amikor ez eltérhet.
Mikor és hogyan ismerteti a főtanácsnok az indítványát?
Az utolsó tárgyalásra a főtanácsnok elkészíti indítványát, amelyet szóban ismertet.
Miért merült fel az igény az uniós alkotmányos szabályok lefektetésére?
Azért, mert szükség van egy egyszerűsített alapszerződéses rendszerre, mely egy dokumentumba foglalja a szabályokat.
Mivel kapcsolatosan történt az Európai Konvent alkalmazásának az első gondolata?
Az Alapjogi charta kidolgozásánál merült fel először az Európai Konvent alkalmazásának a gondolata, de a bonyolult alapszerződéses rendszer egyszerűsítése kapcsán is ezt a módszert javasolták.
Milyen tevékenységet végezhetnek a felek a tárgyaláson?
A felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat.
Milyen célból tehetnek fel kérdéseket a bíróság tagjai a tárgyaláson?
A bírák az írásban nem tisztázott tények felderítése érdekében tehetnek fel kérdéseket.
Mikor válik nyilvánossá a tárgyalás és milyen kivételek lehetnek?
A tárgyalás főszabály szerint nyilvános, de attól szükség és indok esetén eltérhetnek.
Milyen igény fogalmazódott meg az Európai Unió kapcsán, és mi volt ennek az egyik célja?
Megfogalmazódott az igény, hogy uniós alkotmányos szabályok lefektetésére volna szükség, a bonyolult alapszerződéses rendszert egyszerűsítsék és egy dokumentumba foglalják bele.
Milyen módszert javasoltak az alkotmányozós folyamat megkezdésére?
Az Európai Konvent alkalmazásának a gondolata merült fel, mely egy szélesebb legitimitású gyűlésnek kellene a szöveget kidolgoznia.
Milyen szempontokat vesznek figyelembe az előkészítő üléseken történő döntéshozatal során?
A szabályzatra és az ügy jellegére tekintettel döntenek az előkészítő üléseken.
Mikor ismerteti a főtanácsnok az indítványát a tárgyaláson?
A főtanácsnok az utolsó tárgyaláson ismerteti szóban elkészített indítványát.
Milyen igénynek kellett megfelelnie az új uniós alkotmányos szabályok kidolgozása során?
Az új uniós alkotmányos szabályoknak egyszerűsíteniük kellett a bonyolult alapszerződéses rendszert, és egy dokumentumba kellett foglalniuk azokat.
Hogyan kívánták érvényre juttatni a szélesebb legitimitás igényét az alkotmányozós folyamat során?
Az alkotmányozós folyamat megkezdéséhez egy szélesebb legitimitású gyűlést, az Európai Konventet javasolták a szöveg kidolgozására.
Mire alapoznak az előkészítő üléseken a döntések?
Az előkészítő üléseken a döntések alapvetően a szabályzatra és az ügy jellegére tekintettel történnek.
Milyen célból tarthatnak perbeszédeket a tárgyaláson?
A perbeszédek célja, hogy a felek érvelésükkel meggyőzzék a bíróság tagjait az álláspontjuk helyességéről.
Mikor és hogyan ismerteti a főtanácsnok az indítványát?
A főtanácsnok az utolsó tárgyaláson ismerteti szóban elkészített indítványát, mely az írásban benyújtott dokumentumok alapján készül.
Miként kívánták a szerződések előkészítési folyamatát szélesebb legitimitással ellátni?
A szélesebb legitimitást az Európai Konvent alkalmazásával kívánták biztosítani, amely egy szélesebb körű gyűlésként a szöveget dolgozná ki, nem először tölt be ilyen szerepet (az Alapjogi charta kidolgozásánál is használták).
Milyen szempontokra figyelnek az előkészítő üléseken hozott döntések során?
Az előkészítő üléseken hozott döntések a szabályzatra és az ügy specifikus jellegére tekintettel készülnek.
Mit tehetnek a felek és a bíróság tagjai a tárgyaláson?
A felek röviden összefoglalhatják az írásban már kifejtett álláspontjukat, a bíróság tagjai pedig kérdéseket tehetnek fel, amelynek célja az írásban nem tisztázott tények felderítése.
Milyen módszert javasoltak az alkotmányozós folyamat megkezdésére és miért?
Az alkotmányozós folyamatot egy szélesebb legitimitású gyűlésnek, az Európai Konventnek kellene elkezdenie a szöveg kidolgozása érdekében, ellentétben az előzőleg alkalmazott kormányközi konferenciákkal.
Mi az a feladat, amit a főtanácsnok végez el az utolsó tárgyalás előtt?
Az utolsó tárgyalás előtt a főtanácsnok elkészíti az indítványát, amit azután szóban ismertet a tárgyaláson.
Mit jelent a “szélesebb legitimitású gyűlés”, és milyen szerepet kapott ez az alkotmányozós folyamat során?
A szélesebb legitimitású gyűlés olyan testület, mint az Európai Konvent, amelyet a szerződések előkészítésére javasoltak, ellentétben a hagyományos kormányközi konferenciákkal. A Konvent először az Alapjogi charta kidolgozásánál alkalmazták, és a bonyolult alapszerződéses rendszer egyszerűsítése céljából is ezt a módszert tartották kívánatosnak.
Mi indokolta az Európai Konvent alkalmazását az alkotmányos folyamat során?
A szerződések előkészítésének megközelítését széles körű legitimitással akarták ellátni, így az Európai Konvent módszerét javasolták a szöveg kidolgozására, amely nagyobb legitimitást biztosít, mint a korábban alkalmazott kormányközi konferenciák.
Hogyan kell a főtanácsnoknak előkészítenie az indítványát az utolsó tárgyalásra?
A főtanácsnoknak az írásban benyújtott dokumentumok alapján kell elkészítenie indítványát, amit aztán az utolsó tárgyaláson szóban ismertet.
Milyen szempontból fontos az előkészítő üléseken hozott döntések?
Az előkészítő üléseken hozott döntések fontosak, mert a szabályzatra és az ügy konkret jellegére tekintettel hozott ítéletek megkönnyítik a csúcstalálkozókon való döntéshozatalt.
Milyen lehetőségeik vannak a feleknek az írásban már kifejtett álláspontjuk összefoglalásán túl a tárgyaláson?
A felek a tárgyaláson perbeszédeket tarthatnak, amelyek során érvrendszerüket fejthetik ki és próbálják meggyőzni a bíróság tagjait.
Milyen kérdéseket tehetnek fel a bíróság tagjai, és mi ennek a célja?
A bíróság tagjai olyan kérdéseket tehetnek fel a tárgyaláson, amelyek az írásban nem tisztázott tények felderítését szolgálják.
Miért volt szükség új uniós alkotmányos szabályok lefektetésére és milyen célból kívánták egyszerűsíteni az alapszerződéses rendszert?
Az igény a bonyolult alapszerződéses rendszer egyszerűsítése miatt fogalmazódott meg, hogy a szabályokat egy átlátható, könnyen érthető dokumentumba foglalják bele.
